E-könyv kalauz

Könyvkonnektor

e-book party I.: Könyv illat terítéken

Az e-book nem különbözik elődjétől, a nyomtatott könyvtől, ami a használat egyszerűségét illeti.

Mindig közel van, nálunk lehet, mint a könyv is. Ahogy kinyitjuk a papír könyvet és megkeressük a kívánt oldalszámot, ugyanúgy járunk el az e-könyvnél is. Elővesszük a szerkezetet és azonnal olvashatunk. Ha közben kiléptünk, semmi baj, az e-bookban is van könyvjelző, folytathatjuk zavartalanul. Akaratlanul tükröt is tart elénk a feljövő kezdő oldal: az utóbb olvasott műveket kérésre listázza.

Egyes gépekhez könyvillatú matricákat árulnak, más gépeknél a lapozás zaja (alternatív zörejekkel) is beállítható, hogy teljes legyen a nyomtatott könyv illúziója. Lehet beszerezni illat-gyertyákat is a könyv címéhez és hátteréhez igazítva. Régi könyv odőr mécsest magam is vásároltam, működik: amíg tart a láng, betört a könyvtár hangulat. Kioltás után kissé koromszag lett.

ekonyv_rendezveny_elte.png

A Kindle kijelzőjén könyvcímlapnak megfelelő képes grafika jelenik meg lekapcsolt állapotban, mintha igazi borító heverne előttünk. Az e-könyv-olvasó sok élmény, öröm forrása lehet. Ha rápillantunk némi használat után, nem egy gépely hever az asztalunkon. Az ágy melletti asztalkához is odaengedjük. Helyet kap a bőröndben is. 

Tovább olvasom

Történetgyár, bálázott sztorik: fanfic

Hazánkban is népszerű könyvkeletkeztetési forma a „fanfiction” szövegalkotói kapcsolódás.

A Wikipédia szerint: „A fanfiction vagy fan fiction szó a magyar nyelvben is meghonosodott angol kifejezés. Szó szerint »rajongói irodalom«-nak lehetne fordítani. Használatos rá a »fanfic« rövidítés is. A fanfiction valamely rendkívül nagy népszerűségnek örvendő műalkotás rajongók általi »továbbírását« jelenti. Ezekben a művekben hol magát a történetet folytatják, hol csupán az eredeti történet szereplőit mozgatják, az eredeti cselekménytől adott esetben homlokegyenest eltérő történetvezetéssel. A fanfictionök jellemzője, hogy többnyire nem papíron publikálják, hanem az interneten e célra létesített oldalain gyűjtik össze őket.”

Fanfic, fanart, podfic, hangosfic

A fanfiction felfutása a Harry Potter könyvek és filmek nyomán következett be. Fanfic alapanyag lehet a könyveken és filmeken kívül: tévéműsor, tévésorozat, színdarab, képregény, videós játék, anime, játék-applikáció. A fanfic oldalakon publikált írások tematikáját vizsgálgatva kiderül, hogy a szerelmi történetek vezetik a rangsort, romantikus fedőnéven. Az oldalakon erősen jelen vannak az erotikus művek is. Nem lehet elmenni néhány számadat mellett részvétlenül: a Merengőn, az egyik legismertebb hazai fanfic oldalon (2018. év júniusában) 4. 462 szerző 17. 341 története olvasható.

Magyar fanfiction oldalak (a felsorolás nem teljes körű, és nem is lehet az, mert nagy a leolvadás és a megszűnés aránya, valamint a gyors keletkezés állapota is jellemző):

fanfiction.png

Tovább olvasom

Írók megfigyelve! Folyóiratok a témáról

Az online szövegelérés kalandokra csábít. Az otthoni könyvespolc véges. A könyvtári kutakodás professzionális. A végtelen net oda is elvisz, ahová egyébként nem jutna el az olvasói érdeklődés.

A folyóirat adatbázisok listázása közben – szakmai publikációra készülve – leltem rá a Petőfi Irodalmi Múzeum szervezetében működő Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet kiadványaira. A hajdani állambiztonság szégyenteljes, főként értelmiségellenes akcióival foglalkozik a Hankiss Ágnes vezette team. Innen sodródtam el más szabadon elérhető (témába vágó) írások adatbázisaihoz.

A népszerű nevén III/3-as ügynöklistákkal, azok tartalmával, és az elkövetések konkrétumaival az alábbi periodikák és kiadványszervezők foglalkoznak (free hozzáféréssel):

Arc és Álarc

Kiadja a Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet. A folyóirat témakörét a névadó Hamvas Béla egyik megjegyzése adja: „A történelemben uralkodó embertípus az álarcot viselő ember, aki elfelejtette az álarcok leleplezésének és átvilágításának a módszerét…”

A folyóiratot így mutatja be Megyeri Dávid: „A periodika szerzői azon vannak, hogy az álarcok mögé ismét megtanuljunk betekinteni Hamvas Béla útmutatásával. Mert idejétmúlt az ügynök közkeletű meghatározása, amelyet nem véletlenül emlegetnek szűkített jelentésében azokra korlátozva, akik a kommunista titkosszolgálati hatalmi piramis legalján voltak. Fel kell fedeznünk: sok mindenki ügynök, akit nem is úgy hív a különböző helyekről befolyásolt közhiedelem. Ezek az álarcos figurák elvonulnak a szemünk előtt a folyóirat cikkeiben, mint Hamvas Béla ikonikus művének, a Karneválnak a lapjain.”

Megdöbbentő leleplezések is bőven olvashatók a folyóirat tanulmányaiban. Írókról, írófeleségekről, beszervezésekről. Az érdeklődést egy idő után hasfájás és más elgyengülési tünetek követik az olvasó részéről. Csak erős idegzetűeknek ajánlott.

Betekintő

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának internetes folyóirata. A periodika főként konkrét eseteket dolgoz fel, személyek csoportok elleni diverziók titkos szolgálati megszervezését. Itt is lehet turkálni a brutális történetekben. Írók, és más értelmiségiek gyakran kerültek célkeresztbe. Arat a halál és kegyetlenség a valós nevekkel tálalt sztorikban. A legfrissebb számban a népi írók, illetve akiket a BM annak tartott, felderítése és megzabolázása a téma. Kik voltak a híradók, informátorok? Változatos a kép…

ugynok_munka_kozben.png

Tovább olvasom

Felnőtt színező-könyv: app.-ok, letöltések

A 2010-es évek egyik könyvtípus-újdonsága a felnőttek részére készült színező-füzet. Néhány év alatt a műfaj példányai a könyvesbolti eladási listák élére kerültek. Kevesen gondolják, hogy a műfajnak van e-book változata is. Kiérlelt applikációk várják a gombnyomással kitöltő színeket nyújtó, ujjbeggyel irányított festőecsetek kedvelőit. Vannak minimalista előrajzok kezdőknek, és részletgazdagabb megoldások haladó művész-jelölteknek. Tény, és így lehet leginkább elképzelni a digitális színező verziókat, hogy a gyermekek részére készült kifestőkönyveknél sokkal részletgazdagabb előrajzok várják az amatőr koloristákat.

szinezo_gorog_elet.png

Téma: utazás, misztika

A színező kötetecskék többnyire irodalmi alapokra épülnek, gyakori a regényelemekből összeállított grafikus figurák felkínálása festegetésre. Elterjedt típus a rajzos útikönyv, ismert helyszínek, kedvelt városok grafikus megjelenítése: a színezés már a fantázia és az emlékek ötvözete lehet. Inspiráló, hogy természetesen az elkészült képeket ki is lehet nyomtatni.

 Az online elérésnek két módja van:

Tovább olvasom

Írók beszólnak íróknak

Ontja a Magyar Elektronikus Könyvtár és a Digitális Irodalmi Akadémia a szerzői memoárokat. Félre műélvezet, lássuk az irodalmi pletykákat!

Költő éhkoppon

Kezdjük egy régivel. Toldy Ferenc irodalmi arcképcsarnokot ad 1856-ban. Így nyit:

„Irodalmunkban nem sokan ragyogtak, de sokan munkálkodtak hasznosan: s a fénytelen de hasznos munka is ösmertetésre és hálára méltó.”

szallongo_konyvek.png

Ehhez képest elég nagy neveket mutat be. Virág Benedeket szinte népmesei figuraként ábrázolja. Fűtetlen szobában, éhezve élt a Mester. Látogatói csak benyitották a konyhaajtót, leesett a támasztékul tett fahasáb, így tudta a költő, hogy vendége érkezett. Toldy emlékezik:

„Reggeliét , ha volt, maga főzögette, s történt, hogy vasárnap reggel mise után kerülvén hozzá, bútortalan konyhája üresen-tiszta tűzhelyén osztozott velem csokoládéjával , melyet bögrécskéjéből váltva hörpölgettünk!”

Ilyen volt az író élete hajdan. És ma?

 

Tovább olvasom

Kobzosok a YouTube és a végvárak korából

A Magyar Rádió irodalmi osztályára 4700 kézirat érkezett 1935-ben. Mikrofon elé nagyságrendileg ezer alkotás kerülhetett egy évben. Mi itt a sok? Ami kimaradt, vagy ami elhangzott? Visszatekintve háromnegyed évszázad múlva, tehát napjainkban, inkább az az érzése az embernek, hogy felismerték az írók, szerkesztők, minden rangú irodalmi közreműködők, hogy a jó szöveges művek megélnek hangzó formátumban is. Ma ez a felfogás az alkotók részéről még inkább felerősödött. Hajdani rádiós vers- és prózafeldolgozások, frissen készült hangzó vagy videós szavalatok, felolvasások uralják az irodalmi digitális hálót. A letöltésszámok megrendítően magasak. A YouTube az egyik legnagyobb magyar szöveggyűjtemény. A textúra birodalma visszatér a kezdetekhez, és ismét általánossá válik a hangos olvasás, azaz a hangzó szövegmegértés, auditív befogadás? Tombol a képiség is, videós és animációs irodalmi verziók idomulnak a kijelzőkre. Podcastok is szélesítik a kört, a hangzó kínálat ugrásszerűen növekszik.

Tinódi

De hát új dolog a hangos irodalom föl-föl támadása? Nem éppen! A Slam Poetry esélyes mai példának.

tinodi.png

De említhetünk régebbi eseteket is. Elég erről Cs. Szabó Lászlóval szólni. Hogy is volt a magyar kobzosok, török kori lantosok korában ?

„A várakban újfajta hősének született, vitézi tettekről. Hiszen annyi volt az ostrom a lemorzsolódó védő övezetben, hogy kitelt belőlük egy faragatlan, kisebb Iliászra való. Szerzőjük verselő haditudósító, énekes frontszolgálat az élete, sovány kenyéren, természetbeni ellátásért. Mivel akkoriban mindenes gyógyszer a bor, a karcos lőrét s várbeli mérőjét még a töröknél is jobban szidták. Országos hírre egy jutott közülük, Sebestyén diák Tinódról; az ő faluja is elpusztult. A fülnek költöttek, nem a szemnek, lantkíséret s énekszó nélkül lélektelen a szöveg, ha kottajelzéssel kinyomtatták is az ismertebbjét.

A magyarok máig panaszolják egymás közt, hogy mialatt őseik bástyán és pincében kupa bor mellett kóbor diákok lantpengetésére fanyalodtak, Magyarország pajzsa mögött Monteverdi madrigáljaiban gyönyörködött a védett Nyugat.”

Tovább olvasom

Volt egyszer a könyv...

Mondások, posztok, szállóigék az e-bookról

 

Az elektronikus könyv, mint a ma és a jövő emberének művelődés-technikai eszköze, világszerte az érdeklődés középpontjában áll. Zsebében egy egész könyvtárral él, aki Kindle vagy Nook e-book eszközt, vagy táblagépet használ.

De mi is igazán az e-book? Erről még keveset tudunk. Annyi bizonyos, hogy nem egyszerűen a nyomtatott könyv digitális verziója. A tartalom új alakiságát, az elektronikus textet alig ismerjük az irodalmiság oldaláról.

Az itt következő idézetek sem kutatási projektek alaposságával mutatják be az e-könyv jelenséget. A megfigyelés, a rácsodálkozás szintjén rögzítik a digitális olvasás újszerűségeit. A rövid szövegrészletek a könyv változásával, valamint a könyv ökoszisztémájának radikális átalakulásával foglalkoznak. Írók, olvasók, könyv-alkotók fogalmazzák meg gondolataikat, érzéseiket a terebélyesedő e-book világról. Néha lelkesülten, néha nagyon nem örülve a kifejlődő e-könyv környezet tabudöntögető extrémitásainak.

A text lefagy

„A digitalizációnak van egy természetes határa. Az e-book növekedés nem haladhatja meg a nyomtatott könyvek mennyiségének ötven százalékát. A könyv tökéletes kulturális építmény. Használhatósága felülmúlhatatlan. Az emberek szeretik a nyomtatott írásműveket.” (Maja Thomas)

ekonyv_nem_problema.png

Print mimikri helyett digi-verset

„Napjaink jellemző tendenciája, hogy az iparági szereplők a jövőt a múlt eszközeivel próbálják alakítani. A könyvkiadók utánozzák a képernyőn a papíroldalak látványát. Új bor ódon flaskában: ez az eredmény. Az iPad lehetőségeit nem arra használják, hogy újragondolják a könyv megjelenítésének eszköztárát. Egyszerűen maradnak a print mimikrinél, annak reményében, hogy megőrizhetik elveszett monopoliumukat a tartalom és az üzleti folyamatok fölött.” (Jeff Jarvis)

Tovább olvasom

Blogok nagyságoktól: indiszkréciók mára is

Irodalmi depók alakultak ki az interneten. Bálázva állnak a halhatatlan, klasszikus művek. Adatbázisok nyugszanak az irodalmi internet parkokban. Ingyenesen, szabadon hozzáférhetően.

Mihez nyúljak? Hová lendüljön a kurzor? Nem irodalomhoz, hanem irodalmárokhoz húz-tol az egér.

Naplók, visszaemlékezések vonzanak. Ezeket szeretem olvasni. Sok mindent átélt az ember, maga sem hiszi, hogy, s mint volt. A neves írók feljegyzései talán utat mutatnak. A múlt század utolsó harmada érdekel. A fiatalság, a korai felnőtt kor még cselekvő korszakának évei ezek számomra. Három vallomást idézek fel.

A szervező, aki szervezett lett

Király István (1921-1989) – irodalomtudós, ELTE professzor – ezer oldalt meghaladó memoárja ingyenesen letölthető a Kossuth Kiadó oldaláról. Kiderül, miközben hajdan lelkesen olvastuk az irodalmi folyóiratokat, az egyre-másra színre lépő új írókat, születtek nagyszerű művek, a háttérben elképesztő szervezkedés zajlott. Napi szinten tárgyalták meg a politikai vezetők az irodalom eseményeit, döntöttek regényekről, életművekről, megjelenésről. Felfoghatatlan az egész: mindenkit berendeltek, áthelyeztek, mindenféle alkudozásokba kényszerítettek. Ezt most pontosan látjuk a naplóból. És mégis: óriási tehetségek, örökéletű írások keletkeztek a korban, szinte felülmúlhatatlan gazdagságban jöttek létre életművek. Aczélék akartak irányítani, végül éppen ők kerültek hálóba, és jól megfejték őket anyagilag. Kistafírozták hosszú évtizedekre az írói kört. Persze akadtak kivételek: Kassák, Hamvas Béla, Bibó István, az egész nyugati emigrációs irodalom. És persze a megrendíthetetlen: Márai.

illyes.pngIllyés Gyula: Fáklyaláng

Tovább olvasom

VR - AR könyv: hóbort vagy új könyviség?

A VR és az AR lejtőre küldi a szöveg alapú médiumokat, a könyvet, a folyóiratot, a képes kiadványokat, a lexikonokat vagy éppen fordítva: fellendülést hoz az érdeklődésben, mint kezdetekben az e-könyv forradalom? 

Két fogalom: AR és VR?

Köznyelvi megfogalmazásban a VR és az AR bizonyos számítógépes multimédia-eszközök segítségével megteremtett, háromdimenziós digitalizált képek vetítésén alapuló mesterséges, szimulált világ, amely a felhasználóban a valóság érzetét kelti. A valós tér és a számítógép által generált tartalmak összevonásával létrejött mediális eszközrendszer velőig hatol. Szemünk előtt, belebújva a VR okuláréba, nem képek úsznak el, mint várnánk egy szemre épített eszköztől. A látás segítségével, kiegészítve hangeffektekkel, belépünk egy térbe, amely ijesztően valóságosnak tűnik. Ingatjuk a fejünket, lépegetünk oldalra-körbe, hogy haladni tudjunk a felkínált utakon, és átlépjünk (a hatás kedvéért többnyire nyikorgó) ajtókon. Egy magyar összefoglaló VR és AR ismertető meghatározása szerint a VR:

"A VR a valóságos helyett érzékelt, szoftver által generált környezet, mely helyettesíti az eredetit és melyet mint létezőt fogad el a felhasználó."

Mindez technika. De mit jelent ez a könyv szempontjából? A kiadóknak mindössze annyi a dolguk, hogy egy mű esetén a nyomtatott, az elektronikus verzió mellett egy újabb változattal kell számolniuk, a VR kiadással? Vagy semmi többről nincs szó, mint a már bevált megfilmesítésről, vagy játékfeldolgozásos variánsról? A sikerkönyveknek ma ez a sorsa, ebben nincs semmi különös. Az általam megismert példák alapján azt gondolom, egy új könyv-alakiság van születőben. Kereskedelmi vonatkozásban, tartalmi értelemben a megváltozott formakultúra lényeges változásokat fog hozni az olvasói igények alakulásában.

ar_konyv_illusztracio.png

Maga a VR szemüveg már belépő szinten hatezer forintért elérhető. Én is ezzel bóklászom történelmeken, világűrökön, képzelt és valós világokon át. Szigorúan az ingyenes tartományokban, hiszen nem azért ismerkedem az új technikával, mert hiányérzetem van az irodalom elérhetősége vonatkozásában. Nekem megfelel a jelenlegi digitális és nyomtatott választék. De a világ rohan az elektronikus pályákon, egyre újabb és újabb kulturális variánsok épülnek fel néhány rövid év alatt. Ide sorolható az AR és VR applikációk megjelenése, elterjedése.

Tovább olvasom

Irodalom: időseknek tilos, nem ajánlott?

A munkából kivonuló korosztály, mondjuk hatvanöt év felett, olvas? És mit olvas, vesz könyveket még? Már úgy értve, hogy saját célra, nem ajándékként.

Egy amerikai felmérés szerint a hatvanöt év felettiek mindössze tizenhét százaléka olvas el egy évben legalább egy könyvet. Nem tudom, nálunk mi a helyzet, én annyit tudok hozzátenni: nekem megmaradt az olvasási kedvem. Nem azért, mert megszoktam ezt az időtöltést. Az csak egy dolog. A lényeg az, hogy a mai magyar kortárs irodalom nagyon erős. Sorra ontja a letehetetlen könyveket.

Itt van például a szenior olvasás

Németh László írja: „Tanítványaimnak sokszor idézem Weöres Sándor versét: ’Azért szánom én a mai embert, mert a szíve nem bír öregedni.’ Mért nem bír? Mert a semmit sem becsüli úgy, mint a testi frissességet?"

intergraf.jpg

Majd így folytatódik a szöveg:

"Azt hiszem, nagyobb oka is van. A megöregedéshez tőke kell: lelki tartalékok. Akikből túl sokat vett ki a gyermekkora: sosem lesz felnőtt; a megerőltető férfikor öregségünket eszi meg. Századunk kitolja az átlag élethatárt, de elnyüvi tartalékait.”

Az olvasás az a pótkeret, ami rendelkezésre áll. Az ingyenesen legálisan elérhető hihetetlenül gazdag állományok új pályára állíthatják a megnövekvő szabadidővel vívódókat. Az őszkor a régi és új írók felfedezésének kalandjaival van tele a digitális mezőkre bátorkodók számára.

Tovább olvasom