E-könyv kalauz

Könyvkonnektor

Zajból csend: az internet mentése a feladat

„Az emlékezet nem emberi teljesítmény, hanem egy istennő ajándéka” - olvasható az Emlékezet atlasza felvezetésében. Mnémoszüné a múzsák anyja, így egyszersmind valamennyi művészet kútfeje: a görögök szerint tehát nem a művészet eredménye az emlékezés, hanem éppen fordítva.

„Ahol az Emlékezés Istennője nincs jelen, ott a kultúra az emberi emlékezet prédája lesz…”

A text alapú archívumok (könyvtár, irattár, levéltár) a kultúra alaprétegét képezik. A tárolás, a gyűjtés, a megőrzés csak az egyik szegmens. A másik rész a teória. Az emlékezet intézmények  konfigurálják az írásbeli műveltség szerkezetét, hagyományait.

Az internet is mentésre szorul. A cél az, hogy az Emlékezet mellett maga az Emlékezés is ismét visszakapja igaz értelmét.

Mi a különbség Emlékezet és Emlékezés között?

Az Emlékezet nem más, mint dokumentálás. Mint ilyennek, természetesen megvan a maga sajátos funkciója. Az Emlékezés alkotás, az adott kor mentális és lelki egészségének formálója, teremtője. Az Emlékezet köveiből épülhet fel az Emlékezés Háza. Lehet viskó, kunyhó is, csak otthonos legyen. Az Emlékezés közösségi, de inkább egyéni, perszonális műfaj. A hálózat fájlai, posztjai, de híranyaga és adatbázisai is, a Net-akkumuláció kezdőpontjai.

A Magyar Internet Archívum fejlesztése beindult.

Izgalmas, érdekes nemzeti vállalkozás, az első lépésekhez a kormány megadta a támogatást, és a további költségvetési finanszírozás is biztosítottnak látszik.

Web-üzenet: Könyvtárból könyvtér

Az internet nagyon harsány médium. Zajos, pörgős, kihívó, gyakran provokatív. Múló viszont, hamar elévülő. Nyilvánvaló, hogy a teljes anyagát menteni kell, ahogy ilyesmivel kísérleteznek kisebb-nagyobb országok, nyelvek. Irdatlan tömege viszont figyelmeztet: a legyűjtés és megőrzés nehézségei mellett orientációs fundamentumokat is kellene kreálni. A zajból csöndet teremteni, értelmes halkságot. Legyen mód az Emlékezet nyomán Emlékezésre is. Itt jön be a könyvtáros szemlélet és tapasztalat. Szerencsés, hogy a Magyar Internet Archívum a nemzeti könyvtár keretein belül működik, nem pedig egy – mint erre sok példa volt az elmúlt években Magyarországon – újonnan szervezett informatikai kombinátban.  hajdani_unnepi_konyvhet_1.pngHajdani Ünnepi Könyvhét plakát: talán az emlékezés istennőjével, vagy valamelyik múzsa leányával?   

A friss kiadású Média- és kultúratudomány kézikönyv „Archívum” fejezete* a következő megállapítást teszi:  

„…ez a kérdéskör [archívum] korántsem csupán a kultúra bizonyos intézményi hátterét, annak hatalmi, technikai-médiális vagy társadalmi dimenzióit érinti, hanem az emberi tudatot is, vagyis az archívumot az önnön kultúrája  - és annak materialitásai – felől definiált emberképet meghatározó komponensként, az archivális működést végeredményben kulturális antropotechnikaként határozza meg.”

Ez az összefoglalás is érzékelteti: a hálózati mentés már nem egyszerűen dokumentálás, hanem a XXI. századi ember elemi kulturális aktivitása.  

Az emlékezés három alappillére:

·        médiális-materiális informatikai rendszer, technikai feltételek, hozzáférés

·        archivológia, emlékezet menedzsment, emlékezés elmélet, memória ideák   

·        históriai feldolgozás, eseménytörténet, kutatás 

 

 

*Szerző: Lénárt Tamás

Tovább olvasom

Archív Internet

Megtartották évi beszámolójukat a Magyar Internet Archívum (MIA) munkatársai. Koncepciójuk szerint le kell menteni a Net teljes magyar tartalmát. Függetlenül attól, hogy sokan úgy tartják: a WEB a pillanat műfaja. Olyan mint a telefonbeszélgetés, vagy a társasági terefere.

Az Országos Széchényi Könyvtárban futó MIA projekt vezetője, Drótos László a WEB-et egy adott közösség kulturális teljesítményének tartja. Így látja:

…a világhálónak legalább egy részére könyvtárként kellene tekinteni és vigyázni. De még az olyan, látszólag kérészéletű műfajok, mint a hirdetési és árverési oldalak, a reklámok vagy a Facebook posztok is értékes információkat tartalmazhatnak a jövő számára. Elég csak arra utalni, hogy a régi újságok apróhirdetései, a plakátok, a kézírásos naplók mennyi érdekes részletet árulnak el az akkor élt emberek életéről. Ezeket a korabeli tudományos és irodalmi művek nem rögzítették.”

Az archiválási munka megkezdődött. Jól bevált külföldi minták alapján web-arató szoftvereket vetnek be. A projekt honlapján már megtekinthető egy teszt oldal. Többnyire kulturális intézmények portáljai kerültek be a kísérleti mentésekbe.

Nem elég ugyanis irattárba helyezni, kereshetővé tenni a legyűjtött fájlokat. Még az adatgazdától engedélyt is kell kérni a tartalom szolgáltatásához. Ez gyakran nehézkes, gyűlnek a válaszolatlan levelek.

A projektbemutatón több prezentáció ismertette a MIA jelenlegi helyzetét és jövőbeli tennivalóit. Az EMMI államtitkára, Latorcai Csaba bevezető előadásában hitet tett a Magyar Internet Archívum céljai és eddigi eredményei mellett. További támogatást helyezett kilátásba, a gyűjtő szolgálat folytatódhat.

Az internet népi élménye memoriter fájlokba tömörülhet. Csakhogy, teszi fel a kérdést Drótos László, miért van erre szükség?

Miért?

 – Hogy legyen múltja is az internetnek, ne csak jelene;

 – hogy kutathassuk a virtuális világ történetét, valamint a valódi világ elmúlt eseményeinek internetes lenyomatait;

– hogy elemezni és ábrázolni lehessen nagy mennyiségű digitális tartalmakat;

– hogy megbízhatóan tudjunk hivatkozni tudományos publikációkban és tananyagokban online forrásokra;

– hogy helyreállíthatók legyenek elveszett webhelyek;

 – hogy vitás esetekben bizonyítható legyen, hogy mi jelent meg egy weboldalon;

– hogy a 404-es hibákra más megoldás is legyen, ne csak a vicces képek. „

A levéltárat, archívumokat, irattárakat tanult, hivatott kutatók használják. A WEB azonban nem úgy könyvtár, mint megszoktuk az intézményesített emlékezés mord falai mentén. Az internet jelen idejűvé rámolja a végtelen múlt rekeszeit. A tárlók zárjai lepattannak, a kiszabadult dokumentumok virtuális felhőkben úsznak. Bármikor lehívhatók, felhasználhatók. A fantázia új régiókba kényszerül, a múlt, jelen, jövendő egy kattintásra kiszörcsölhető. A kijelzőt a Google univerzum uralja. A web-aratás intenzív. Százéves, ezred esztendős könyvek élednek meg. Azt nyújtják, amit a média gránátosai süvöltő eszközeikkel szétrobbantottak: vázlatszerűség, töredékesség helyett teljes egészet, önmagára értett totális befejezettséget. Ami további internet plusz: adott mű több verzióban letölthető. Hallgatni, nézni, olvasni egyaránt lehetséges. Az archívumok közterek. 

alexandria.pngÉvezredek nyomán: az új Alexandriai Könyvtár

Tovább olvasom

A felejtés káosza

A felejtés köpönyegét az előszobában kell hagynunk. Kedvenc tereinkbe hiába visszük magunkkal a Delete varázsgombot. Arra vagyunk ítélve, hogy semmi tartalom nem vész el.

„Nem kell többé szelektálnunk és válogatnunk a megőrzendő információk között, hiszen minden információ megőrzésére van kapacitás, a jövő intelligens eszközei pedig leveszik a vállunkról a rendezés és visszakeresés terhét. Az egész életünk voltaképpen egy archívum, mindenki saját életének archivistája” - írja Székely Zoltán kapcsolódó tanulmányában. (Kellenek-e archívumok a digitális korban?)

Mindezeket az egyáltalán nem futurista gondolatokat jól illusztrálja: az Internet Archive projekt a legfrissebb adatok szerint 343 milliárd weblapot mentett le és tett elérhetővé, kereshetővé. A hozzáférés teljesen ingyenes, még regisztrálni sem kell előzetesen.

A Wayback Machine alprogram nyilvános adatai szerint az archivált és szabadon olvasható tartalom mélytengere az alábbi hullámokat veti: 279 milliárd weblap, 4 millió koncert és audió felvétel, 3 millió televíziós műsor, egy millió kép, és százezer szoftver.

Na de mennyi ebből a magyar?  A hazai partnerintézmények megkeresése alapján erről is meglehetősen pontos képünk van: nagyságrendileg egy milliárd weblapot őriznek, mintegy 44 terabyte terjedelemben.

regi_konyvtar.pngA pécsi Klimo Könyvtár termei 

Érdemes kísérletezni a magyar weblapok témakörében. Találomra be lehet ütni a keresőbe az érdeklődő személy által jól ismert web site-ot. Lehet csodálkozni, hogy fent van-e az archívumban a bekopogott URL, s ha igen, milyen formában és részletességgel? Ha nem található, az is érdekes, elemezhető.   

Az egyszerűség kedvéért én a Könyvkonnektor Blog domaint gépeltem a keresőbe. Minden poszt fent van, időrendben, teljes oldalképpel. Azaz abszolút élethűen archív módon. 

Mi tagadás, ezt sem gondoltam volna. Kis pesti lakásban, olcsó pozdorja íróasztalon elmormogott és felfestett néhány foszlány, minden vágy nélkül a hallhatatlanság iránt, egy amerikai, globális szövegmúzeumba kerül. S láthatóan, hosszú élettartamra szerkesztve. Nincs felejtés, tényleg igaz! Az intézményesült emlékezet falán rést üt a blog.

Visszatérve az elején idézett tanulmányhoz:

„Ma emlékezni könnyű, felejteni nehéz. Ezzel egy több ezer éves információkezelési paradigma látszik megváltozni: mindeddig a felejtés volt természetes és az emlékezés igényelt erőfeszítéseket – időt, energiát, technikát, szakértelmet, pénzt. Ma éppen hogy a felejtés igényli ugyanezt: az örök digitális emlékezet víziója és üzleti modellje nehézzé és fáradságossá teszi az információk törlését, vagyis a felejtést.”

Az ingyenes olvasás kalauza

Közösségi finanszírozásban jelenhet meg az ingyenes olvasás kalauza. A kiadandó könyv és webcím-album abban kíván segítséget nyújtani, hogy bemutassa a szabad magyar könyv elérhetőségeit. A cím:

Az ingyenes olvasás kalauza

A szabad elérésű elektronikus irodalom magyar nyelvű szöveges és audiovizuális könyvtárai, a free szöveggyűjtemények elérhetőségei, a nyílt magyar text- és multimédia-bázisok globális, határon túli, és hazai színterei

A cél konkrétan az, hogy a széles olvasóközönséghez, érdeklődőkhöz is eljuthasson egy olyan info-füzet, amely népszerűen, nem a tudományosság nyelvezetén mutatja be az ingyenes könyvelérés szinte parttalan lehetőségeit. Ami még fontos: az e-szöveg fogalmába beledolgozza a már kész kézirat a textuális művek egyéb verzióit is: hangoskönyv, videó-származékok, slam poetry, insta költészet, és még sok más új műfajt.

Tartalom és érdekességei

Igényes gyermekirodalom, kötelező iskolai olvasmányok, klasszikusok ingyenes elérhetőségei egyaránt megtalálhatók a kötetben. Az irodalomhoz kötődő képi érdekességek is besorolódnak: ex libris, illusztrációk, képgyűjtemények kínálata is jelen van. Tizenkét legszebb magyar vers projekt, szövegmúzeumok, hang-emlékek webcímei a listákon. Szerzői weboldalak sokasága külön fejezet.

Itthonról és a nagyvilágból

A könyv tartalma, mint az alcím is rögzíti, nem kizárólag a hazai gyűjteményekre épül. A szempont a magyar nyelvűség, bárhol is keletkezzen, vagy tárolódik az adott mű. Így a határon túli, a szomszédos országok e-könyvtárai állománya is kiindulási pont. Csakúgy, mint a globális könyv adatbázisok, mint a Gutenberg Project, Internet Archíve. Sok hazai, vagy más országbeli magánkezdeményezésű e-kollekció is bemutatkozik.

E-könyv történet magyar 1.0

A könyvben még egyéb helyen nem publikált történeti összefoglaló is helyet kapott: A magyar digitális könyvelsők exkluzív ismertetése, kibővítve a kezdeti magyar e-könyvtárak históriájával. Meglepő, ám igaz: ahogy az első magyar nyelvű nyomtatott kiadványok nem Magyarországon készültek (Krakkó, Bécs), úgy az első digitális magyar nyelvű könyvek sem itthoni kezek és agyak munkái.

y_haboru.pngBetűk küzdenek magukért és az olvasókért. Vörösmarty Y háború című egyfelvonásosának iskolai színi előadása 1967-ben, a budapesti Vörösmarty Gimnáziumban. Az ingyenes olvasás kalauza szerzője a közreműködők között.

Projektcél

További szándéka a prokjektnek: minél több könyvtárba ingyenesen juthasson el nyomtatott formában az ingyenes olvasás kalauza. A digitális példányok ingyenes elérhetősége, a kétszáznál több link azonnali lekattinthatóságával az alapgondolata a megvalósítandó e-albumnak.

A könyv tartalomjegyzéke letölthető az Indiegogo oldaláról.

Részlet a könyvből:

A könyv előállításának költségviselése, annak megosztása nem most, az illegális letöltések aranykorában merül fel először. A nyomtatott korszak kezdetén, tehát a Gutenberg utáni kultúrában nem az árusítás, a példányértékesítés volt a könyv kizárólagos létmódja. Jelentős, néha kizárólagos szerepe volt a támogatásnak, a főúri vagy más vagyonos réteg nyújtotta szponzorációnak. A könyvek maguk ajándékozás, csere, vagy éppen kulturális, gyakran oktatási akciók keretében jutottak el a végső felhasználókhoz.

Ma az a kérdés, mi lesz és lehet, ha a teljes irodalom – legyen az akár kortárs, akár klasszikus – komplett műfaji szélességében a legális ingyenesség, a szabad letöltés végtelen erőterébe kerül. Az irodalom nem elitista kategória a digitális világban.

Az ingyenes olvasás kalauza projekt oldala.

e_betu_1.jpg

A test! Bioetika?

Termékesítettünk és elfogyasztottunk 2011-ben a földgolyóbison 56 milliárd állatot. Ebben nem szerepelnek a tengerben élő egyedek. Durván számolva és a Föld összlakosságát véve alapul, ez azt jelenti, hogy jómódú családok akár 50-60 lénytársunkat is behabzsolhatják évente. Mindez kiderül „Az újrahasznosított állat – áru/fétis” tanulmányból.

A Korunk kulturális folyóirat novemberi száma „A test” témakörét dolgozza fel. Az élő és érző, hús-vér emberi lényt helyezi középpontba a periodika friss megjelenése. Milyen címek sorakoznak?

"Egy testfilozófia alapvonalai; Az emberi test konstrukciói. A sztriptíztáncostól a testépítőig és még tovább; Lehet-e művészet az emberevés? Barangolás a művészet határán; A politika élő húsa."

És persze a görögök: ha testiségről van szó, ennek a történelmi kultúrának a hagyományait nem lehet mellőzni. „A megsebzett test – Megjegyzések az európai művészet testábrázolási narratívájához” című tanulmány megállapítja: „A görög szépségeszmény által meghatározott emberábrázolási paradigma egészen a húszadik századig érvényes maradt, s nem kerekedhetett fölébe sem a középkori, sem egy-egy rövidebb időszakot meghatározó ábrázolási modell….azt is be kell látnunk, hogy a görögök emberi testre vetített szépségeszménye s az ehhez kapcsolódó igények és vágyak alig változtak az idők során.”

Majd így folytatódik az írás:

„Ha azonban a felszín mögé nézünk, akkor azt látjuk, hogy az ideákat reprezentáló testeszmény lényegi átalakuláson ment keresztül, mégpedig azáltal, hogy magába fogadta a fájdalom erotikáját, a szépség, arányosság és a kellem mázába belekeverve a láthatatlanság, a hiányzás, a nemlét sugárzását is.”

test_performansz.pngCsernátony Lukács László fénykreációja

Kevesebb filozofikus, több gyakorlati megállapítást tesz a „Hatodik érzékszerv: a mozgatott test” című tanulmány.

„Minden biciklista titokban szerelmes egy kicsit a kerékpárjába. Otthonról elindulva szertefutó sugarakban nyílik meg a vidék, amit aztán be lehet tekerni. A tágabb tér kézhezállósága mutatkozik meg ezáltal, ami nem birtoklást jelent, hanem részesülést. A táj messzire hullámzik velünk. Fordulatai, lejtői, emelkedői biztosan terülnek el előttünk. A tér feltárul. az ismert elhordoz. Nyugtató gondolat ez annak a különben hátborzongatóan otthontalan lénynek (Heidegger), ami az ember.”

A Média- és kultúratudomány kézikönyv (2018) „Test” fejezete is felemlegeti, hogy gondolkodásbeli félretettséget jelent a szellemtudományok reflexióiból kizárni a testet, és a témát az orvostudományok hatáskörébe utalni. Arról kell beszélni:

„…a termelőerőként felszabadult test a fitnesz-, wellness-, egészség-, divat- és szépségipar protézisekkel, transzplantátumokkal és implantátumokkal dúsított praktikáiban találja meg helyét és válik mindezzel összefüggésben nyelvi és vizuális reprezentáció állandó témájává.”

Ugyanebben a lapszámban érhető el: „A szabad magyar könyv. Az elektronikus irodalom ingyenes magyar könyvtárai, a free e-book elérhetőségei” prezentáció. Szerző: Kerekes Pál. Az e-szövegek költségmentes letöltési lehetőségeiről bővebb kifejtés is olvasható a szabadon letölthető „Magyar irodalom a világhálón” című albumból.

Digi-ármádia

Összegyűjteni a világ minden tudását: ez a terv koronként felerősödik. Természetesen a „világ” alatt minden kultúra a saját hatókörét értette. Az alexandriai könyvtár is úgy volt világtéka, hogy az akkori mediterrán régió tudásintézményeként funkcionált.

Az internet új dimenzió. Valóban a világfalu kompetencia bázisa. Az Internet Archive a weblapokat gyűjti, rendszerezi, tárolja. Őrzi és indexeli a portálokat. Köztük a magyarokat is természetesen.

Csakhogy felmerült: nemcsak a fájlokat kellene archiválni, hanem az archiválókat is. A munkatársakat, az e-kultúra örökségének megszállottjait.

internet_archiv_csapat.png

A kínai agyaghadsereg mintájára egy vállalkozó művész el is készítette a porcelán szobrokat. Százhúsz figurát alkotott. Megszületett a kiállítás. Címe találó: Agyagtól a felhőkig. Mintha azt hallanánk ki ebből: a földiségből az égiségig. Valójában az agyagfigurák az archívum munkatársait jelképezik, a felhő pedig a felhőben való tárolást.

A munkatársak beültek egy ízben a saját szobraikkal egyazon terembe: a képek tanúsága szerint a szobrocskák élethűek. A fájlok vigyázói ma a művészet témája, nem mint hajdanán, a harcias lovas katona.

internet_archive_ferfi2.png

A projektről képben és videóban, valamint elemzésekkel számol be a Internet Archivists portál.

Az Internet Archívum és más globális portálok magyar vonatkozásairól: 150 millió óra könyv poszt.

150 millió óra könyv

Az e-könyveladás globális kezekben összpontosul. A magyar e-könyvek legnagyobb forgalmazója az iTunes, a Google Play, egyes műfajokban az Amazon. Ennek következményei felmérhetetlenek.  

Mindezekhez jönnek a self-publishing portálok. Olyan oldalak, ahova a szerző ingyenesen feltöltheti a könyvét. Gyakran nem is könyvét, hanem dolgozatát, írásvázlatát, szöveges közlésforgácsokkal teli fájl-kosarát. A vezető szerep itt is a globális Smashwords site-é. A letöltés többnyire ingyenes, az olvasó koppint és lapoz, ez a művelet. A magyar állomány több ezresre tehető.

A Scribd is hasít. Koncepciója az előfizetés. Nincs egyedi ára a könyvnek. Csomagban, bálázva vásárolható a tartalom. A virtuális polcokon hangoskönyvek, újságcikkek, publicisztikák sorakoznak a könyvek mellett. Világszerte 700. 000 fizetős olvasója van a portálnak. Hangzatos, hogy nem könyvben, hanem időegységben adják meg a kínálatot: százötven milliónál több órányi olvasnivalóval állnak a vásárlók rendelkezésére. Meglepően sok a magyar mű, beszállít maga a szerző, és a Smashwords is.

Issuu

Ami még magyar, mégis globális portálon talál nyilvánosságot: ezek a műsorfüzetek, kiállítás meghívók, más kulturális dokumentumok. És persze könyvek is, nyomtatásban már egykor megjelent, vagy még kiadatlan tanulmányok. Az Issuu a legismertebb. Magyar anyag kereshető külön.

Ajánlható még a HathiTrust Digital Library is.Sok vagy kevés? Közel 42. 000 magyar nyelvű dokumentum kereshető, köztük kétezer ötszáznál több szöveg szabadon letölthető.

internet_archive_porcelanfigurak.pngAz Internet Archive agyaghadserege

Webmúzeum

Elfeledett, már nem élő weblapok tartalmát böngészheti az érdeklődő az Internet Archive portálon. Magyar site-ok is nagy számban elérhetők. A Wayback Machine 341 milliárd weblapot raktároz. Aki még emlékszik régi nevezetes magyar oldalakra, kipróbálhatja: működik. Én az Internetto-t ütöttem be, kiválóan hozta (Függetlenül attól, hogy ez magyar gyűjteményben is elérhető, az EPA oldalról). Beütöttem a Könyvkonnektor blog korábbi változatát: teljes anyag látható és olvasható.

A globális magyar állományokról bővebben a szabadon letölthető tanulmányból tájékozódhat. Cím: Magyar irodalom a világhálón.

 

 

 

Tévé nem, Net igen!

Zúgtak a vészharangok a tévézés első magyar évtizedeiben. Az olvasás visszaszorulásától riadoztak értelmiségi körökben. A könyvespolcokat aztán mégsem fűrészelték fel az irodalom koporsójához. A nagy szörnyülködések után végül letisztult a kép. Visszaállt az alaphelyzet: az olvasók maradtak a könyvnél, az olvasással szemben közönyösek továbbra sem futottak a boltokba, könyvtárakba műveltségi termékekért.

De mi a helyzet az Internettel?

Az aggódás ez esetben is beindult. Az úgynevezett „számítógépezés” mint tudatlansági sárkányszörny lett ábrázolva, amelynek – például otthon a szülők – hiába vágják le az egyik fejét, rögtön tíz másik nő ki a helyén. Az olvasás végképp a veszélyzónába került a nyomtatott kiadványok barátai szemében.

Másképp alakult. Az Internet nyomán nemhogy csökkent a könyvtárak látogatottsága, hanem radikálisan emelkedett. Némi lanyhulás és stagnálás után maga a könyvvásárlás intenzitása is nőtt. Most oda értünk, hogy egy reprezentatív mintán végzett kutatás kiértékelői megállapíthatták: az Internet hatására nem hogy csillapodott az olvasási kedv, hanem egyenesen nőtt.

Így fogalmaznak*:

„A 2017 őszén felvett adatokból a médiahasználat és olvasás összefüggéseire vonatkozó ismereteink alapvetően megerősítették eddigi tudásunkat, miszerint a televíziónézés negatívan, az internethasználat pedig pozitívan hat a könyvolvasás gyakoriságára.”

Ez így önmagában nagyon megnyugtató. Ugyanakkor rámutat arra az Internet hajnalán nem sejtett szomorú tényre, hogy a digitális kultúra jótéteményei ugyan számosak, de a lemaradásra, a társadalmi esélyegyenlőség hiányára nem jelentenek gyógyírt. Csepeli György erről így következtet**:

„Kiderült, hogy az internet-hozzáférés és az internet által elérhető tartalmak, szolgáltatások a gazdagokat ugyan tovább gazdagítják, de a szegények számára nem hoznak lényeges javulást."

gates_olvas.pngBill Gates printet ajánl

Tovább olvasom

Az ingyenes olvasás kalauza

Felkerült a Magyar Elektronikus Könyvtár állományába a magyar nyelvű szépirodalom free könyvtárait, adatbázisait, archívumait bemutató kötet. Szabadon letölthető tehát ez a hasznos kalauz, amely az ingyenes legális e-book, e-szöveg elérést mutatja be. Nagyságrendileg száznál több webcímet ad meg a tanulmány: hazai, határon túli, globális tárak egyaránt szerepelnek a kínálatban.

Néhány idézet a kötetből:

„Az olvasó szempontjából napjainkra beköszöntött az ingyenes szövegelérés lehetősége. Csak a magyar helyzetet véve alapul: a Magyar Elektronikus Könyvtár közel 20 000 kötetes, klasszikus gyűjteménye és a Digitális Irodalmi Akadémia nyolcvannyolc szerzőjének többezres kortárs állománya az értékes magyar irodalom szinte teljes választékát nyújtja minden érdeklődőnek korlátozás nélkül. Gyakorlatias egyszerűséggel, ingyenesen, „free alapon”, regisztrációt sem igényelve.

Ha a netrealitásokból indulunk ki, akkor a szépirodalmat tekintve azt tapasztaljuk, hogy az interneten elérhető könyvgalaxis használati vezérfonalának az olvasók döntően a díjmentességet tekintik.

Az internet irodalmiszöveg-kapacitása folyamatosan növekszik.

Fejet kell hajtani a sok száz, globális léptékben több ezer elkötelezett szakember, önkéntes – többnyire informatikus és könyvtáros – előtt, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a szabad e-könyv az internet egyik, ha nem a legnagyobb kulturális vívmányává váljék.    

Aki olvasni akar, könnyen jut könyvhöz az interneten.

Hazai és globális tárak ontják – legális módon – az ingyenes magyar nyelvű írásművek tízezreit. Szórakoztató és magvas irodalom egyaránt letölthető mindennemű anyagi ráfordítás nélkül: már akkor persze, ha tudjuk, hol találhatók meg a térítésmentesen, legálisan kínált művek. A digitális Kánaán hegycsúcsai-völgyei bejárhatók, de kell hozzá előkészület.

klasszikus_olvasas.png

Digitális fordulat:

az informatika totális konstruktivitása új helyzetet teremtett a könyvforgalmazás- és értékesítés változatlannak hitt regisztereiben. A legkarakterisztikusabb változás az, hogy az elektronikus felületeken megél a nem üzletszerűen tálalt tartalom is. A digitális szöveg nem az eladhatóság, hanem a létezés szintjén kapcsolódik be a könyvmiliőbe. A rendszeres olvasó kilép a fogyasztásra edukált kiadványvásárlói közegekből.”

Készül a kötet folytatása: ez a kalauz már tartalmazza az audiovizuális felületeken megjelenő free irodalmi eléréseket is.

Kerekes Pál – Kiszl Péter: Magyar irodalom a világhálón. Szabadon elérhető magyar nyelvű szöveggyűjtemények. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2018.

Nem literre, literára mérik Villányban

Nincs egyedüli poharazgatás többé. Kinyitja a palackot a magányos borissza, tölt, majd telefonját az üveg nyakára fordítja. Bi-bi-bi szignál, rögvest feltűnik egy pirospozsgás férfiú, kezében öblös pohár. Köszöntőt mond, ízes, kellemes szavakat. Nemes, vöröses nedű csillan. Csuja Imre népszerű színész szól, végül nyújtja poharát virtuális koccintásra.

A villányi Teleki borok (Csányi pincészet) kerülnek így forgalomba. Az üveg nyakára csinos kis papír boxot húztak, rajta a színész arcképével és a Lara alkalmazás szignatúrájával.

A Lara app letöltése ingyenes, néhány másodperces művelet. Ezt követően már rá is irányíthatjuk táblagépünket, telefonunkat a színes papírdobozkára.

Pofás, szupi kis filmecske jön le a borosüvegről. Jó hallgatni, többször is megnézni. Persze az ember rögtön maximalista: lehetett volna valami ismert szöveget is választani, vagy más szállóige szerű boros köszöntőt. Illetve ha már elhangzik a köszöntő, jó lenne tudni, ki az alkotója. Vagy tudnom kellene? Lehet, akkor az én műveltségbeli hiányom a probléma. Azóta kaptam infot, hogy több változat van, más hosszúnykú esetében vers is megszólal. A kiterjesztett valóság (AR=Augmented Reality) technika segítségével megelevenedik a művész. Szóval, ez is rendben, irodalom és bor újabb találkozása kúszik fel a kijelzőkre meg a Lara app-pal. 

A Lara egyre több helyen tűnik fel, reklámokban, utcai plakátokon. Miért is ne? A plakát rikító, harsogó, így oké. De ha valami pluszt akar az érdeklődő, tartsa rá a telefonját a képre.

Tovább olvasom