E-könyv kalauz

Könyvkonnektor


Írók beszólnak íróknak

Ontja a Magyar Elektronikus Könyvtár és a Digitális Irodalmi Akadémia a szerzői memoárokat. Félre műélvezet, lássuk az irodalmi pletykákat! Költő éhkoppon Kezdjük egy régivel. Toldy Ferenc irodalmi arcképcsarnokot ad 1856-ban. Így nyit: „Irodalmunkban nem sokan ragyogtak, de sokan munkálkodtak…

Tovább olvasom

Kobzosok a YouTube és a végvárak korából

A Magyar Rádió irodalmi osztályára 4700 kézirat érkezett 1935-ben. Mikrofon elé nagyságrendileg ezer alkotás kerülhetett egy évben. Mi itt a sok? Ami kimaradt, vagy ami elhangzott? Visszatekintve háromnegyed évszázad múlva, tehát napjainkban, inkább az az érzése az embernek, hogy felismerték az…

Tovább olvasom

Volt egyszer a könyv...

Mondások, posztok, szállóigék az e-bookról

  Az elektronikus könyv, mint a ma és a jövő emberének művelődés-technikai eszköze, világszerte az érdeklődés középpontjában áll. Zsebében egy egész könyvtárral él, aki Kindle vagy Nook e-book eszközt, vagy táblagépet használ. De mi is igazán az e-book? Erről még keveset tudunk. Annyi bizonyos,…

Tovább olvasom

Blogok nagyságoktól: indiszkréciók mára is

Irodalmi depók alakultak ki az interneten. Bálázva állnak a halhatatlan, klasszikus művek. Adatbázisok nyugszanak az irodalmi internet parkokban. Ingyenesen, szabadon hozzáférhetően. Mihez nyúljak? Hová lendüljön a kurzor? Nem irodalomhoz, hanem irodalmárokhoz húz-tol az egér. Naplók,…

Tovább olvasom

VR - AR könyv: hóbort vagy új könyviség?

A VR és az AR lejtőre küldi a szöveg alapú médiumokat, a könyvet, a folyóiratot, a képes kiadványokat, a lexikonokat vagy éppen fordítva: fellendülést hoz az érdeklődésben, mint kezdetekben az e-könyv forradalom?  Két fogalom: AR és VR? Köznyelvi megfogalmazásban a VR és az AR bizonyos…

Tovább olvasom

Irodalom: időseknek tilos, nem ajánlott?

A munkából kivonuló korosztály, mondjuk hatvanöt év felett, olvas? És mit olvas, vesz könyveket még? Már úgy értve, hogy saját célra, nem ajándékként. Egy amerikai felmérés szerint a hatvanöt év felettiek mindössze tizenhét százaléka olvas el egy évben legalább egy könyvet. Nem tudom, nálunk mi a…

Tovább olvasom

Vége? Ennyi? A könyvekről őszintén

„A nyomtatott könyvkultúra vége számomra 1971 őszén kezdődött” – eleveníti fel Nógrádi Gábor a Librariuson, az „In memoriam Gutenberg - A nyomtatott könyvkultúra vége” című írásában. Így folytatódik visszaemlékezése: „Az úgynevezett SZOT iskola népművelő-könyvtár levelező tagozatán folytattam…

Tovább olvasom

Könyvárus zsoldjában

Irodalom és pénz! Ma ezt a két fogalmat nem érezzük egymást kizáró jelentésűnek, noha évszázadokig nem kapcsolódtak egymáshoz ezek a realitások. Napjainkban az író anyagi juttatást kap a művéért, ez természetes. Világos a konstrukció: a literátori alkotás a könyvesboltban árucikké lényegül, és mint…

Tovább olvasom

Könyvek árai: múlt és jelen

A tavasz az olvasás évszaka. Csakhogy drága időtöltés a friss napfényre húzódni egy új könyvvel. Szemezgetve a könyvkereskedők portáljain a kortársak műveiben, azt kell mondanom, emelkednek az árak. Különösen igaz ez az e-könyvekre vonatkozóan. Az Amazonon már régóta trend, hogy egyes e-könyvekért…

Tovább olvasom

Ingyen e-könyv: nívós és korlátlan kínálat

Michael Hart, a legenda szerint az első e-könyv kreátora, érdekes és szimpatikus személyiség. Ez a nagy mester, csöndes kultúrember – aki talán az egyetlen, aki nem gazdagodott meg az Internet nagy feltalálói között – már a múlt század hetvenes éveiben azt gondolta: az e-könyv eszköznek és…

Tovább olvasom