E-könyv kalauz

Könyvkonnektor

Zajból csend: az internet mentése a feladat

„Az emlékezet nem emberi teljesítmény, hanem egy istennő ajándéka” - olvasható az Emlékezet atlasza felvezetésében. Mnémoszüné a múzsák anyja, így egyszersmind valamennyi művészet kútfeje: a görögök szerint tehát nem a művészet eredménye az emlékezés, hanem éppen fordítva.

„Ahol az Emlékezés Istennője nincs jelen, ott a kultúra az emberi emlékezet prédája lesz…”

A text alapú archívumok (könyvtár, irattár, levéltár) a kultúra alaprétegét képezik. A tárolás, a gyűjtés, a megőrzés csak az egyik szegmens. A másik rész a teória. Az emlékezet intézmények  konfigurálják az írásbeli műveltség szerkezetét, hagyományait.

Az internet is mentésre szorul. A cél az, hogy az Emlékezet mellett maga az Emlékezés is ismét visszakapja igaz értelmét.

Mi a különbség Emlékezet és Emlékezés között?

Az Emlékezet nem más, mint dokumentálás. Mint ilyennek, természetesen megvan a maga sajátos funkciója. Az Emlékezés alkotás, az adott kor mentális és lelki egészségének formálója, teremtője. Az Emlékezet köveiből épülhet fel az Emlékezés Háza. Lehet viskó, kunyhó is, csak otthonos legyen. Az Emlékezés közösségi, de inkább egyéni, perszonális műfaj. A hálózat fájlai, posztjai, de híranyaga és adatbázisai is, a Net-akkumuláció kezdőpontjai.

A Magyar Internet Archívum fejlesztése beindult.

Izgalmas, érdekes nemzeti vállalkozás, az első lépésekhez a kormány megadta a támogatást, és a további költségvetési finanszírozás is biztosítottnak látszik.

Web-üzenet: Könyvtárból könyvtér

Az internet nagyon harsány médium. Zajos, pörgős, kihívó, gyakran provokatív. Múló viszont, hamar elévülő. Nyilvánvaló, hogy a teljes anyagát menteni kell, ahogy ilyesmivel kísérleteznek kisebb-nagyobb országok, nyelvek. Irdatlan tömege viszont figyelmeztet: a legyűjtés és megőrzés nehézségei mellett orientációs fundamentumokat is kellene kreálni. A zajból csöndet teremteni, értelmes halkságot. Legyen mód az Emlékezet nyomán Emlékezésre is. Itt jön be a könyvtáros szemlélet és tapasztalat. Szerencsés, hogy a Magyar Internet Archívum a nemzeti könyvtár keretein belül működik, nem pedig egy – mint erre sok példa volt az elmúlt években Magyarországon – újonnan szervezett informatikai kombinátban.  hajdani_unnepi_konyvhet_1.pngHajdani Ünnepi Könyvhét plakát: talán az emlékezés istennőjével, vagy valamelyik múzsa leányával?   

A friss kiadású Média- és kultúratudomány kézikönyv „Archívum” fejezete* a következő megállapítást teszi:  

„…ez a kérdéskör [archívum] korántsem csupán a kultúra bizonyos intézményi hátterét, annak hatalmi, technikai-médiális vagy társadalmi dimenzióit érinti, hanem az emberi tudatot is, vagyis az archívumot az önnön kultúrája  - és annak materialitásai – felől definiált emberképet meghatározó komponensként, az archivális működést végeredményben kulturális antropotechnikaként határozza meg.”

Ez az összefoglalás is érzékelteti: a hálózati mentés már nem egyszerűen dokumentálás, hanem a XXI. századi ember elemi kulturális aktivitása.  

Az emlékezés három alappillére:

·        médiális-materiális informatikai rendszer, technikai feltételek, hozzáférés

·        archivológia, emlékezet menedzsment, emlékezés elmélet, memória ideák   

·        históriai feldolgozás, eseménytörténet, kutatás 

 

 

*Szerző: Lénárt Tamás

Tovább olvasom

Az ingyenes olvasás kalauza

Közösségi finanszírozásban jelenhet meg az ingyenes olvasás kalauza. A kiadandó könyv és webcím-album abban kíván segítséget nyújtani, hogy bemutassa a szabad magyar könyv elérhetőségeit. A cím:

Az ingyenes olvasás kalauza

A szabad elérésű elektronikus irodalom magyar nyelvű szöveges és audiovizuális könyvtárai, a free szöveggyűjtemények elérhetőségei, a nyílt magyar text- és multimédia-bázisok globális, határon túli, és hazai színterei

A cél konkrétan az, hogy a széles olvasóközönséghez, érdeklődőkhöz is eljuthasson egy olyan info-füzet, amely népszerűen, nem a tudományosság nyelvezetén mutatja be az ingyenes könyvelérés szinte parttalan lehetőségeit. Ami még fontos: az e-szöveg fogalmába beledolgozza a már kész kézirat a textuális művek egyéb verzióit is: hangoskönyv, videó-származékok, slam poetry, insta költészet, és még sok más új műfajt.

Tartalom és érdekességei

Igényes gyermekirodalom, kötelező iskolai olvasmányok, klasszikusok ingyenes elérhetőségei egyaránt megtalálhatók a kötetben. Az irodalomhoz kötődő képi érdekességek is besorolódnak: ex libris, illusztrációk, képgyűjtemények kínálata is jelen van. Tizenkét legszebb magyar vers projekt, szövegmúzeumok, hang-emlékek webcímei a listákon. Szerzői weboldalak sokasága külön fejezet.

Itthonról és a nagyvilágból

A könyv tartalma, mint az alcím is rögzíti, nem kizárólag a hazai gyűjteményekre épül. A szempont a magyar nyelvűség, bárhol is keletkezzen, vagy tárolódik az adott mű. Így a határon túli, a szomszédos országok e-könyvtárai állománya is kiindulási pont. Csakúgy, mint a globális könyv adatbázisok, mint a Gutenberg Project, Internet Archíve. Sok hazai, vagy más országbeli magánkezdeményezésű e-kollekció is bemutatkozik.

E-könyv történet magyar 1.0

A könyvben még egyéb helyen nem publikált történeti összefoglaló is helyet kapott: A magyar digitális könyvelsők exkluzív ismertetése, kibővítve a kezdeti magyar e-könyvtárak históriájával. Meglepő, ám igaz: ahogy az első magyar nyelvű nyomtatott kiadványok nem Magyarországon készültek (Krakkó, Bécs), úgy az első digitális magyar nyelvű könyvek sem itthoni kezek és agyak munkái.

y_haboru.pngBetűk küzdenek magukért és az olvasókért. Vörösmarty Y háború című egyfelvonásosának iskolai színi előadása 1967-ben, a budapesti Vörösmarty Gimnáziumban. Az ingyenes olvasás kalauza szerzője a közreműködők között.

Projektcél

További szándéka a prokjektnek: minél több könyvtárba ingyenesen juthasson el nyomtatott formában az ingyenes olvasás kalauza. A digitális példányok ingyenes elérhetősége, a kétszáznál több link azonnali lekattinthatóságával az alapgondolata a megvalósítandó e-albumnak.

A könyv tartalomjegyzéke letölthető az Indiegogo oldaláról.

Részlet a könyvből:

A könyv előállításának költségviselése, annak megosztása nem most, az illegális letöltések aranykorában merül fel először. A nyomtatott korszak kezdetén, tehát a Gutenberg utáni kultúrában nem az árusítás, a példányértékesítés volt a könyv kizárólagos létmódja. Jelentős, néha kizárólagos szerepe volt a támogatásnak, a főúri vagy más vagyonos réteg nyújtotta szponzorációnak. A könyvek maguk ajándékozás, csere, vagy éppen kulturális, gyakran oktatási akciók keretében jutottak el a végső felhasználókhoz.

Ma az a kérdés, mi lesz és lehet, ha a teljes irodalom – legyen az akár kortárs, akár klasszikus – komplett műfaji szélességében a legális ingyenesség, a szabad letöltés végtelen erőterébe kerül. Az irodalom nem elitista kategória a digitális világban.

Az ingyenes olvasás kalauza projekt oldala.

e_betu_1.jpg

A test! Bioetika?

Termékesítettünk és elfogyasztottunk 2011-ben a földgolyóbison 56 milliárd állatot. Ebben nem szerepelnek a tengerben élő egyedek. Durván számolva és a Föld összlakosságát véve alapul, ez azt jelenti, hogy jómódú családok akár 50-60 lénytársunkat is behabzsolhatják évente. Mindez kiderül „Az újrahasznosított állat – áru/fétis” tanulmányból.

A Korunk kulturális folyóirat novemberi száma „A test” témakörét dolgozza fel. Az élő és érző, hús-vér emberi lényt helyezi középpontba a periodika friss megjelenése. Milyen címek sorakoznak?

"Egy testfilozófia alapvonalai; Az emberi test konstrukciói. A sztriptíztáncostól a testépítőig és még tovább; Lehet-e művészet az emberevés? Barangolás a művészet határán; A politika élő húsa."

És persze a görögök: ha testiségről van szó, ennek a történelmi kultúrának a hagyományait nem lehet mellőzni. „A megsebzett test – Megjegyzések az európai művészet testábrázolási narratívájához” című tanulmány megállapítja: „A görög szépségeszmény által meghatározott emberábrázolási paradigma egészen a húszadik századig érvényes maradt, s nem kerekedhetett fölébe sem a középkori, sem egy-egy rövidebb időszakot meghatározó ábrázolási modell….azt is be kell látnunk, hogy a görögök emberi testre vetített szépségeszménye s az ehhez kapcsolódó igények és vágyak alig változtak az idők során.”

Majd így folytatódik az írás:

„Ha azonban a felszín mögé nézünk, akkor azt látjuk, hogy az ideákat reprezentáló testeszmény lényegi átalakuláson ment keresztül, mégpedig azáltal, hogy magába fogadta a fájdalom erotikáját, a szépség, arányosság és a kellem mázába belekeverve a láthatatlanság, a hiányzás, a nemlét sugárzását is.”

test_performansz.pngCsernátony Lukács László fénykreációja

Kevesebb filozofikus, több gyakorlati megállapítást tesz a „Hatodik érzékszerv: a mozgatott test” című tanulmány.

„Minden biciklista titokban szerelmes egy kicsit a kerékpárjába. Otthonról elindulva szertefutó sugarakban nyílik meg a vidék, amit aztán be lehet tekerni. A tágabb tér kézhezállósága mutatkozik meg ezáltal, ami nem birtoklást jelent, hanem részesülést. A táj messzire hullámzik velünk. Fordulatai, lejtői, emelkedői biztosan terülnek el előttünk. A tér feltárul. az ismert elhordoz. Nyugtató gondolat ez annak a különben hátborzongatóan otthontalan lénynek (Heidegger), ami az ember.”

A Média- és kultúratudomány kézikönyv (2018) „Test” fejezete is felemlegeti, hogy gondolkodásbeli félretettséget jelent a szellemtudományok reflexióiból kizárni a testet, és a témát az orvostudományok hatáskörébe utalni. Arról kell beszélni:

„…a termelőerőként felszabadult test a fitnesz-, wellness-, egészség-, divat- és szépségipar protézisekkel, transzplantátumokkal és implantátumokkal dúsított praktikáiban találja meg helyét és válik mindezzel összefüggésben nyelvi és vizuális reprezentáció állandó témájává.”

Ugyanebben a lapszámban érhető el: „A szabad magyar könyv. Az elektronikus irodalom ingyenes magyar könyvtárai, a free e-book elérhetőségei” prezentáció. Szerző: Kerekes Pál. Az e-szövegek költségmentes letöltési lehetőségeiről bővebb kifejtés is olvasható a szabadon letölthető „Magyar irodalom a világhálón” című albumból.

Digi-ármádia

Összegyűjteni a világ minden tudását: ez a terv koronként felerősödik. Természetesen a „világ” alatt minden kultúra a saját hatókörét értette. Az alexandriai könyvtár is úgy volt világtéka, hogy az akkori mediterrán régió tudásintézményeként funkcionált.

Az internet új dimenzió. Valóban a világfalu kompetencia bázisa. Az Internet Archive a weblapokat gyűjti, rendszerezi, tárolja. Őrzi és indexeli a portálokat. Köztük a magyarokat is természetesen.

Csakhogy felmerült: nemcsak a fájlokat kellene archiválni, hanem az archiválókat is. A munkatársakat, az e-kultúra örökségének megszállottjait.

internet_archiv_csapat.png

A kínai agyaghadsereg mintájára egy vállalkozó művész el is készítette a porcelán szobrokat. Százhúsz figurát alkotott. Megszületett a kiállítás. Címe találó: Agyagtól a felhőkig. Mintha azt hallanánk ki ebből: a földiségből az égiségig. Valójában az agyagfigurák az archívum munkatársait jelképezik, a felhő pedig a felhőben való tárolást.

A munkatársak beültek egy ízben a saját szobraikkal egyazon terembe: a képek tanúsága szerint a szobrocskák élethűek. A fájlok vigyázói ma a művészet témája, nem mint hajdanán, a harcias lovas katona.

internet_archive_ferfi2.png

A projektről képben és videóban, valamint elemzésekkel számol be a Internet Archivists portál.

Az Internet Archívum és más globális portálok magyar vonatkozásairól: 150 millió óra könyv poszt.

150 millió óra könyv

Az e-könyveladás globális kezekben összpontosul. A magyar e-könyvek legnagyobb forgalmazója az iTunes, a Google Play, egyes műfajokban az Amazon. Ennek következményei felmérhetetlenek.  

Mindezekhez jönnek a self-publishing portálok. Olyan oldalak, ahova a szerző ingyenesen feltöltheti a könyvét. Gyakran nem is könyvét, hanem dolgozatát, írásvázlatát, szöveges közlésforgácsokkal teli fájl-kosarát. A vezető szerep itt is a globális Smashwords site-é. A letöltés többnyire ingyenes, az olvasó koppint és lapoz, ez a művelet. A magyar állomány több ezresre tehető.

A Scribd is hasít. Koncepciója az előfizetés. Nincs egyedi ára a könyvnek. Csomagban, bálázva vásárolható a tartalom. A virtuális polcokon hangoskönyvek, újságcikkek, publicisztikák sorakoznak a könyvek mellett. Világszerte 700. 000 fizetős olvasója van a portálnak. Hangzatos, hogy nem könyvben, hanem időegységben adják meg a kínálatot: százötven milliónál több órányi olvasnivalóval állnak a vásárlók rendelkezésére. Meglepően sok a magyar mű, beszállít maga a szerző, és a Smashwords is.

Issuu

Ami még magyar, mégis globális portálon talál nyilvánosságot: ezek a műsorfüzetek, kiállítás meghívók, más kulturális dokumentumok. És persze könyvek is, nyomtatásban már egykor megjelent, vagy még kiadatlan tanulmányok. Az Issuu a legismertebb. Magyar anyag kereshető külön.

Ajánlható még a HathiTrust Digital Library is.Sok vagy kevés? Közel 42. 000 magyar nyelvű dokumentum kereshető, köztük kétezer ötszáznál több szöveg szabadon letölthető.

internet_archive_porcelanfigurak.pngAz Internet Archive agyaghadserege

Webmúzeum

Elfeledett, már nem élő weblapok tartalmát böngészheti az érdeklődő az Internet Archive portálon. Magyar site-ok is nagy számban elérhetők. A Wayback Machine 341 milliárd weblapot raktároz. Aki még emlékszik régi nevezetes magyar oldalakra, kipróbálhatja: működik. Én az Internetto-t ütöttem be, kiválóan hozta (Függetlenül attól, hogy ez magyar gyűjteményben is elérhető, az EPA oldalról). Beütöttem a Könyvkonnektor blog korábbi változatát: teljes anyag látható és olvasható.

A globális magyar állományokról bővebben a szabadon letölthető tanulmányból tájékozódhat. Cím: Magyar irodalom a világhálón.

 

 

 

Tévé nem, Net igen!

Zúgtak a vészharangok a tévézés első magyar évtizedeiben. Az olvasás visszaszorulásától riadoztak értelmiségi körökben. A könyvespolcokat aztán mégsem fűrészelték fel az irodalom koporsójához. A nagy szörnyülködések után végül letisztult a kép. Visszaállt az alaphelyzet: az olvasók maradtak a könyvnél, az olvasással szemben közönyösek továbbra sem futottak a boltokba, könyvtárakba műveltségi termékekért.

De mi a helyzet az Internettel?

Az aggódás ez esetben is beindult. Az úgynevezett „számítógépezés” mint tudatlansági sárkányszörny lett ábrázolva, amelynek – például otthon a szülők – hiába vágják le az egyik fejét, rögtön tíz másik nő ki a helyén. Az olvasás végképp a veszélyzónába került a nyomtatott kiadványok barátai szemében.

Másképp alakult. Az Internet nyomán nemhogy csökkent a könyvtárak látogatottsága, hanem radikálisan emelkedett. Némi lanyhulás és stagnálás után maga a könyvvásárlás intenzitása is nőtt. Most oda értünk, hogy egy reprezentatív mintán végzett kutatás kiértékelői megállapíthatták: az Internet hatására nem hogy csillapodott az olvasási kedv, hanem egyenesen nőtt.

Így fogalmaznak*:

„A 2017 őszén felvett adatokból a médiahasználat és olvasás összefüggéseire vonatkozó ismereteink alapvetően megerősítették eddigi tudásunkat, miszerint a televíziónézés negatívan, az internethasználat pedig pozitívan hat a könyvolvasás gyakoriságára.”

Ez így önmagában nagyon megnyugtató. Ugyanakkor rámutat arra az Internet hajnalán nem sejtett szomorú tényre, hogy a digitális kultúra jótéteményei ugyan számosak, de a lemaradásra, a társadalmi esélyegyenlőség hiányára nem jelentenek gyógyírt. Csepeli György erről így következtet**:

„Kiderült, hogy az internet-hozzáférés és az internet által elérhető tartalmak, szolgáltatások a gazdagokat ugyan tovább gazdagítják, de a szegények számára nem hoznak lényeges javulást."

gates_olvas.pngBill Gates printet ajánl

Tovább olvasom

Az ingyenes olvasás kalauza

Felkerült a Magyar Elektronikus Könyvtár állományába a magyar nyelvű szépirodalom free könyvtárait, adatbázisait, archívumait bemutató kötet. Szabadon letölthető tehát ez a hasznos kalauz, amely az ingyenes legális e-book, e-szöveg elérést mutatja be. Nagyságrendileg száznál több webcímet ad meg a tanulmány: hazai, határon túli, globális tárak egyaránt szerepelnek a kínálatban.

Néhány idézet a kötetből:

„Az olvasó szempontjából napjainkra beköszöntött az ingyenes szövegelérés lehetősége. Csak a magyar helyzetet véve alapul: a Magyar Elektronikus Könyvtár közel 20 000 kötetes, klasszikus gyűjteménye és a Digitális Irodalmi Akadémia nyolcvannyolc szerzőjének többezres kortárs állománya az értékes magyar irodalom szinte teljes választékát nyújtja minden érdeklődőnek korlátozás nélkül. Gyakorlatias egyszerűséggel, ingyenesen, „free alapon”, regisztrációt sem igényelve.

Ha a netrealitásokból indulunk ki, akkor a szépirodalmat tekintve azt tapasztaljuk, hogy az interneten elérhető könyvgalaxis használati vezérfonalának az olvasók döntően a díjmentességet tekintik.

Az internet irodalmiszöveg-kapacitása folyamatosan növekszik.

Fejet kell hajtani a sok száz, globális léptékben több ezer elkötelezett szakember, önkéntes – többnyire informatikus és könyvtáros – előtt, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a szabad e-könyv az internet egyik, ha nem a legnagyobb kulturális vívmányává váljék.    

Aki olvasni akar, könnyen jut könyvhöz az interneten.

Hazai és globális tárak ontják – legális módon – az ingyenes magyar nyelvű írásművek tízezreit. Szórakoztató és magvas irodalom egyaránt letölthető mindennemű anyagi ráfordítás nélkül: már akkor persze, ha tudjuk, hol találhatók meg a térítésmentesen, legálisan kínált művek. A digitális Kánaán hegycsúcsai-völgyei bejárhatók, de kell hozzá előkészület.

klasszikus_olvasas.png

Digitális fordulat:

az informatika totális konstruktivitása új helyzetet teremtett a könyvforgalmazás- és értékesítés változatlannak hitt regisztereiben. A legkarakterisztikusabb változás az, hogy az elektronikus felületeken megél a nem üzletszerűen tálalt tartalom is. A digitális szöveg nem az eladhatóság, hanem a létezés szintjén kapcsolódik be a könyvmiliőbe. A rendszeres olvasó kilép a fogyasztásra edukált kiadványvásárlói közegekből.”

Készül a kötet folytatása: ez a kalauz már tartalmazza az audiovizuális felületeken megjelenő free irodalmi eléréseket is.

Kerekes Pál – Kiszl Péter: Magyar irodalom a világhálón. Szabadon elérhető magyar nyelvű szöveggyűjtemények. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2018.

Nem literre, literára mérik Villányban

Nincs egyedüli poharazgatás többé. Kinyitja a palackot a magányos borissza, tölt, majd telefonját az üveg nyakára fordítja. Bi-bi-bi szignál, rögvest feltűnik egy pirospozsgás férfiú, kezében öblös pohár. Köszöntőt mond, ízes, kellemes szavakat. Nemes, vöröses nedű csillan. Csuja Imre népszerű színész szól, végül nyújtja poharát virtuális koccintásra.

A villányi Teleki borok (Csányi pincészet) kerülnek így forgalomba. Az üveg nyakára csinos kis papír boxot húztak, rajta a színész arcképével és a Lara alkalmazás szignatúrájával.

A Lara app letöltése ingyenes, néhány másodperces művelet. Ezt követően már rá is irányíthatjuk táblagépünket, telefonunkat a színes papírdobozkára.

Pofás, szupi kis filmecske jön le a borosüvegről. Jó hallgatni, többször is megnézni. Persze az ember rögtön maximalista: lehetett volna valami ismert szöveget is választani, vagy más szállóige szerű boros köszöntőt. Illetve ha már elhangzik a köszöntő, jó lenne tudni, ki az alkotója. Vagy tudnom kellene? Lehet, akkor az én műveltségbeli hiányom a probléma. Azóta kaptam infot, hogy több változat van, más hosszúnykú esetében vers is megszólal. A kiterjesztett valóság (AR=Augmented Reality) technika segítségével megelevenedik a művész. Szóval, ez is rendben, irodalom és bor újabb találkozása kúszik fel a kijelzőkre meg a Lara app-pal. 

A Lara egyre több helyen tűnik fel, reklámokban, utcai plakátokon. Miért is ne? A plakát rikító, harsogó, így oké. De ha valami pluszt akar az érdeklődő, tartsa rá a telefonját a képre.

Tovább olvasom

Az olvasásról másképp

 

„Morgunk, sziszegünk, föl-fölidézzük az irodalom arany napjait, amikor egy-egy könyv, egy-egy vers többet ért, mint a tüntető tömeg. Ma a demokrácia legfőbb eszköze nem a könyv, nem a nagy szellemek sugárzó hatása, hanem a másnapra eldobható újság, a minden egérlukból helyszíni közvetítést sugárzó televízió”

– írja Csoóri Sándor még jóval az Internet előtti időkben. A web- és Facebook kultúra a könyvre további csapást mértek? Az irodalom és hatásmechanizmusa a médiumok centrális pontjairól a külső körökre került?

Azt hiszem, a válaszokat nem a könyvvásárlási éves jelentésekben érdemes keresni. Ami biztos, nem abban a korban élünk, amikor a szerző máglyára lépett a mondataiért. Sok a szó, az elérhető szöveg. Csoóri az olvasó felelősségét veti fel. Ma ez még inkább aktuális. Szinte határtalan az ingyen (legálisan) elérhető értékes írásművek választéka. Az olvasás nem kulturális motívum a nagy média-arénában, hanem jóféle számítógépes időtöltés. Peregnek a regények, esszék a kijelzőkön, e-book olvasókon, noteszgépeken, telefonokon.

„A technotext olvasása – amikor az olvasás nem csupán alfabetikus elemek elolvasását, vagyis azok megértését és a szellemi konstrukció anyagtól független ’kinyerését’, hanem a multimediális összetevők és az általuk kínált változatos befogadói magatartás reflektálását célozza – tehát maga is művelet, produkciós erőfeszítés, melynek kimenetele kalkulálhatatlan és tervezhetetlen” – foglalja össze a digitális környezetben történő olvasási eligazodás összetettségét L. Varga Péter. Végül arra a következtetésre jut: „A permanens és dinamikus változás egyúttal azt is előrevetíti, hogy a fogalmi környezet változékony, nem önazonos: a technológia, valamint a kultúrtechnikák eleve feltételezik, hogy szövegfogalmainkat, de tágabb értelemben produkciós és befogadói műveleteinket újra és újra megértsük, meghatározzuk, felülírjuk.”

 

csoori_1.pngA képenCsoóri Sándor portréja az 1986-as Szép versek kötetből

„Nem különösebben nehéz elképzelni, hogy a digitalitás korában olvasó és író ember, legyen az laikus vagy hivatásos, egészen mást „csinál” a szövegekkel, egész másképp dolgozza fel és állítja elő őket, mint a technikai médiumok időszakát, vagyis az 1900-as lejegyzőrendszert közvetlenül megelőző időszak interpretátorai és szerzői. Számos, immár klasszikussá vált könyv- és olvasástörténeti munka kimutatta, hogy a mediális változások radikálisan újrakonfigurálják a szövegekkel való foglalatosság médiumokra épülő és médiumokban végbemenő gyakorlatait”

– vonja le a következtetést Kelemen Pál.

Az írás és megőrzése, maga az egész szövegkultúra, a paradigmaváltás vívódásának kínjai közepette keresi helyét a társadalmi értékrendben.

Ajánlható: Média- és kultúratudomány. Kézikönyv. Szerk: Kricsfalusi Beatrix. Budapest, Ráció Kiadó, 2018. 535 old.

Ezzel összefüggésben: Megjelent és elérhető a Magyar Elektronikus Könyvtárban a Kerekes Pál - Kiszl Péter: Magyar irodalom a világhálón. Szabadon elérhető magyar nyelvű szöveggyűjtemények című orientáló e-könyv olvasási segédlete.

 

 

Tekintetes Haza!

Rég volt, talán igaz se volt? És ma? Egy orvos 1905-ből :

„Fel kell keresnünk az embert mindenütt, a hol csak feltalálható. A lakásában, az iskolában, a templomban, a gyárban, a műhelyben, a kórházban, a korcsmában, minden fajta foglalkozá­sában, figyelnünk kell rá az élet minden körülményei között, hol, hogyan él, mit csinál, hogyan öltözik, hol dolgozik, hol alszik, mit eszik és iszik? Hová kényszeríti akár az erő­sebbek lelketlensége, akár a saját nyomorúságos tehetetlensége? Tudnunk kell, mit és miért cselekszik, s ha nem jól cselekszik, rá kell őt vezetnünk a jóra - még a saját akarata ellenére is -, mert az ő betegsége a mienk is lehet s az egészség mindnyájunknak legfőbb kincse, és azt sem fegyver, sem jól záró lakat egyedül meg nem védheti.”

Az informatika, az e-book egyik nagyszerű adománya az, hogy a nyilvánosság eléréséhez nincs szükség drága nyomtatásra. Ha úgy gondolja az olvasó, hogy olyan tartalomra lelt, amit érdemes újra közreadni, szinte nincs akadály az újrafelhasználás előtt. (Természetesen a jogi keretek betartása alapkövetelmény.)

Nagyapám testvére – nem ismertem, mivel 1926-ban meghalt – orvostudor volt, szembetegségekkel foglalkozott. Ez önmagában még nem lenne érdekes, viszont azt tudtam róla a családi visszaemlékezésekből, hogy orvos íróként is ismertté tette a nevét. Erről könnyen meggyőződhettem, hiszen ha beütöttem a Google-ba, vagy könyvtári katalógusokba a nevét – amely azonos az enyémmel, hiszen az ő emlékére kaptam a Pál-t – az ő személye és írásai jöttek fel elsőként.

E-book feldolgozás

Végül csak belefogtam, félve a szakszövegtől, a fennmaradt publikációinak az elolvasásába. Meglepődtem. Egy modern gondolkodású, szenvedélyes közéleti ember, előretekintő, bátor férfiú képe bontakozik ki tanulmányaiból. Az írások élvezhetők nem szakember számára is, hiszen közegészségügyi kérdésekről van benne szó, a napi élet higiéniájáról.

idosb_kerekes_pal_muve.png

A tanulmányoknak szinte csak olyan felvetései és szemrehányásai vannak az akkori közélettel szemben, amelyek mindmáig nem oldódtak meg. Bátorság is kellett bizonyára annak idején az ilyen merész gondolatok nyilvános kifejtéséhez. Ma talán ez is példaszerű. A független, véleményét minden körülmények között felvállaló értelmiségi szerepköre ismét igencsak a középpontba került. Az alábbiakban néhány szemelvény az írásból:

A paraszolvenciáról

A kezelő orvosnak a kezelésnél első kötelessége a néppel humánusan bánni, drasztikus gyógy­módoktól s szerektől tartózkodni, trachoma gyógyításáért körletében senkitől semmi körül­mények között díjazást, vagy egyéb holmit el nem fogadni, s a kezelésen pontosan megjelenni.

Az européer gondolkodás életidegensége

Méltóztassék elhinni, nem üldöz az a szegény trachoma-orvos sem passióból, sem haszon­lesésből senkit sem, de hogy valakit, kit meg kell a rend kedvéért fenyíttetni, ne tudjon meg­büntetni, az olyan absurdum, a mihez fogható egész állami rendtartásunkban nincs.

Szoktak már ilyen europäer absurdumok a miniszteri szobákból máskor is kikerülni, mindig a humanizmusra való hivatkozással. Adja Isten, hogy trachoma-ügyünk jelenlegi, igazán lelkes munkát kifejtő vezetőjét ne érje nemes humanizmusában csalódás, én azonban attól tartok, hogy rendelete elhibázott, mert a kényszerkezelés eltörlésével ütött résen mihamar a tracho­mások ezrei fognak megszökni s pár év alatt üresen fognak a trachoma-orvosok rendelő helyi­ségei állani.

Az egészségügy alulfinanszírozása

Általánosan tudva van, hogy a közegészségügy hazai közigazgatásunk mostoha gyermeke, a trachomaügy pedig valósággal fattyúhajtása; legtöbb esetben kedvetlenül, sőt ellenszenvvel intézik a hatóságok trachoma-aktáikat el.

Végkövetkeztetés: Ne bolondozzunk tekintetes Haza!

Kellő számú s arra alkalmas személyzet, s megfelelő pénz híján igazi eredményt ezután sem lehet elérni, legfeljebb csak műleges papiros-eredményt. Pénz kell ide, mentül több!

S mi történik akkor, ha a szükséges összeg nem teremthető elő? Semmi. Marad minden a régiben. Felette célszerűtlen ugyan és egy kissé szégyenteljes is ez a mostani állapot, de azért látjuk, hogy a világ eddig sem dőlt össze tőle.

Hogyan is mondja Tóth Béla: Ne bolondozzunk tekintetes Haza!

Tovább olvasom