Sport, a közellenség

Lehet a testmozgásra haragudni? Szapulni az élsportot tiszta szívből? Van, aki megteszi, megtette. Nem napjainkban, hanem a múlt század első évtizedeiben.

Hogy kerül ide ez a téma, egy könyves blogra?

Azért a furcsaságért, mert az olimpiai mozgalmat ledorongoló író éppen az irodalom megbecsülésének redukálódását állítja szembe az atléták társadalmi és anyagi elismerésének égig szökő emelkedésével.Kultúra és sport végzetes konfliktusa? A szerző ennél is tovább megy: úgy érzékeli, rövidesen magát a közéletet is a versenycsúcsok és rekordok logikája fogja vezérelni. Hová lesz akkor a demokrácia?   

A vitatott gondolatiságú, ám kétségtelenül tehetséges, és egykoron a legeredetibb alkotók közé sorolt Szabó Dezső (1879-1945) esszéjének címe: Az olympiász tanulságai. Megírásának ideje 1936, a berlini olimpia éve. Kemény az indítás:

„Most már tudom, miért feszítették meg liberálisék a szegény Krisztust. Mert ahelyett, hogy gólt rúgott volna az emberrel az üdvösség kapuján, vagy jó ökölcsapással knokoulta volna a bűnből, vagy fényképmasinásos népszerűséggel húzta volna ki a kárhozat Császárfürdőjéből: hát új világot építő új lelket akart adni neki!”

A hangerő tovább emelkedik:

„Igen: ez a sportőrület, ez a veszett testkultusz: tatárjárás a kultúra ellen s az általános kultúra fokozatos, gyors fokozatú leromlását jelenti.”

Végül totálissá, szuperszonikussá válik a gondolatsor: 

„ A közélet, a történelem izombarmok vad Olympiászává válik, ahol az ellenfél, a vetélytárs mindenáron legázolása az egyetlen törvény. Ezt a kiválasztást valósítja meg a népképviseleti rendszer mai formája a politikában, mely a minden hazugságra képest, a lelkiismeretlen úszítót, a gazul ígérgetőt, a műveletlent, a tehetségtelent, az immorálist, az ordas újságírót, a lézengő grófi Biberachot juttatja történelem-csináláshoz, s ezek kezébe adja a bölcsők, a családok, a nemzetek, a kultúrák sorsát!”

Veri a lécet

Felidézi az író, hogy ő is benevezett egy Olimpiászra. Trénerei közé sorolja a nagy erdélyi írókat. Így következtet: „És elbeszélések hosszú sorát írtam meg. Ezer évek látásai után új látással tudtam megmutatni az emberi lélek dolgait. Nincs ez olyan magasba szökkenés, mint Csák Ibolyka ugrása?”

Csák Ibolya egyébként az első magyar női atlétikai olimpiai bajnok, 1936-ban győzött.

szabo_dezso_1.png

Szabó Dezső könyvei között

Digitális elérhetőségek

Szabó Dezső írásai szabadon letölthetők, köztük a legismertebb regénye, az „Elsodort falu” a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) állományából. Tanulmányai szinte teljes sora szintén ingyenesen elérhetők a Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívumából (MTDA).

Természetesen a poszt keretein belül nem vállalkozunk a tanulmány tartalmi értékelésére. Mint sok más különcködésében, ebben a krokijában (mert tanulmánynak nem nevezhető) is viharvert blődségek tarkítják a szöveget. Extrémitások, találó megjegyzések, és originális fogalmazási fordulatok azonban bőven találhatók az írásban. Érdemes ezért – és sok más érték miatt is – ismeretségbe kerülni Szabó Dezső írásaival. Életműve teljes egészében elérhető legális, ingyenes elektronikus adatbázisok használatával. Az idézett tanulmány elérhetősége:

Szabó Dezső: Az egész látóhatár. I-III kötet. Magyar Élet kiadása, 1939. Szabadon letölthető: III. kötet 118-135. old.

Sokat olvasott politikai szatírájából 1995-ben film készült. Címe: Feltámadás Makucskán.  Ez az írása ma is hiánytalanul élvezhető. A tartalma röviden az: egyszercsak újraélednek a halottak, elkezdenek visszajönni a temetőből egy eldugott faluban. Mivel a helyiek nem tudnak megoldást a túlvilági migránsáradatra, az országos politikának kell intézkednie. A rendszer beindul... A váratlan helyzet termi a groteszt, az abszurdot.