Inform vagy kultform?

Falak nélküli könyvtár? Hálózati könyvtár? Könyvtár a felhőben? Szolgáltató könyvtár? Adatbázis alapú, aggregátor könyvtár?  

Ezekkel a kifejezésekkel gyakran találkozunk a könyves tereken, legyünk akár print, vagy akár elektronikus határok között. A fogalmi újítások a könyvtárak állandó és változó szerepeire utalnak.

Milyen lesz a digitális kor könyvtára? És ezen belül: hogyan fog működni a következő évtizedekben a legintenzívebb emlékezet intézmény, maga a nemzeti könyvtár? Miben lehet más, ha egyáltalán másként funkcionál majd, mint a korábbi korok bibliotékája?

Káldos János, az Országos Széchényi Könyvtár vezető munkatársa, tartalmas, tudományos lüktetésű, de közérthető nyelvezetű kisesszéje a felvezetésben a következőképp jellemzi a helyzetet: „Számtalan konferencia, kutatás, tanulmány, eszmecsere, jövőkép, stratégia és koncepció és/vagy megvalósult épület igyekezett és igyekszik választ adni a fenti kérdésekre. A válaszolók döntő többsége egyetért abban, hogy az új technikai forradalom, amelyben az infokommunikációs technológia, a robotika, a genetika, a nanotechnológia területeinek fejlődése és összekapcsolódása, egymásra hatása és ennek a technikai forradalomnak a társadalomra gyakorolt hatása az alapvető oka annak a paradigmaváltásnak, ami a könyvtárak működésének jelenlegi és jövőbeli keretét meghatározza.”

Árkádok

Az írásos művek (legyenek bármely hordozón vagy formátumban) megőrzésének alapintézménye a könyvtár, amelynek négy alapvető funkciója van: gyűjtés, megőrzés, feldolgozás, szolgáltatás. Ez az „oszloprend” az ókor óta a „könyvtár” négy tartópillére. Mi fog történni a könyvek nagy (virtuális vagy valóságos) csarnokában a következő években? Szemelvényezve Káldos János írásából, néhány alapvetést érdemes sorra venni. Csak valóban figyelemfelhívásként értelmezve a következő mondatokat, idézünk tanulmányából.

virtualis_corvinak.pngKönyvrészlet (Catullus: Carmina) az OSZK Bibliotheka Corvina Virtualis szabadon letölthető gyűjteményéből

Gyűjtés

Hogyan értelmezhető az internet komplex rendszerében a hungarikum könyvtári fogalma?

Megőrzés

Úgy tűnik, hogy a digitális korszakban átalakul a társadalmi emlékezet megőrzésének felelősségi rendszere is.

Feldolgozás

A hálózati térben az elemi adatok között kapcsolatok jöhetnek, jönnek létre. A könyvtáros és könyvtári szolgáltatások feladata, hogy „megszelídítse” az elszabadult adatokat. A felhasználónak ugyanis azt kell éreznie, hogy az adatok személyesen neki szólnak.

Szolgáltatás

A digitális adattérben a fogyasztók részéről egyre erősebben fogalmazódik meg az az igény, hogy az adatok minél egyszerűbben, személyes érdeklődésüknek megfelelően legyenek elérhetők. Az adatközpontként funkcionáló könyvtárak átkódolt mechanizmusa alapszintű számítógépes rutinnal kezelhető felületeket fog nyújtani a jövőben. Az egyre komplexebbé váló gyűjteményeket felhasználóbarát, gyakorlatias megközelítésű, könyvtáros rendezettségű, és nem informatikai apparátusú szisztémákkal lehet és érdemes feltárni. 

Big Data

„A könyvtár a megőrző és információközvetítő (média) rendszerek közé tartozik” – érvel az esszé írója.

Az adatválságból kivezető utak kiépítéséhez a könyvtárak jelentősen hozzájárulhatnak. A tárolás fontossága mellett hangsúlyt kap a feldolgozási teljesítmény növelése, az információtovábbítás felgyorsítása. A kihívások egyikét így határozza meg Káldos János: „Reméljük, hogy az OSZK fejlesztési terveiben megfogalmazottak és azok megvalósulása segíti …. a könyvtári rendszer információpiaci pozíciójának meghatározását és stabilizálását.”

A tanulmány ingyenesen letölthető.

A tanulmány címe és az azt közlő teljes tanulmánykötet elérhetősége

Káldos János: A (nemzeti) könyvtár állandósága és változása. In: Valóságos könyvtár – könyvtári valóság. Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2018. Szerk: Kiszl Péter, Csík Tibor. Budapest, ELTE Könyvtár- és Információtudományi Intézet, 2018. 31-43. old.

A teljes kötet szabadon letölthető innen.