Az író jobban lesz fizetve a következő évtizedekben, vagy rosszabbul?

Az informatika belépésével az átalakuló könyvipar szinte minden alapstruktúrát szétrázott; gyökeresek a változások. De a rendszer alapeleme, a mű és írója jobb helyzetbe került-e, vagy gyengültek a pozíciói? Az online habzsolás, a webes terített asztal az író számára nagyobb megbecsülést hoz? Van erre már válasz?

Az író, az alkotó anyagi megbecsülése körüli viták csak most kezdődnek el az elektronikus könyvek fokozatos térhódítása következtében. Az a tiszta szisztéma, miszerint a kiadó fizeti ki a szerzőt – többnyire a könyv fogyására épített jutalékon – folyamatosan oldódik, formálódik.

Felmerülnek a következő megoldások:

Internet-szolgáltató vagy mobil hálózati szolgáltató biztosítja a tiszteletdíjat. A könyv így prémium szolgáltatássá válik;

Fizessen az olvasó közvetlenül a szerzőnek egy self-publishing oldalon;

A könyvek gazdája az e-könyv-olvasó eszköz gyártója vagy forgalmazója legyen. Ez esetben az e-reader árában fizeti meg az olvasó a művet;

Legyen előfizetés: vagy az e-reader vásárlásához, vagy internet szolgáltatás megrendeléséhez kötve. Ez esetben adott könyvállományhoz lehet hozzáférni plusz néhány száz forintos havi előfizetési díjért;

Szerzői oldalak reklám bevételei (ez már megvalósult);

Az állam átveszi a kezdeményezést: épületek, rendszerek fenntartásában kicsit spórolva az e-könyves olvasókat közvetlenül szolgálja ki;

Globális portálok átveszik a felügyeletet. Angol nyelvű könyvek vásárlása esetén magyar nyelvű művet ingyenesen nyújtanak hazai kortárs szerzőktől, kurrens könyvekből.

Ez csak néhány eshetőség, sok egyéb variáció is érik, fogalmazódik. Fontos lenne, hogy az írók helyzetét ne a kiszolgáltatottság, a sodródás jellemezze, hanem a piaci hullámok meglovagolása, a változások kihasználása. Új tartalom keletkezik, ennek megfelelően új szerződési konstrukciók is kellenek.

Az író kér, nyomul

Az író és a kiadó egyaránt foglya lehet egy rendszernek. Tevan Andor, a múlt század könyves nagysága, korrektségéről és megbízhatóságáról is ismert volt, amellett, hogy korának egyik legigényesebb kiadójaként tartjuk ma számon. Naponta bombázták a legnagyobb íróink is anyagi igényeikkel. Példaként Nagy Lajos egyik levelét másolom ide teljes terjedelmében.

Bpest, 913 XII/11.

Kedves Tevan Úr!

Miután barátságunk épségben maradása mellett megállapíthatjuk, hogy Ön a világ legnehézsúlyúbb embere, ismételten felkérem, hogy a 60 koronát e levél vétele után öt percen belül legyen szíves postára adni. A pénzre nagy szükségem van, — ezért proponáltam az üzlet ilyen megoldását. Az egész üzletnek az a lényege, hogy ahelyett, hogy két hónap múlva kapjak 100-at, most mindjárt kapok 60-at. Ezen az üzleten Ön nyer 40 koronát, nekem pedig detto jobb így a dolog, nem értem, hogy miért várakoztat. Egy ok lehetne csak helyes, ha nem lenne pénzük — de ezt nem tételezhetem fel. De hát úgy látszik, a mai világban minden lehetséges. Tehát kérem postafordultával a pénzt, vagy válaszát.

Szíves üdvözlettel:

Nagy Lajos

Hársfa u. 27. II. 33.

Mennyi minden benne van ebben a levélben! Több mint száz éve írták! A szerző ma is csak a kiadóhoz fordulhatna? Sok a változás, talán van más esély is az alkotó számára.