E-könyv kalauz

Könyvkonnektor

150 millió óra könyv

Az e-könyveladás globális kezekben összpontosul. A magyar e-könyvek legnagyobb forgalmazója az iTunes, a Google Play, egyes műfajokban az Amazon. Ennek következményei felmérhetetlenek.  

Mindezekhez jönnek a self-publishing portálok. Olyan oldalak, ahova a szerző ingyenesen feltöltheti a könyvét. Gyakran nem is könyvét, hanem dolgozatát, írásvázlatát, szöveges közlésforgácsokkal teli fájl-kosarát. A vezető szerep itt is a globális Smashwords site-é. A letöltés többnyire ingyenes, az olvasó koppint és lapoz, ez a művelet. A magyar állomány több ezresre tehető.

A Scribd is hasít. Koncepciója az előfizetés. Nincs egyedi ára a könyvnek. Csomagban, bálázva vásárolható a tartalom. A virtuális polcokon hangoskönyvek, újságcikkek, publicisztikák sorakoznak a könyvek mellett. Világszerte 700. 000 fizetős olvasója van a portálnak. Hangzatos, hogy nem könyvben, hanem időegységben adják meg a kínálatot: százötven milliónál több órányi olvasnivalóval állnak a vásárlók rendelkezésére. Meglepően sok a magyar mű, beszállít maga a szerző, és a Smashwords is.

Issuu

Ami még magyar, mégis globális portálon talál nyilvánosságot: ezek a műsorfüzetek, kiállítás meghívók, más kulturális dokumentumok. És persze könyvek is, nyomtatásban már egykor megjelent, vagy még kiadatlan tanulmányok. Az Issuu a legismertebb. Magyar anyag kereshető külön.

Ajánlható még a HathiTrust Digital Library is.Sok vagy kevés? Közel 42. 000 magyar nyelvű dokumentum kereshető, köztük kétezer ötszáznál több szöveg szabadon letölthető.

internet_archive_porcelanfigurak.pngAz Internet Archive agyaghadserege

Webmúzeum

Elfeledett, már nem élő weblapok tartalmát böngészheti az érdeklődő az Internet Archive portálon. Magyar site-ok is nagy számban elérhetők. A Wayback Machine 341 milliárd weblapot raktároz. Aki még emlékszik régi nevezetes magyar oldalakra, kipróbálhatja: működik. Én az Internetto-t ütöttem be, kiválóan hozta (Függetlenül attól, hogy ez magyar gyűjteményben is elérhető, az EPA oldalról). Beütöttem a Könyvkonnektor blog korábbi változatát: teljes anyag látható és olvasható.

A globális magyar állományokról bővebben a szabadon letölthető tanulmányból tájékozódhat. Cím: Magyar irodalom a világhálón.

 

 

 

Tévé nem, Net igen!

Zúgtak a vészharangok a tévézés első magyar évtizedeiben. Az olvasás visszaszorulásától riadoztak értelmiségi körökben. A könyvespolcokat aztán mégsem fűrészelték fel az irodalom koporsójához. A nagy szörnyülködések után végül letisztult a kép. Visszaállt az alaphelyzet: az olvasók maradtak a könyvnél, az olvasással szemben közönyösek továbbra sem futottak a boltokba, könyvtárakba műveltségi termékekért.

De mi a helyzet az Internettel?

Az aggódás ez esetben is beindult. Az úgynevezett „számítógépezés” mint tudatlansági sárkányszörny lett ábrázolva, amelynek – például otthon a szülők – hiába vágják le az egyik fejét, rögtön tíz másik nő ki a helyén. Az olvasás végképp a veszélyzónába került a nyomtatott kiadványok barátai szemében.

Másképp alakult. Az Internet nyomán nemhogy csökkent a könyvtárak látogatottsága, hanem radikálisan emelkedett. Némi lanyhulás és stagnálás után maga a könyvvásárlás intenzitása is nőtt. Most oda értünk, hogy egy reprezentatív mintán végzett kutatás kiértékelői megállapíthatták: az Internet hatására nem hogy csillapodott az olvasási kedv, hanem egyenesen nőtt.

Így fogalmaznak*:

„A 2017 őszén felvett adatokból a médiahasználat és olvasás összefüggéseire vonatkozó ismereteink alapvetően megerősítették eddigi tudásunkat, miszerint a televíziónézés negatívan, az internethasználat pedig pozitívan hat a könyvolvasás gyakoriságára.”

Ez így önmagában nagyon megnyugtató. Ugyanakkor rámutat arra az Internet hajnalán nem sejtett szomorú tényre, hogy a digitális kultúra jótéteményei ugyan számosak, de a lemaradásra, a társadalmi esélyegyenlőség hiányára nem jelentenek gyógyírt. Csepeli György erről így következtet**:

„Kiderült, hogy az internet-hozzáférés és az internet által elérhető tartalmak, szolgáltatások a gazdagokat ugyan tovább gazdagítják, de a szegények számára nem hoznak lényeges javulást."

gates_olvas.pngBill Gates printet ajánl

Tovább olvasom

Az ingyenes olvasás kalauza

Felkerült a Magyar Elektronikus Könyvtár állományába a magyar nyelvű szépirodalom free könyvtárait, adatbázisait, archívumait bemutató kötet. Szabadon letölthető tehát ez a hasznos kalauz, amely az ingyenes legális e-book, e-szöveg elérést mutatja be. Nagyságrendileg száznál több webcímet ad meg a tanulmány: hazai, határon túli, globális tárak egyaránt szerepelnek a kínálatban.

Néhány idézet a kötetből:

„Az olvasó szempontjából napjainkra beköszöntött az ingyenes szövegelérés lehetősége. Csak a magyar helyzetet véve alapul: a Magyar Elektronikus Könyvtár közel 20 000 kötetes, klasszikus gyűjteménye és a Digitális Irodalmi Akadémia nyolcvannyolc szerzőjének többezres kortárs állománya az értékes magyar irodalom szinte teljes választékát nyújtja minden érdeklődőnek korlátozás nélkül. Gyakorlatias egyszerűséggel, ingyenesen, „free alapon”, regisztrációt sem igényelve.

Ha a netrealitásokból indulunk ki, akkor a szépirodalmat tekintve azt tapasztaljuk, hogy az interneten elérhető könyvgalaxis használati vezérfonalának az olvasók döntően a díjmentességet tekintik.

Az internet irodalmiszöveg-kapacitása folyamatosan növekszik.

Fejet kell hajtani a sok száz, globális léptékben több ezer elkötelezett szakember, önkéntes – többnyire informatikus és könyvtáros – előtt, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a szabad e-könyv az internet egyik, ha nem a legnagyobb kulturális vívmányává váljék.    

Aki olvasni akar, könnyen jut könyvhöz az interneten.

Hazai és globális tárak ontják – legális módon – az ingyenes magyar nyelvű írásművek tízezreit. Szórakoztató és magvas irodalom egyaránt letölthető mindennemű anyagi ráfordítás nélkül: már akkor persze, ha tudjuk, hol találhatók meg a térítésmentesen, legálisan kínált művek. A digitális Kánaán hegycsúcsai-völgyei bejárhatók, de kell hozzá előkészület.

klasszikus_olvasas.png

Digitális fordulat:

az informatika totális konstruktivitása új helyzetet teremtett a könyvforgalmazás- és értékesítés változatlannak hitt regisztereiben. A legkarakterisztikusabb változás az, hogy az elektronikus felületeken megél a nem üzletszerűen tálalt tartalom is. A digitális szöveg nem az eladhatóság, hanem a létezés szintjén kapcsolódik be a könyvmiliőbe. A rendszeres olvasó kilép a fogyasztásra edukált kiadványvásárlói közegekből.”

Készül a kötet folytatása: ez a kalauz már tartalmazza az audiovizuális felületeken megjelenő free irodalmi eléréseket is.

Kerekes Pál – Kiszl Péter: Magyar irodalom a világhálón. Szabadon elérhető magyar nyelvű szöveggyűjtemények. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2018.

Nem literre, literára mérik Villányban

Nincs egyedüli poharazgatás többé. Kinyitja a palackot a magányos borissza, tölt, majd telefonját az üveg nyakára fordítja. Bi-bi-bi szignál, rögvest feltűnik egy pirospozsgás férfiú, kezében öblös pohár. Köszöntőt mond, ízes, kellemes szavakat. Nemes, vöröses nedű csillan. Csuja Imre népszerű színész szól, végül nyújtja poharát virtuális koccintásra.

A villányi Teleki borok (Csányi pincészet) kerülnek így forgalomba. Az üveg nyakára csinos kis papír boxot húztak, rajta a színész arcképével és a Lara alkalmazás szignatúrájával.

A Lara app letöltése ingyenes, néhány másodperces művelet. Ezt követően már rá is irányíthatjuk táblagépünket, telefonunkat a színes papírdobozkára.

Pofás, szupi kis filmecske jön le a borosüvegről. Jó hallgatni, többször is megnézni. Persze az ember rögtön maximalista: lehetett volna valami ismert szöveget is választani, vagy más szállóige szerű boros köszöntőt. Illetve ha már elhangzik a köszöntő, jó lenne tudni, ki az alkotója. Vagy tudnom kellene? Lehet, akkor az én műveltségbeli hiányom a probléma. Azóta kaptam infot, hogy több változat van, más hosszúnykú esetében vers is megszólal. A kiterjesztett valóság (AR=Augmented Reality) technika segítségével megelevenedik a művész. Szóval, ez is rendben, irodalom és bor újabb találkozása kúszik fel a kijelzőkre meg a Lara app-pal. 

A Lara egyre több helyen tűnik fel, reklámokban, utcai plakátokon. Miért is ne? A plakát rikító, harsogó, így oké. De ha valami pluszt akar az érdeklődő, tartsa rá a telefonját a képre.

Tovább olvasom

Az olvasásról másképp

 

„Morgunk, sziszegünk, föl-fölidézzük az irodalom arany napjait, amikor egy-egy könyv, egy-egy vers többet ért, mint a tüntető tömeg. Ma a demokrácia legfőbb eszköze nem a könyv, nem a nagy szellemek sugárzó hatása, hanem a másnapra eldobható újság, a minden egérlukból helyszíni közvetítést sugárzó televízió”

– írja Csoóri Sándor még jóval az Internet előtti időkben. A web- és Facebook kultúra a könyvre további csapást mértek? Az irodalom és hatásmechanizmusa a médiumok centrális pontjairól a külső körökre került?

Azt hiszem, a válaszokat nem a könyvvásárlási éves jelentésekben érdemes keresni. Ami biztos, nem abban a korban élünk, amikor a szerző máglyára lépett a mondataiért. Sok a szó, az elérhető szöveg. Csoóri az olvasó felelősségét veti fel. Ma ez még inkább aktuális. Szinte határtalan az ingyen (legálisan) elérhető értékes írásművek választéka. Az olvasás nem kulturális motívum a nagy média-arénában, hanem jóféle számítógépes időtöltés. Peregnek a regények, esszék a kijelzőkön, e-book olvasókon, noteszgépeken, telefonokon.

„A technotext olvasása – amikor az olvasás nem csupán alfabetikus elemek elolvasását, vagyis azok megértését és a szellemi konstrukció anyagtól független ’kinyerését’, hanem a multimediális összetevők és az általuk kínált változatos befogadói magatartás reflektálását célozza – tehát maga is művelet, produkciós erőfeszítés, melynek kimenetele kalkulálhatatlan és tervezhetetlen” – foglalja össze a digitális környezetben történő olvasási eligazodás összetettségét L. Varga Péter. Végül arra a következtetésre jut: „A permanens és dinamikus változás egyúttal azt is előrevetíti, hogy a fogalmi környezet változékony, nem önazonos: a technológia, valamint a kultúrtechnikák eleve feltételezik, hogy szövegfogalmainkat, de tágabb értelemben produkciós és befogadói műveleteinket újra és újra megértsük, meghatározzuk, felülírjuk.”

csoori_1.pngA képenCsoóri Sándor portréja az 1986-as Szép versek kötetből

„Nem különösebben nehéz elképzelni, hogy a digitalitás korában olvasó és író ember, legyen az laikus vagy hivatásos, egészen mást „csinál” a szövegekkel, egész másképp dolgozza fel és állítja elő őket, mint a technikai médiumok időszakát, vagyis az 1900-as lejegyzőrendszert közvetlenül megelőző időszak interpretátorai és szerzői. Számos, immár klasszikussá vált könyv- és olvasástörténeti munka kimutatta, hogy a mediális változások radikálisan újrakonfigurálják a szövegekkel való foglalatosság médiumokra épülő és médiumokban végbemenő gyakorlatait”

– vonja le a következtetést Kelemen Pál.

Az írás és megőrzése, maga az egész szövegkultúra, a paradigmaváltás vívódásának kínjai közepette keresi helyét a társadalmi értékrendben.

Ajánlható: Média- és kultúratudomány. Kézikönyv. Szerk: Kricsfalusi Beatrix. Budapest, Ráció Kiadó, 2018. 535 old.

Ezzel összefüggésben: Megjelent és elérhető a Magyar Elektronikus Könyvtárban a Kerekes Pál - Kiszl Péter: Magyar irodalom a világhálón. Szabadon elérhető magyar nyelvű szöveggyűjtemények című orientáló e-könyv olvasási segédlete.

 

 

Tekintetes Haza!

Rég volt, talán igaz se volt? És ma? Egy orvos 1905-ből :

„Fel kell keresnünk az embert mindenütt, a hol csak feltalálható. A lakásában, az iskolában, a templomban, a gyárban, a műhelyben, a kórházban, a korcsmában, minden fajta foglalkozá­sában, figyelnünk kell rá az élet minden körülményei között, hol, hogyan él, mit csinál, hogyan öltözik, hol dolgozik, hol alszik, mit eszik és iszik? Hová kényszeríti akár az erő­sebbek lelketlensége, akár a saját nyomorúságos tehetetlensége? Tudnunk kell, mit és miért cselekszik, s ha nem jól cselekszik, rá kell őt vezetnünk a jóra - még a saját akarata ellenére is -, mert az ő betegsége a mienk is lehet s az egészség mindnyájunknak legfőbb kincse, és azt sem fegyver, sem jól záró lakat egyedül meg nem védheti.”

Az informatika, az e-book egyik nagyszerű adománya az, hogy a nyilvánosság eléréséhez nincs szükség drága nyomtatásra. Ha úgy gondolja az olvasó, hogy olyan tartalomra lelt, amit érdemes újra közreadni, szinte nincs akadály az újrafelhasználás előtt. (Természetesen a jogi keretek betartása alapkövetelmény.)

Nagyapám testvére – nem ismertem, mivel 1926-ban meghalt – orvostudor volt, szembetegségekkel foglalkozott. Ez önmagában még nem lenne érdekes, viszont azt tudtam róla a családi visszaemlékezésekből, hogy orvos íróként is ismertté tette a nevét. Erről könnyen meggyőződhettem, hiszen ha beütöttem a Google-ba, vagy könyvtári katalógusokba a nevét – amely azonos az enyémmel, hiszen az ő emlékére kaptam a Pál-t – az ő személye és írásai jöttek fel elsőként.

E-book feldolgozás

Végül csak belefogtam, félve a szakszövegtől, a fennmaradt publikációinak az elolvasásába. Meglepődtem. Egy modern gondolkodású, szenvedélyes közéleti ember, előretekintő, bátor férfiú képe bontakozik ki tanulmányaiból. Az írások élvezhetők nem szakember számára is, hiszen közegészségügyi kérdésekről van benne szó, a napi élet higiéniájáról.

idosb_kerekes_pal_muve.png

A tanulmányoknak szinte csak olyan felvetései és szemrehányásai vannak az akkori közélettel szemben, amelyek mindmáig nem oldódtak meg. Bátorság is kellett bizonyára annak idején az ilyen merész gondolatok nyilvános kifejtéséhez. Ma talán ez is példaszerű. A független, véleményét minden körülmények között felvállaló értelmiségi szerepköre ismét igencsak a középpontba került. Az alábbiakban néhány szemelvény az írásból:

A paraszolvenciáról

A kezelő orvosnak a kezelésnél első kötelessége a néppel humánusan bánni, drasztikus gyógy­módoktól s szerektől tartózkodni, trachoma gyógyításáért körletében senkitől semmi körül­mények között díjazást, vagy egyéb holmit el nem fogadni, s a kezelésen pontosan megjelenni.

Az européer gondolkodás életidegensége

Méltóztassék elhinni, nem üldöz az a szegény trachoma-orvos sem passióból, sem haszon­lesésből senkit sem, de hogy valakit, kit meg kell a rend kedvéért fenyíttetni, ne tudjon meg­büntetni, az olyan absurdum, a mihez fogható egész állami rendtartásunkban nincs.

Szoktak már ilyen europäer absurdumok a miniszteri szobákból máskor is kikerülni, mindig a humanizmusra való hivatkozással. Adja Isten, hogy trachoma-ügyünk jelenlegi, igazán lelkes munkát kifejtő vezetőjét ne érje nemes humanizmusában csalódás, én azonban attól tartok, hogy rendelete elhibázott, mert a kényszerkezelés eltörlésével ütött résen mihamar a tracho­mások ezrei fognak megszökni s pár év alatt üresen fognak a trachoma-orvosok rendelő helyi­ségei állani.

Az egészségügy alulfinanszírozása

Általánosan tudva van, hogy a közegészségügy hazai közigazgatásunk mostoha gyermeke, a trachomaügy pedig valósággal fattyúhajtása; legtöbb esetben kedvetlenül, sőt ellenszenvvel intézik a hatóságok trachoma-aktáikat el.

Végkövetkeztetés: Ne bolondozzunk tekintetes Haza!

Kellő számú s arra alkalmas személyzet, s megfelelő pénz híján igazi eredményt ezután sem lehet elérni, legfeljebb csak műleges papiros-eredményt. Pénz kell ide, mentül több!

S mi történik akkor, ha a szükséges összeg nem teremthető elő? Semmi. Marad minden a régiben. Felette célszerűtlen ugyan és egy kissé szégyenteljes is ez a mostani állapot, de azért látjuk, hogy a világ eddig sem dőlt össze tőle.

Hogyan is mondja Tóth Béla: Ne bolondozzunk tekintetes Haza!

Tovább olvasom

Kenyér régi módon: free e-könyv

"Mi mindent esznek nálunk kenyér képében?" - teszi fel a kérdést 1905-ben egy olyan orvos, aki elsők között foglalkozott a táplálkozás közegészségügyi vonatkozásaival.

"Annyi- és oly sokféle kenyeret esznek nálunk, hogy néha két szomszédos község kenyere is különbözik egymástól" - volt a válasz.

Dr. Kerekes Pál végigjárta az akkori Magyarország tájait, és tanulmányozta a kenyér elkészítését, fogyasztását. Az orvosi szempontokon túl megjegyzi: „Azt látjuk, hogy a világ legjobb búzáját bőven termelő ország lakosságának egy igen nagy része búzakenyeret soha sem eszik.” Ennek okaként a nyilvánvaló tömeges szegénység mellett elsősorban a kenyér sütéséhez és fogyasztásához kötődő hagyományokat, nehezen változó szokásokat jelöli meg.

Kukorica, tatárka, zabkenyér

Megfigyeléseit a Gyógyászat folyóiratban közölte. Ebből idézünk:

„Úgy a zabot, mint a vad tatárkát néhol még most is kézi malmocskákon, többnyire azonban az elég sűrűn található, de igen primitív szerkezetű, egyköves vízi malmon őrlik meg. Sima parasztőrléssel. Szitálásról vagy pitlelésről szó sincsen, sőt többnyire még sütés előtt sem szitálják meg a lisztet, hanem csak sűrű rostán bocsátják át, hogy a szeméttől megszabadítsák. Ezt a lisztet aztán sós vízzel - a szegényebbek só nélkül - sűrű péppé keverik vagy gyúrják s pogácsa-alakra formálva, 15-20 perczre a kemenczébe teszik.

Készítenek ők itt-ott kenyeret is búza-, árpa-, rozslisztből, vagy ezeket zab-, kukoricza- és vad tatárkaliszttel keverve. Ilyenkor a tésztát este bekovászolják, reggel kidagaszják, kelesztik s káposztalevélre vagy beitatott kukoricza-héjra kiterítve rakják a kemenczébe. Ez a kenyér is szerfölött silány, részint mert a liszt durva és darabos, részint mert sajnálják a derekukat és karjukat s nem dagasztják ki jól a tésztát. A különböző lisztek(rozs, árpa, búza) többnyire keverve használják s egytized-egynyolcad részben krumplit is adnak hozzá vagy főzve, vagy csak úgy nyersen belereszelik.

Sütnek e vidéken néha kukoricza-kenyeret, de ehhez rendesen tököt adnak. Ez esetben a külső héjától és magjától megtisztitott vén tököt darabokra vágva addig főzik, mig ritka péppé nem mállik széjjel. Ekkor a kenyérnek szánt kukoricza-lisztnek a felét a tökpéppel leforrázva összekeverik s mikor elegendőképen lehűlt, a liszt másik részével összedagasztják, kelni hagyják, míg csak a tésztatömeg repedezni nem kezd, mire kiszaggatják s rögtön kemenczébe rakják.

kenyer_regen.png

Búzapogácsa, mamaliga, kék kenyér

„Kenyérszámba menő táplálék az oláhoknál a mamaliga, a mit bátran nevezhetnénk főtt kukoriczakenyérnek. A kukoriczalisztet tűz fölött eresztik a forró vízbe s még fél óráig főzik. A tűztől elvéve addig keverik, míg megkeményedik s ekkor a fölösleges vizet, a mit csirnek neveznek, leöntik róla. Ezt az úgynevezett «csirt» vagy egyszerűen megisszák, vagy mama­ligát aprítva bele, megeszik, s csak a módosabbak örvendeztetik meg vele malaczaikat. A mamaligát kenyér helyett eszik s tarisznyájukban a mezőre is kiviszik, a hol tejbe aprítva vagy túróval eszik. Különlegességként említem fel az ország egyik-másik vidékén található kék kenyeret. Bizony nem a jó mód jele, pedig a magammal hozott darab is az ország leggazda­gabb vidékéről, a Jászságból való. Csermolyás (Melampyrum) lisztből készül. Ennek magva igen hasonlít a búzához - fekete búzának is hívják - s csak igen gondos rostálás után lehet a búzától elválasztani. Ha őrléskor a búza között maradt, az ilyen lisztből készült, különben tiszta búzakenyér lilába játszó szint vesz fel. A kenyér izén és minőségén nem változtat, sőt némelyek szívesen is eszik az ilyen csermolyás vagy kék kenyeret.”

Tovább olvasom

Az e-könyv nem print migráns

Ami tény: a klasszikusok nyomban elérhetők digitális mezőkről. Az e-könyv nyomán divatba jöhetnek rég elfeledett szerzők, akiknek írásai nem tartalmi, hanem mennyiségi okok miatt kerültek háttérbe. Egyszerűen nem voltak könyveik, műveik kifutottak az árusítóhelyekről. A vélt kis érdeklődés miatt nem érte meg újra kiadni remekeiket.

Salabakterek* világa

Az a néhány öreg példány, ami megtalálható volt esetleg a családi könyvespolcokon, nagyon nyúzott benyomást keltett, nem volt kedve hozzányúlni az átlagolvasónak. Most rákoppinthatunk az egérrel ezekre a gyöngyszemekre, csak úgy érdeklődésből. Sokan ott is ragadnak, magam is így jártam. Mondjak példát? Pázmány, Bod Péter, és sok más tekintély. Mikszáth, Jókai folytatja repülését, de felférnek már a gépre Bródy, Krúdy, és más nagy mesélők is. Érdemes a Magyar Elektronikus Könyvtár oldalára kattintani. Közel húszezer kötet várja az érdeklődőket: ingyenesen, jó minőségű szöveggel.

A XX. századi nagyságok és napjaink mesterei is ingyenesen elérhetők. A Digitális Irodalmi Akadémia nem egyszerűen könyveket kínál, hanem egy-egy szerző teljes életművét dolgozza fel, és nyújtja ingyenesen. Le lehet rekedni a címek és szerzők adatsoraiban.

Napi idézet is fut a főlapon

Többnyire verssorok ízlelhetők, ma éppen próza. Egyszerű szám a címben: 777. Nem a 444. vagy a 888, azok maiak. A sok hetes ódonabb helyszínt fitogtat:

 

„Az őszi liget csillogott a napfényben, mintha valami kócos, titánkodó piktor rakta volna fel rá buja, vakító színeit. Körös-körül a tornyos, cirádás bódékban már megkezdődött a lármás vasárnapi élet, a falakon zörögtek a száraz papírkígyók, az ajtók előtt csalogattak az áldott szájú kikiáltók, de különösképpen ma senki nem hallgatott rájuk, a máskor kíváncsi népség süketen, messzire néző szemekkel járt előttük, s az egész térség egy szabad, fantasztikus cirkuszhoz hasonlított. Ahova a szem nézett, egymás hátán tolongott az ezernyi ember, és az izzadt, magasra tartott fejek, mint pirosra lakkozott golyók, valósággal ragyogtak egymás bágyasztó melegétől.”

(Kassák Lajos: Őszi bál a 7.7.7-ben.)

*kopott szakadt öreg könyv

kassak_kepvers_galamb.pngKépen: egy Kassák  vázlat

 

Már a pápa is észt

Mai nap vette át észt digitális állampolgárságát Ferenc pápa. Maga az észt elnök-asszony, Kersti Kaljulaid adta át a digi-csomagot. Aki már e-polgára Észtországnak, tudja, mit is rejt a kék doboz. Egy azonosító-kártyát, rajta a chippel, illetve egy pen drive-ban végződő tok szerkezetet, amelynek segítségével a kártya beolvashatóvá válik a számítógép részére.

A pápa a 37. 647-dik a sorban. 156 nemzet állampolgárai jelentkeztek már be a programba, köztük 137 argentin vállalkozó, a pápa honfitársai. A Szentatya kártyája segítségével hozzáférhet az észt digitális szolgáltatásokhoz, többek között a levelezés titkosításához, hatósági időjeggyel való ellátásához.

esz_kartya.png

Ferenc pápa az első államelnök az észt digitális közösségben. Kormányfők közül többen tagok, mint Angela Merkel, a japán, vagy a luxemburgi miniszterelnök - számol be az e-residency projekt vezetője blogjában az eseményről.

Észtország első függetlensége kikiáltásának századik évfordulóján az észt elnök asszony a pápát köszöntő beszédében kifejtette: Európának közösen kell megoldania a világot fenyegető problémákat, legyen az a migráció, a klímaválság, vagy a szegénység. A bezárt ajtók mögött csak a félelem nő, nem a kreativitás és a biztonságos jövő.

A történelmi Terra Mariana a sok szétválás és uralkodó váltás után, most ismét összekapcsolódik a pápai állammal. Digitálisan, elektronikus kultúrán keresztül.

Különös a pápával egy állampolgárságon lenni. Nagy út ez, a hajdani ministráns gyerek nem ilyen közvetlenségről hallott és látott. Változik a világ.   

 

Magyar és szabad: így olvasunk

Aki olvasni akar, könnyen jut könyvhöz az interneten. Hazai és globális tárak ontják – legális módon, ingyenesen – a magyar nyelvű írásművek tízezreit. A szabadon elérhető könyvek és szöveggyűjtemények a világháló legnagyobb kulturális lehetőségei. Szórakoztató és magvas irodalom egyaránt letölthető, mindennemű anyagi ráfordítás nélkül. Feltéve, ha tudjuk, hol találhatók meg a térítésmentesen, legálisan kínált művek. A digitális Kánaán hegycsúcsai-völgyei bejárhatók, de kell hozzá előkészület.

Kerekes Pál és Kiszl Péter, az ELTE információ- és könyvtártudományi tanszékeinek oktatói új könyvet publikáltak a témában. Címe:

Magyar irodalom a világhálón. Szabadon elérhető magyar nyelvű szöveggyűjtemények

Kiadta az ELTE Eötvös Kiadója, nyomta a Pátria Nyomda. A kötet abban kíván segítséget nyújtani, hogy bemutassa a szabadon elérhető (free) magyar könyv- és szöveggyűjteményeket.

irodalom_konyv_cimlap.png

Ingyenes olvasás kultúrája

A net-realitásokból kiindulva, könyvszakmai kihívásnak értelmezhető az a tapasztalati tény, miszerint az interneten elérhető szépirodalmi könyv-galaxis használatában az olvasók döntően a nyílt adatbázisokból díjmentesen letölthető állományok olvasását részesítik előnyben. Abban kívánunk segítséget nyújtani, hogy az informatika biztosította eszköz- és tartalombőségben az érdeklődő megtalálja a számítógépre kreált szövegművek helyét, szerepét a hálózati kultúrában. Hangsúlyozva és egyértelműen rögzítve: az elektronikus könyv, bővebben fogalmazva, a digitális irodalmi szöveg befogadása, értelmezése és érzelmi átélése csak a hagyományos műveltségi bázisokra építve lehet funkcionális, a mű alapértékeit megközelítő intellektuális törekvés.

A szerzők konzultatív módon közelítenek az új szöveg-létmódok trendjeihez. Felvetik és értelmezik: a XXI. század irodalmi valósága az, hogy a digitális szöveg nem az eladhatóság, hanem a létezés szintjén kapcsolódik be a könyvmilliőbe. A rendszeres olvasó kiléphet a fogyasztásra nevelt kiadványvásárló szerepéből. Az ingyenes könyv-hozzáférés korlátlansága nyomán a szövegek járatlan, kalandos utakra jutnak. A digitális irodalom szabad, díjmentes elérésnek fokozódó nagyságrendje kulturális fordulatokat hozhat.

Szabadon letölthető kalauz

A most megjelent, tipográfiailag rendkívül igényes kötet nem más, mint az ingyenes olvasás kalauza. Mivel témája a free hozzáférés, természetes, hogy a kiadó honlapjáról a teljes könyv szabadon letölthető.