Kalózok vagy humanisták?

A könyvek sorsáról ismét a bírói pulpitusról fognak dönteni. Volt már ilyen, épp elég a magyar és a világtörténelemben. Most ki vagy mi a vádlott?

Ezúttal nem láncon vezetik be az elkövetőt. Nem is lehetne, több százezer olvasót, több millió dokumentumot. Konkrétan arról van szó, hogy az Internet Archive nevű non-profit digitális mega-gyűjtemény beszkennelt és elérhetővé tett olyan kurrens kortárs műveket, amelyekre vonatkozóan semmiféle jogi egyezsége nem volt a szerzőkkel, kiadókkal. A szervezet arra hivatkozott, hogy a koronavírus miatt a könyvek elérhetősége szinte nullára redukálódott, hiszen az iskolák, könyvtárak, a boltok bezártak. Senki sem látta a blokádok végét, tenni kellett valamit – vélték az Internet Archive munkatársai. Az olvasók nem maradhatnak könyv nélkül, ezt gondolták és cselekedtek. Kultúrperformansz vírus alatt - globális szinten.

Mi történt?

Már az új típusú könyves gondolkodás bejelentése alkalmából is teljesen meglepődtem. Az Index így számolt be még márciusban a tényekről: „Mivel a koronavírus-járvány miatt világszerte rengeteg közkönyvtár is bezárni kényszerült, az online könyvtárként is működő Internet Archive működtetői úgy döntöttek, hogy ideiglenesen megszüntetik a működésük alapját képező, példányszámhoz kötött korlátozást. A március 24-én bejelentett lépés célja, hogy a korábbiaknál jóval szélesebb körben válhassanak hozzáférhetővé az IA virtuális polcain csaknem tíz éve halmozódó digitális könyvek, magazinok, újságok és más nyomtatott kiadványok.

Az Internet Archive könyvtárprojektje, a Nyitott Könyvtár (Open Library, OL) lényege, hogy a regisztrált olvasók kikölcsönözhetik a könyvtár gyűjteményében lévő kötetekről készült szkennelt digitális másolatot. A rendszer eddig úgy működött, hogy egy időben kizárólag annyian férhettek hozzá egy megadott kölcsönzési időre a digitális fájlokhoz, ahány fizikai példány volt az adott könyvből az Internet Archive könyvraktárában. Ezt a korlátot törölték most el, létrehozva vele a Nemzeti Vészhelyzeti Könyvtárat (National Emergency Library).”

Teljesen nyilvánvaló volt már első pillanatban, hogy ez a könyvhez juttatási formula illegális, nem jogszerű. Persze a vírus sem jogszerű, sőt. Veszélyesebbnek tűnő égszakadás, mint a szerzők ideiglenes, néhány hónapig tartó jövedelem csökkenése.

A legnagyobb kiadók bírósághoz fordultak, azonnali tiltó intézkedéseket és drasztikus kártérítéseket követelve. Az archívum honlapján már olvasható is a közlemény: június 16-dikától a vészhelyzeti könyvtár beszünteti tevékenységét. A bíróság Manhattan-ben ül össze.  

pirate.png

A konkrét részletekről magyarul itt tájékozódhat, a New York Times cikke alapján pedig itt angolul.

Kicsit szubjektíven

Maga a konfliktus önmagában is érdekes, de úgy gondolom az a korrekt, ha az ismertetésen túl megfogalmazom a véleményemet is. Úgy látom, semmiképp sem lehet megoldás, még vészhelyzetben sem, az egyoldalú, egyeztetés nélküli áru-menedzsment. Jogilag ez a realitás. De mégis rákérdezek: nem az lett volna az elvárható, hogy a drámai első vészhelyzeti napokban a kiadók, szerzők részéről is érkezik kezdeményezés? Pénzről van szó, ez világos, de arról is: egyébként mi a könyv célja? Hogy megvegyék? Valóban ez az egyenleg egyik oldala, de talán ennél több van a mérleg másik serpenyőjében. A könyvgazdák előbb találták meg a bíróság oszlopos épületét, mint a digitális könyvtárak, és privát olvasószobák klienseit.

Hazai jó gyakorlatok

Ám legyünk igazságosak. Itthon nagyon sok történt, több kiadó és könyváruház csökkentette az online elérhető könyveik árát, vásárlást motiváló valódi akciók is beindultak, virtuális könyvbemutatók és fesztiválok igyekeztek pótolni az elmaradt rendezvényeket. Még szimpatikusabb és kézenfekvőbb, hogy szakmai periodikák jelentős része, és  – ez külön kincsesbányának minősült – az irodalmi-kulturális folyóiratok majd mindegyike aktuális számaikat szabadon elérhetővé tették. Lehetett bőven csemegézni. Az olvasás mellett az audiovizuális szöveg-változatok is erőre kaptak: színházak intézményesen, művészek maguktól önállóan, média szereplők szabad online elérésben felolvastak, pódium előadásokat nyújtottak, mesét teregettek.

Továbbra is alapvetőnek tartom, hogy a könyv ágazat minden szereplője hívja fel a figyelmet az ingyenesen, legálisan letölthető magyar könyvek elképesztő választékára. Ez az olvasók elérésének leghatékonyabb módja. Az így becserkészett érdeklődő gyorsan és könnyen válhat később könyvtermék fogyasztóvá, könyvtárlátogatóvá. Csak a legdísztelenebb és szolid tényeknél maradva:  a szinte teljes magyar klasszikus irodalom a Magyar Elektronikus Könyvtárból (MEK) letölthető, a XX.-XXI századi kortárs művek pedig a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) portálról érhetők el. Ezen kívül számtalan legális szöveg-forrás működik, idézet-portáloktól a kritikai kiadások szélességéig. A free könyvek adatbázisait bemutató ingyenes ELTE kiadvány a MEK oldaláról áttekinthető. Címe: Magyar irodalom a világhálón. Szabadon elérhető magyar nyelvű szöveggyűjtemények. Részletesebb ismertető, kiegészítve az audiovizuális és online verziók lelőhelyeivel (kedvezményesen kapható minden ismert webes áruházban): Az ingyenes olvasás kalauza. Alcím: A szabad elérésű elektronikus irodalom magyar nyelvű szöveges és audiovizuális könyvtárai, a free szöveggyűjtemények elérhetőségei, a nyílt magyar text- és multimédia-bázisok globális, határon túli és hazai színterei.