Röpiratot adott ki a női nem politikai megbecsülése érdekében egy akkoriban neves költő, Pálóczi Horváth Ádám. Az egyébként remek XVIII. század végén, 1790-ben szólt ez a férfi a „Budán öszve gyült Rendekhez”. „A magyar asszonyok prókátorá”-nak nevezi magát a szerző. Felteszi a kérdést már az első mondatban:

„Hasznot lehetne-e belőle tőbbet várni, mint kárt? ha az Asszonyok a’ Polgári közönséges Gyölekezetekbe be-botsáttatnának, ’s az Országos Tanátskozásokban is jelen lehetnének; nagyon gondos Kérdés… és külömböztetés nélkül nem is lehet reá felelni: lehet azomban úgy, hogy a’ Férjfiak’ elsőségéböl is semmit el-nem-von a’ felelet, ’s az Asszonyokat is némü-némü érzékeny őrömre gerjesztheti a’ Javallás.”

Miképp érvel Pálóczi? Véleménye szerint a két legfontosabb életkörben, a „Tudományban és a Hadi Virtusban” valóban kevés szerephez juthatnak a nők, bár sorol fel szép példákat arról, hogy a történelemben egyáltalán nem ritkák a „hadra termett és Tudományokra nézve is nagy hírt nevet érdemlett” asszonyok. Azon töpreng, hogyan alakult ki a nemi megkülönböztetés, pedig ”tudom azt, hogy maga a’ tisztelendö de babonás és mesés régiség, még az Isteni méltóságot is a’ Ferjfiaknak és Asszonyoknak egy formán osztogatta.”

Pletykás honanyák? A férfiak talán nem?

A költő, akit kortársai "szeretetre méltó kuruc"- nak bélyegeztek, kinyilvánította: a nők részvétele a politikai fórumokon csak hasznot hozhatna. Ismerteti, hogy a legfőbb ellenérv ilyenkor a férfiak részéről, hogy a nők nem tudnak titkot tartani. Így védekezik: „S hat a’ Férfiak mind némák-e? nem-is szükség ollyan Gyülekezetekbe sem Asszonyt, sem Férjfit a’ kinek oda-szollója nints, vagy reá nem tartozik, be-botsátani, a’ hol titkoson tanátskoznak. De a’ közönséges Gyülekezetekbe miért ne lehetnének jelen? alkalmatlanság vólna talám az-is, hogy némelly el-allyasodott indúlatuaknak maga-viselete meg nem egyezne az ollyan közönséges helyeknek Szentségével?” (Nem változnak az idők, ebből is látszik.)

Kép: Pálóczi Horváth Ádám portréja Bikfalvi Koréh Zsigmond festményéről készült rézmetszet alapján 1791-ből

Anyanyelv - anyák nélkül?

Végül oda jut a szerző, hogy a legnagyobb hasznot a nők bekapcsolódásának az jelentené, hogy az anyák magyar nyelvet hallanának. Ez is ösztönözhetné őket, hogy továbbadják ezt a tudásukat. Konkrétan így fogalmaz:

A’ leg-ditsősségesebb haszna az Aszszonyok jelen-létének, még ez lehetne: hogy ott Hazánknak nagyait nemzeti nyelven hallanák beszélni, ’s magok-is mind édesednének a’ nyelvhez, mind tökéletesednének benne, ’s utóbb kis gyermekeikkel-is, tsak feledékenységből-is magyarúl beszélnének; sőt többszöri gyakorlása a’ Gyűlekezeteknek, azt tenné; hogy önként-is magyar hanghoz szoktatnák gyermekeik’ nyelvét; hogy majd ha azok-is illyen nagy Gyülekezetekbe mennek idővel ne ejtsenek idétlen hangokat, ’s ne tőrdeljék a’ Magyar szót; hanem úgy tanúljanak magyarúl előre, mint a’ kiknek nem Bétsben, sem Frankfurtban, sem a’ Párisi nemzeti Gyülésben, hanem Magyar Gyülekezetekben van a’ dologhoz szóllójok.”

Aláírás csak ennyi: „a’ Javalló”.

Digitális reformkor

Az ilyen röpiratok, bár tartalmuk ma is szexy és bármelyik cukométeres posztban megélnének, ma már nem levéltárak kéziratkötegeiben lapulnak. Digitálisan elérhető írásokról van szó. Ingyenes szöveggyűjteményekből kinyerhető művek ezek, a Google első szinten adja listájukat. Jelen esetben a „Klasszikus magyar irodalmi textológiai kutatócsoport” adatbázisa szolgáltatja a fent idézett sorokat. A team elektronikus kritikai kiadás-sorozatában Csokonai, Kazinczy, Pálóczi Horváth Ádám és mások teljes életművei olvashatók többféle formátumban.

A szabad, legális könyvek köztereit mutatja be Kerekes Pál: „Az ingyenes olvasás kalauza” című elektronikusan és nyomtatva is kiadott kézikönyve. Az egyetemi, akadémiai free szövegbázisok fejezete részleteiben is ismerteti azokat a magyar irodalmi térítésmentes digitális könyvtárakat, amelyekben nem csak a népszerű és máig gyakran olvasott klasszikusok kaptak helyet.

A költő feleségei

Visszatérve Pálóczi Horváth Ádámhoz: nem csak szóban, de tettekben is megnyilvánult a női egyenjogúság témakörében. Megszervezte a „Göcseji Helikon” női irodalmi társaságot (1814). Magánéletében nem volt szerencsés, kétszer vált el, és csak harmadik házassága bizonyult tartósnak. Mai szemmel persze ez is furcsa: nevelt lányát, Kazinczy Klárát vette el már öregedő férfiként.

Hangzó anyagok

Pálóczi Horváth Ádám labancellenes dala Cseh Tamás előadásában

Árion felszentelése a Musica Historica előadásában