Köröz a tű a bakeliten, ma pedig online hallgathatjuk a régi hanglemezekre feljátszott zenéket, sanzonokat, nótázásokat. A Magyar Kultúra Napján került ki a hálóra a hangrögzítés első száz évének magyar emlékeiből összeállított gyűjtemény. A szabadon elérhető fonotéka az Országos Széchényi Könyvtár lemezkollekciójából ad ízelítőt, Hangtár megszólítással.

Meglepően jó hangminőségben szólalnak meg a múlt század korai időszakából származó felvételek. A Monarchia utolsó békeéveiből még vidám kabaréjelenetek is letölthetők. Min nevettek akkoriban, kik a tréfák célpontjai? A régi korongok alapján az cseng ki, hogy nem a politikai balfogások voltak a témák, mint a műfaj későbbi korszakaiban, hanem a népi élet csacska pillanatai – már ahogy a felsőbbek ezt elképzelték. A boldog békeidőkről tanulhattunk eleget a birodalmi parlamentarizmus síkján, tanulságos hallani, így valóságosan megtapasztalni, milyen is volt a mindennapok teherviselőinek valós helyzete, illetve a róluk kialakított média-kép a kultúra működtetőinek felvezetésében. Csak remélni lehet, hogy értő történelemtanárok kommentálásában a most elérhetővé vált könnyen emészthető, hangzó dokumentumok is segíthetik az oktatás sokoldalúságának lehetőségét, segítve a múlt feldolgozásának esélyeit.

Próza régről

A tematikus keresőben a „Szépirodalom” kategóriát a mesék képviselik. Grimm rémtörténetek mellett a Ludas Matyi is hallható. Ez a lista azért meglepő, az tehát, hogy nincsenek nagyirodalmi darabok  az anyagban, mert aki már elég öreg hozzá, tudja, hogy a hatvanas évektől kezdődően itthon rendkívül népszerűek voltak a verslemezek. Szinte a teljes magyar irodalom, de a világköltészet is, a legjobb előadóktól a legigényesebb feldolgozásban került LP-re, és vették is ezeket a lemezeket. Igaz, a Hangtár most közzétett anyaga 1962-vel zárul, így a mikrofonos Parnasszus káprázatos világa nem lehetett része a jelenlegi digitális tékának. Az emlékező és műélvező közönség ugyanakkor a jelenlegi vezető és globális digitális szolgáltatók (igaz fizetős) kínálatában megtalálhatja ezeket a felvételeket.

Zene, zene, zene

Várhatóan a leginkább hallgatott darabok a két háború közötti sanzonok, operettbetétek, kuplék lesznek. Ez a digitális wurlitzer nagyszerű előadók közreműködésével örökzöld slágereket szolgáltat. „Te vagy a fény az éjszakában” – énekeli Karády Katalin. „Néha-néha visszajönnek a tavaszi álmok”- hangzik el Kalmár Pál előadásában. A Blaha, mint köztér ismét megújuláson esik át a sajtóhírek szerint, naponta tízezrek utaznak át a kereszteződésben: hátha akad valaki, akinek eszébe jut, ki is volt ez a színésznő, akiről a tér a nevét kapta? Énekét 1910-es gramafon örökségben meglelheti az „Első Magyar Hanglemez Gyár” ránk maradt felvételén. A „Nagymama” operettből kaphatunk részleteket tőle, és magyar nóta összeállítás is felcsendül.

A klasszikus zene gyűjtőnév alatt Kodály, Bartók, Erkel és Liszt művek történelmi felvételei érhetők el. Ide sorolódik az ötvenes évek kötelező szovjet műsorszámai közül Hacsaturján és Dunajevszkij Supraphon cégnév alatt kiadott lemezei is.

Blaha Lujza a Matyi szerepét játszó Vidor Pállal mint Jucika, Vidor saját népszínművében, A vörös sapkában / fényképész Strelisky Lipót. Kép forrása: Digitális Képarchívum, OSZK.

Magáról a Hangtár platformól létrehozói így nyilatkoznak:

„Több mint 2600 digitalizált hangfelvétel vált szabadon hozzáférhetővé a nagyközönség és a kutatók számára a legújabb, Hangtár elnevezésű digitális adatbázisunkban. A 2021. január 22-én, a Magyar Kultúra Napján elindult tartalomszolgáltatással több mint 150 órányi archív hanganyag vált közkinccsé a Színháztörténeti és Zeneműtár gramofonlemez-gyűjteményének anyagából.

Az összeállítás tartalma számos műfajt ölel fel: legnagyobb részben szórakoztató zenét (katonazenét, operettet, filmdalokat, tánczenét, korai dzsesszt), kisebb részben magyar nótát, népzenei vonatkozású felvételeket – köztük a Patria néprajzi gramofonfelvételek sorozatának néhány lemezét – és klasszikus zenei hanganyagokat tartalmaz, de prózai hangdokumentumok is helyet kaptak a válogatásban.

Az eddig csupán a könyvtárban kutatható dokumentumok hat évtized magyar vonatkozású hanglemeztörténetét ölelik fel: magyar szerzők műveit, illetve előadók felvételeit tartalmazzák, amelyek az 1904 és 1962 közötti időszakban jelentek meg hazai gyártású vagy külföldi lemezeken. Maguk a felvételek 1902 és az 1950-es évek vége között készültek, de nem csak Magyarországon, hiszen a magyar előadóművészek régen is rendszeresen készítettek hanganyagokat külföldön, például a két világháború között Németországban vagy 1950 után Csehszlovákiában.”

Tudom, jogilag ez így korrekt, de mégis feltűnő, hogy minden egyes hanglemez címkéje alatt ott a figyelmeztetés: nyilvánosan ezek a művek nem játszhatók le, ehhez szerződni kell az illetékes jogtulajdonossal.

Semmi baj ezzel, az otthoni magányban tallózó számítógépes felhasználó bele-bele hallgat ezekbe a művekbe, élvezi a múlt aranytorkait, vagy csóválja a fejét a művészi és tartalmi különcségeken, de mindenképp gazdagodik a felvételek lejátszásával. Csak az a rossz, hogy közben öles betűkkel, nagyobbal mint a rég elhunyt szerzők és előadók nevei, ott ripakodik egy felszólítás a jogokra vonatkozóan. Talán elég lenne ezt egyszer odacsapni a honlap valamelyik bemutatkozó részéhez, fölöslegesnek tűnik minden egyes oldalon elismételni a szentenciát.

Ez apróságnak tűnik, de mégis zavaró, én legalább így éreztem. Nincs minden könyv minden egyes lapján felróva, ki a jogtulajdonos, a kiadó megelégszik egyszer feltüntetni a jogokra vonatkozó adatokat az impresszumban. Ez követhető eljárásnak tűnik ez esetben is.

A Kormányzó hangja 1890-ből

Még szerencse, hogy Kossuth Lajos hangja nem jogköteles, pedig a szerző és előadó elég jó név. Ugyan több média-ismertető hivatkozik a Hangtár kapcsán az egyetlen, még viasztekercsre rögzített, az Országos Széchényi könyvtár állományában lévő Kossuth felvételre, magában a Hangtár site-on ez a hangemlék nem szerepel. Külön oldalon érhető el a többszörösen feljavított, digitalizált változat. Még így is nehezen hallható a szöveg, akkor is megrendítő.

További nem szöveg alapú gyűjtemények

A Hangtár portálon a célzott kereséshez az adatbázisban többszempontú keresőrendszer áll rendelkezésre. A tájékozódást gazdag tárgyszókészlet, részletes bibliográfiai adatok és jó minőségben digitalizált címkefotók is segítik. Az adatbázisban a hazai hanglemezgyárak mellett olyan nemzetközinek mondható lemezcégek kiadványai között is böngészhetünk, mint a The Gramophone Company (His Master’s Voice), az Odeon, a Columbia vagy a Deutsche Grammophon (Polydor). Lehet tehát válogatni a múlt hangjaiból, a történelem itt - konkrét értelmezésben - megszólítja a hallgatót.

Különösen fontos az is, hogy az érdeklődők megtapasztalhatják, hogy a nemzet könyvtára ma már nem kizárólag szöveges dokumentumokat szolgáltat széles körben, hanem a magyar kultúrkincs több ágazatának kiemelkedő teljesítményeit is, mint például a most bemutatott Hangtár emlékeit, a Digitális Képarchívum fotó és illusztráció gyűjteményét, vagy a Webarchívum honlap aratásának site kollekcióját.

További irodalmi hangzó dokumentumokról: Spotify Illyés.