E-könyv kalauz

Könyvkonnektor

Olcsó vagy drága olvasni?

Az ingyenesen elérhető legális könyvkínálat szinte korlátlan. Maradjunk a magyar nyelvnél.

A Magyar Elektronikus Könyvtár közel húszezer kötetet, szinte a teljes magyar klasszikus irodalmat nyújtja. Regisztráció nélkül. Reklám melléklet sincs. Csak jön a jó szöveg, informatikai felkészültség sem szükséges a letöltéshez. Katt, és kijelzőre rendeződik Petőfi, Kosztolányi, Móricz.

A kortárs írókat, költőket a Digitális Irodalmi Akadémia szolgáltatja. Ravasz címbegyűjtés, rejtett marketing ügyeskedés nélkül. Nincsenek feltételek, a kívánalom egyedül a minőségi írás és az olvasási hajlandóság.   

Ilyen környezetben, tehát majdhogynem több életre szóló ingyenes kínálat mellett, hogyan alakulnak a bolti könyvek árai?  Azt láthatjuk, a végtelen szabad könyvelérés nincs hatással a könyvárakra. Sőt, az árak dinamikusan nőnek, miközben a free választék is egyre bővül. Rejtély? Irodalmilag biztos, hogy igen. Gazdaságilag bizonyára nagyon is reális számítás lehet a magyarázat, én mindenesetre nem értem.

olvaso_serdulo.png

Régen és most: egy ebéd története

Érdekes lehet egy régi számítás. Fitz József könyvtörténész ismerteti a XVI. – XVII. századi kereskedelmi becsléseket: „Valaki jól megebédelhetett 6-8 fillérért, míg a nem túl vastag nyolcadrétű könyv ennek tízszeresébe került.”

Ma a közétkeztetésben (városi és községi önkormányzati rendeletekben tallózva) a nyersanyagnorma egy ebédre számítva (ÁFÁ-val) együtt nagyságrendileg 2017-ben 4-500 Ft. Ebből az jön ki végeredményként, hogy ennek tízszerese, azaz 4-5 ezer forint lehet egy használati, tehát nem reprezentatív könyv ára a mai feltételek között, amennyiben a négyszáz évvel ezelőtti viszonyokat tekintjük irányadónak. (Egy szerény ebéd árának tízszerese a kiadvány ára.) Ez majdhogynem stimmel is, talán egy kicsivel olcsóbbak most átlagban a nagy példányszámú kiadványok. Azt látjuk tehát, természetesen becsült és nem egzakt számítások alapján, hogy a könyv értékviszonyai – nagyságrendileg – az alapvető közszükségleti cikkek viszonyrendszerében nem változott jelentősen a könyvnyomtatás ötszáz évnél hosszabb időtartalma alatt.

Na de hogy-hogy nem következett be árcsökkenés, mint minden más terméknél a technikai fejlődés következtében? A kézisajtó ugyanannyiért állított elő egy könyvet, mint a mai informatikai, globalizált termelési struktúra?

Tovább olvasom

Az ínség mint példakép? Eset a régmúltból

Az írók, költők élete örökzöld téma. Az ismert, majd felkutatott fordulatok érdeklik az olvasókat. Gyakran sokkal inkább, mint maguk a művek. Izgalmasak az ellentmondások: verseiben az égi magasságokban járó poéta gyakran esendő ember. Polgár, aki rendesen fizeti a számláit. Borzongató az író munkavégzése is: egy kopár szobácskában ülve, szék és asztal magányában, hogyan lehet azt papírra vetni (begépelni), amire ezrek, milliók kíváncsiak? Akkor és évszázadok után is?

A literátorok kapcsolati kalandjai, vagy éppen megnyugvásai mindig és újra sikerkönyvek stabil anyagai. Ritkább, de lendületes matéria a nagynevű szerzők pénzdolga. Hirtelen meggazdagodások, pazarlások és könnyelműségek gerjesztik a figyelmet, napi szinten, de nagy időtávolságokban is.

Kevés szó esik azonban az írói szegénységről. Sok esetben nyomorról. Lehet ínségben egyáltalán alkotni? Vagy éppen csak úgy lehet igazán, hitelesen? Egyértelmű válaszok ezekre a kérdésekre nincsenek. Ma azonban a sztár-szerzők korát éljük. A babérkoszorú elhervadt, a dagadó pénztárca igazol. Nem az a sikeres, aki ír, hanem az ír, aki sikeres.

Nyoszolya, három szalmaszék

A nyomor természetrajza riasztó. Nem hoz lázba vásárlói tömegeket. Az írói nélkülözés talán kivétel. Megrázó, ha nagy alkotó, a Parnasszus túrázója nélkülöz. Sok példát sorolhatnánk, és fogunk is a következőkben.

Elsőként vegyük Virág Benedek szerény visszavonultságát. Ez persze szépítgetés, valójában éhező és fázó mindennapjait. Toldy Ferenc így számol be az esetről (a szöveg némileg rövidítve és mai helyesírással):

Ennyit tett, s ez volt Virág Benedek. S nem mondtam el, a nyájas, aggkorában is irodalomért ifjúi tűzzel lángoló férfiú mily gyermekded, jóakaró, egy valódi bölcshez és szenthez illő életű volt. Mint gerjesztette s bátorította mindazokat, kik budai szegény lakába búcsút jártak, s mint tanítgatta és segítgette őket — de el kell mondanom, hogy e nemes élet, mennyi nélkülözések, mennyi szenvedések közt tengette napjait.

Télen kályhája sokszor hetekig nem fűlvén, „párducába" burkolva, meredt kézzel írogatta halhatatlan műveit. Egy-egy öl fa, egy-egy hordócska életadó bor volt mecénásai időnkénti ajándéka, néha gyöngéden hozzá lopott pénz — s itt Horvát Istvánt áldva kell említenem. Reggeliét, ha volt, maga főzögette, s történt, hogy vasárnap reggel mise után kerülvén hozzá, bútortalan konyhája üresen-tiszta tűzhelyén osztozott velem csokoládéjával, melyet bögrécskéjéből váltva hörpölgettünk! Ó mely fájdalmasak nekem ez emlékezések: soha nem változó derültsége mellett fel nem fogtam akkor e cseppek becsét! Szobája bútorzatát fenyőfa nyoszolya, fiókos asztalkája körül három szalmaszék tette; ha látogatói voltak, a negyedik nyoszolyán ült. A konyhaajtó elibe támasztott fahasáb ada jelt a belépőkről.

 

Tovább olvasom

Könyv és olvasója: meglepő tárlat

Az Europeana kultúráról mesél. Kontinensünk íróinak, művészeinek alkotásait prezentálja. Sok a könyves vonatkozás, bár természetesen az összeurópai bemutató inkább a nem nyelvi kötöttségű művekre koncentrál. Zene, képzőművészet, film viszi a prímet.

Zord a cím: Bookplate, or ex-libris, or exlibris.

Mit rejt ez a megfogalmazás? Tulajdonosi könyvcímkék kiállítását. Itthon is a bevett kifejezés: ex libris. A szótár szerinti jelentése a kifejezésnek: olyan sokszorosított, grafikai alkotás, melyet a könyv kötéstáblájának belső oldalára ragasztanak és a tulajdonos nevét tartalmazza. Az ex libris külön kis grafikai melléküzemággá fejlődött szerte Európában és nálunk is. Itthon talán legismertebb Kozma Lajos munkássága ebben a műfajban. A múlt század első felében sorra tervezte a művész (egyben könyvillusztrátor és építész) sajátos hangulatú beragasztható képecskéit. Az Iparművészeti Múzeum virtuális ex libris gyűjteménye közel hetvenezer művet mutat be.  Ez a világ egyik legnagyobb ilyen kollekciója, gazdag tárháza a könyvjegy műfaj neves grafikusoktól és jeles könyvgyűjtőktől származó emlékeinek. A kollekció jelentős része három neves gyűjtő, a grafikusként is ismert Rozsnyay Kálmán (1871-1948), Kühnemann Viktor (?-1915) és dr. Soó Rezső (1903-1980) tulajdonából került az Iparművészeti Múzeumba.

ex_libris_faun.jpg

Könyvjegyek szerte Európából

Az Europeana ex libris anyaga huszonkétezer alkotást tartalmaz. Számban ez is óriási. Összehasonlítani érdemes a két gyűjteményt, a magyart és az európait. Mit is gondolnak az olvasásról, az olvasóról a kor emberei? Egy kis kulturális, irodalmi szemléleti körképet kapunk a rajzok láttán.

Tovább olvasom

Jelen bólyák, tény pingvinek helyett: mást!

"A naprendszer kozmikus selejt! Az: és az Ellen-Az mindenütt!"

A XX. század elején az avantgárd művészeti és irodalmi mozgalmak – lendületes formabontó kísérletek mellett – belekaptak magának a könyvnek, mint szövegtérnek – felfogásuk szerint, mint merev, kötött kulturális architektúrának – a megújításába is. Kiáltványok és programnyilatkozatok – vizionálták az „Új Könyvet”, amelyben sok helyütt már megjelenik az elektronika is, mint a jövő művészetének formálója. Sirató Károly még a múlt század harmincas éveiben több világrész művészeinek aláírásával, Párizsban kiadta a Dimenzionista manifesztumot. (A szerző később a hatvanas-hetvenes években inkább gyerekverseivel vált ismertté és olvasottá Tamkó Sirató Károly néven.)

Elektron pihe-párna

Mit gondoltak az avantgardban elektronikus versnek? Távol esik még ettől a kortól a számítógép megjelenése és elterjedése, az Internetről nem is szólva. Viszont életre keltik a villanyverset, ami nem más, mint a neontranszparensek befogása a költészet világába. A könyvújítók alaktalan sorok nyomasztóan egyirányú szövedékének tekintik a papírost. Ezzel szemben olyan területet keresnek, ahol a mondatok és szavak elhelyezése építő jelentőséget nyer. Ki is mondják: a „Pont-embernek” plusz dimenziókat kell keresnie, tanulja meg az „elektron-nyelvtant”. A „jelen-mérgezésben” fuldokló embernek számnyelvtanú, elektronikus vitapartnert szeretnének. Sirató Károly Az Űr-Gilgames című versében (1927) szinte megjövendölte az e-book-eszköz-hangulatot. Az új olvasó emberről így fogalmaz: „Elektron-pihe-párna pattog a feje alatt. Mélytudata: képletsor-foxtrott. Logaritmusban álmodik.”  Valóban él ma a vers víziója? Közel száz évvel a költemény keletkezése után, az elektronika korában, újra ezekről a kérdésekről gondolkozunk. De már a szükséges technika birtokában, az e-könyv valóságában.

A képvers ma is él, letölthető valóságban: Egy mai példa: Páskándi Géza kép-szöveg kollázsai.

paskandi_geza_kepvers.png

Tovább olvasom

E-könyvet: de mennyiért?

Jó tudni: az ingyenes könyvállomány határtalan és korlátlan, akár a magyar, akár az idegen nyelveket nézzük. Erről bővebben: Ingyen e-könyv: nívós és korlátlan kínálat.

A Magyar Elektronikus Könyvtár és a Digitális Irodalmi Akadémia szinte a teljes magyar nyelvű (benne idegen szerzők magyar fordításban) szépirodalom választékát nyújtja. Szakirodalmi ingyenesség is bőven rendelkezésre áll a kutatói adatbázisok felkeresése nyomán. Folyóiratok archív és kurrens állományai is elérhetők ingyenesen. Az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis mellett külön ajánlható a MATARKA, a magyar folyóiratok tartalomjegyzékének kereshető adatbázisa. A folyóirat megtalálása után az adatbázisból kiderül, milyen lapszámok tölthetők le ingyenesen.

Pénzért? Ezer forint alatt

Az e-book olvasó bőven megéri az árát, ha valaki meg tudja előlegezni az egyszeri kiadást. A tartalom hamar visszahozza a befektetést.

A magyar kiadók kínálatában szemezgetve megfigyelhető, hogy többnyire 500-800 Ft között van a belépő tipikus ár. Első könyvesek művei, sokat írók regényfolyamai, szűk kört érintő szakkönyvek találhatók ebben a sorban. És ami a legfontosabb: klasszikusok. Magyarok és a világ minden tájáról való írók, filozófusok, gondolkodók. Sorolni is lehetetlen, de mégis néhány példa a különböző e-boltokból:

E-könyv: Gárdonyi Géza írások sokasága

Multimediaplaza: Mikszáth, Jókai és húszadik századi írók

Book and Walk: magyar klasszikusok mellett sok külföldi klasszikus, és ifjúsági regény: (Verne, Karl May)

iPubs: Conan Doyle, és amiért külön jó pont: Eötvös Károly balatoni írásai

Adamobooks: Nemere művei alapján képregények 

Ezer forint felett

Az egyezer forintot elérő produktumok már valamilyen szempontból papír-siker háttérrel rendelkeznek. Ezer fölötti árcédulát inkább olyan művek kapnak, amelyek egy profitábilis print könyv elektronikus verziói. Mi tagadás, szépirodalmi sikerek esetén, vagy keresett szerző művei okán bizony inkább kettessel kezdődő ezresekre kell számítanunk. A jelenlegi sikerlistás e-könyvek árai:

Vámos Miklós: Majdnem összes 

Dragomán György: Máglya 

Péterfy Gergely: Kitömött barbár  

 hasznalt_e-konyv.png

Háromezer forint felett

A már egyáltalán nem olcsó regiszterben is bőven van kínálat. Ebben a kategóriában már megjelenik az erotika, az ezoterika, de több kortárs szépirodalmi kötet is komoly ezresekre taksálódik:

Závada Pál: Természetes fény

Nádas Péter: Világló részletek 

Bartis Attila: A Vége

Gyűjteményes kötetek

Jó áron érhetők el a vonzó témák iránti összeállítások, vagy alkalomhoz köthető szöveg termékek. Csak néhány példa:

Az első. "Még előtte? Vagy régen túl, de még mindig olyan, mintha tegnap történt volna? Legyen nagyon jó, vagy kevésbé, mindenki emlékszik AZ ELSŐ alkalomra. Amiről nem beszél senkinek. Vagy épp elmondja mindenkinek. Ami annyiféle történet, ahányan vagyunk."

#Verslavina. A nő meg a férfi 

"Lackfi János és Szabó T. Anna virtuozitása a versfogyasztók egyre szűkülő csoportjánál sokkal szélesebb körben volt ismert már eddig is. Azonban most, a legnépszerűbb közösségi portálon, olyan dologba fogtak (ösztönösen és játékosan), ami lavinaként söpört végig a neten, és rántott magával ismert és még kevésbé ismert alkotókat. Ez a #verslavina. Egy ajándékversből kiinduló, majd azt kinövő improvizációs asszociációfolyam, ami nagyon szépen mutatja meg, hogyan is működik az alkotás, kiben milyen válasz születik egy-egy szövegre."

A parlament a falra ment

A librarius.hu közéleti verspályázatára - amelynek témája a 2018-as választás volt - több mint száz pályázat érkezett. A pályázati anyagok kiértékelésekor kiderült, hogy a költemények sokszínű gondolati világa egyúttal kordokumentum is. Az írások megmutatják, mit gondolunk, hogyan gondolkodunk az országról, és benne saját helyünkről. Hogy ez a sokszínűség megmaradjon, minden olyan írás helyet kapott az antológiában, amely megfelelt a pályázati kiírásnak.

E-book sorozatok

Sikeres blogírók sorozatfüzetekben adják közre írásaik egy részét. A teljes tartalom külön kötetben is elérhető (printben és e-bookban is), de azok drágábbak természetesen. Csak két példa:

Lakatos Levente Szigor sorozata (füzetenként csak ezer forint alatt)

Oravecz Nóra "Élet másképp" sorozat (darbonként 1.200 forint)

Tovább olvasom

Milyen könyvet ingyen? Sikerlisták!

Az e-book határtalan, mind a hozzáférést, mind a tárolást tekintve. Nem szabad elszállni, a korlátlan kínálat csábításával szemben az egyetlen bevált fegyver a saját logikájú, intim használati szokásokra épülő letöltési gyakorlat. Semmi gyűjtögetés, mennyiségi szemlélet. Borzasztó, ha látja az ember, hogy koppintásra gépre pakolhatom az összes Jókait, azt a könyvsort, amelyet szüleim egész életükben gyűjtögettek, illetve, ami a háború alatt elveszett, azt pótolgatták rokonoktól, ismerősöktől. Sosem volt teljes a száz kötetes. Ma ezt ingyen, kábé egy órányi munkával összerakhatom, és örökösen magammal cipelhetem. Az ember szinte szégyelli magát ennyi luxusért.

Fontos tudni, hogy a letöltés tényleg egyszerű, gyors művelet, így valóban csak az ízlés és a mértéktartás szab határokat. Ha hallunk valami szenzációt a világ valamely szegletéből, azonnal olvasható, letölthető a könyv. Ha fizetős, az sem akadály, hiszen a minta (kb. 10-20 százaléka a tartalomnak) ingyenes. Akinek van kedve és vágya hozzá, a határ tényleg a teljes világirodalom.

Mi a magyar ingyenes helyzet? A Magyar Elektronikus Könyvtár és a Digitális Irodalmi Akadémia a teljes magyar nyelvű szépirodalmi könyvtermés jelentős részét ingyenesen nyújtja. Még regisztrálni sem kell, huppan a szöveg a kijelzőnkre. További ingyenes letöltési lehetőségekről ebben a posztban: „Ingyen e-könyv: nívós és korlátlan kínálat”.

Mit olvasnak az e-book használók?

A Magyar Elektronikus Könyvtár legfrissebb listája szerint:

A dobogó első két helyét az Egri Csillagok foglalja el. Egy nyomtatott verzió, és egy hangoskönyv változat. Mikszáth és Petőfi, valamint a Biblia – az is hangoskönyvben – fér még be az első tízbe. A Piszkos Fred csak a tizenkettedik helyen vesztegel. A lajstrom havonta változik. Néha a sorrend inkább némileg a krimik és az erotikus tartalmak felé tolódik.

vegtelen_konyvtar.png

Tovább olvasom

e-book party I.: Könyv illat terítéken

Az e-book nem különbözik elődjétől, a nyomtatott könyvtől, ami a használat egyszerűségét illeti.

Mindig közel van, nálunk lehet, mint a könyv is. Ahogy kinyitjuk a papír könyvet és megkeressük a kívánt oldalszámot, ugyanúgy járunk el az e-könyvnél is. Elővesszük a szerkezetet és azonnal olvashatunk. Ha közben kiléptünk, semmi baj, az e-bookban is van könyvjelző, folytathatjuk zavartalanul. Akaratlanul tükröt is tart elénk a feljövő kezdő oldal: az utóbb olvasott műveket kérésre listázza.

Egyes gépekhez könyvillatú matricákat árulnak, más gépeknél a lapozás zaja (alternatív zörejekkel) is beállítható, hogy teljes legyen a nyomtatott könyv illúziója. Lehet beszerezni illat-gyertyákat is a könyv címéhez és hátteréhez igazítva. Régi könyv odőr mécsest magam is vásároltam, működik: amíg tart a láng, betört a könyvtár hangulat. Kioltás után kissé koromszag lett.

ekonyv_rendezveny_elte.png

A Kindle kijelzőjén könyvcímlapnak megfelelő képes grafika jelenik meg lekapcsolt állapotban, mintha igazi borító heverne előttünk. Az e-könyv-olvasó sok élmény, öröm forrása lehet. Ha rápillantunk némi használat után, nem egy gépely hever az asztalunkon. Az ágy melletti asztalkához is odaengedjük. Helyet kap a bőröndben is. 

Tovább olvasom

Tizenkét legszebb magyar vers

Föl lehet állítani ilyen lajstromot? Fűzfa Balázs irodalom mester-tanár mindenesetre megpróbálja. Ugyan sajnálkozik, hogy kimaradt a listából Balassi és Csokonai, de hiába: a húszadik századi magyar líra mindent visz. Babits, Kosztolányi, Radnóti, József Attila nagyságával nehéz vetekedni.

Fűzfa Balázs véleménye szerint nem tanítjuk jól az irodalmat. Irodalomtörténetet oktatunk, élmény-olvasásra nevelés helyett. Ezen a problémán próbált túllépni „Tizenkét legszebb magyar vers” projektjével. A kiválasztott műveket elolvassák (meghallgatják, videón rákeresnek, filmes ráközelítéseket töltenek le), majd megpróbálják a sorokat, részleteket értelmezni. Nem az elfogadott kánon szerint, hanem a kapott befogadói impulzusok alapján. Ide tartozik, hogy a legnagyobbaktól nem minden esetben a legismertebb verseket veszi számításba.

Hol írták?

A verseket keletkezésük helyszínén, vagy annak táji környezetéhez kötődően vizsgálják. Diákok, tanárok, szakértők. Eljutnak Koltóra, Szabadkára, Kápolnásnyékre, Csengére. Megannyi ikonikus helyszín egy vershez, egy költőhöz kapcsolódóan. A választott költeményekhez illeszkedő tanulmányokból sok minden újat, érdekeset megtudhatunk: Weöres Sándornak például - és ez jó vagy rossz, mindenki maga ítélheti meg - soha nem kellett küzdenie az elismertségért. Már tizenhat éves korától a kor legnagyobbjai méltatták. Ez nem éppen jellemző magyar költői sors.

kosztolanyi.png

Eredeti gondolatokat is kapunk.

Tovább olvasom

Történetgyár, bálázott sztorik: fanfic

Hazánkban is népszerű könyvkeletkeztetési forma a „fanfiction” szövegalkotói kapcsolódás.

A Wikipédia szerint: „A fanfiction vagy fan fiction szó a magyar nyelvben is meghonosodott angol kifejezés. Szó szerint »rajongói irodalom«-nak lehetne fordítani. Használatos rá a »fanfic« rövidítés is. A fanfiction valamely rendkívül nagy népszerűségnek örvendő műalkotás rajongók általi »továbbírását« jelenti. Ezekben a művekben hol magát a történetet folytatják, hol csupán az eredeti történet szereplőit mozgatják, az eredeti cselekménytől adott esetben homlokegyenest eltérő történetvezetéssel. A fanfictionök jellemzője, hogy többnyire nem papíron publikálják, hanem az interneten e célra létesített oldalain gyűjtik össze őket.”

Fanfic, fanart, podfic, hangosfic

A fanfiction felfutása a Harry Potter könyvek és filmek nyomán következett be. Fanfic alapanyag lehet a könyveken és filmeken kívül: tévéműsor, tévésorozat, színdarab, képregény, videós játék, anime, játék-applikáció. A fanfic oldalakon publikált írások tematikáját vizsgálgatva kiderül, hogy a szerelmi történetek vezetik a rangsort, romantikus fedőnéven. Az oldalakon erősen jelen vannak az erotikus művek is. Nem lehet elmenni néhány számadat mellett részvétlenül: a Merengőn, az egyik legismertebb hazai fanfic oldalon (2018. év júniusában) 4. 462 szerző 17. 341 története olvasható.

Magyar fanfiction oldalak (a felsorolás nem teljes körű, és nem is lehet az, mert nagy a leolvadás és a megszűnés aránya, valamint a gyors keletkezés állapota is jellemző):

fanfiction.png

Tovább olvasom

Írók megfigyelve! Folyóiratok a témáról

Az online szövegelérés kalandokra csábít. Az otthoni könyvespolc véges. A könyvtári kutakodás professzionális. A végtelen net oda is elvisz, ahová egyébként nem jutna el az olvasói érdeklődés.

A folyóirat adatbázisok listázása közben – szakmai publikációra készülve – leltem rá a Petőfi Irodalmi Múzeum szervezetében működő Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet kiadványaira. A hajdani állambiztonság szégyenteljes, főként értelmiségellenes akcióival foglalkozik a Hankiss Ágnes vezette team. Innen sodródtam el más szabadon elérhető (témába vágó) írások adatbázisaihoz.

A népszerű nevén III/3-as ügynöklistákkal, azok tartalmával, és az elkövetések konkrétumaival az alábbi periodikák és kiadványszervezők foglalkoznak (free hozzáféréssel):

Arc és Álarc

Kiadja a Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet. A folyóirat témakörét a névadó Hamvas Béla egyik megjegyzése adja: „A történelemben uralkodó embertípus az álarcot viselő ember, aki elfelejtette az álarcok leleplezésének és átvilágításának a módszerét…”

A folyóiratot így mutatja be Megyeri Dávid: „A periodika szerzői azon vannak, hogy az álarcok mögé ismét megtanuljunk betekinteni Hamvas Béla útmutatásával. Mert idejétmúlt az ügynök közkeletű meghatározása, amelyet nem véletlenül emlegetnek szűkített jelentésében azokra korlátozva, akik a kommunista titkosszolgálati hatalmi piramis legalján voltak. Fel kell fedeznünk: sok mindenki ügynök, akit nem is úgy hív a különböző helyekről befolyásolt közhiedelem. Ezek az álarcos figurák elvonulnak a szemünk előtt a folyóirat cikkeiben, mint Hamvas Béla ikonikus művének, a Karneválnak a lapjain.”

Megdöbbentő leleplezések is bőven olvashatók a folyóirat tanulmányaiban. Írókról, írófeleségekről, beszervezésekről. Az érdeklődést egy idő után hasfájás és más elgyengülési tünetek követik az olvasó részéről. Csak erős idegzetűeknek ajánlott.

Betekintő

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának internetes folyóirata. A periodika főként konkrét eseteket dolgoz fel, személyek csoportok elleni diverziók titkos szolgálati megszervezését. Itt is lehet turkálni a brutális történetekben. Írók, és más értelmiségiek gyakran kerültek célkeresztbe. Arat a halál és kegyetlenség a valós nevekkel tálalt sztorikban. A legfrissebb számban a népi írók, illetve akiket a BM annak tartott, felderítése és megzabolázása a téma. Kik voltak a híradók, informátorok? Változatos a kép…

ugynok_munka_kozben.png

Tovább olvasom