Egyre több európai ország hajt végre kulturális műtétet: csökkenti az e-könyvek forgalmi adóját. Érdemes ránézni egy EU-s adóújság ezzel kapcsolatos híradására, amelyben a szomszédunk, Szlovénia intézkedését mutatja be.

Az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa már több mint egy éve döntést hozott arról, hogy az e-könyvekre is járhat áfakedvezmény. Az intézkedés bevezetésére 2020-tól kerülhet sor. Már több mint húsz ország csökkentette is az e-book és más elektronikus publikálás adóját a nyomtatott kiadványok mértékéig. Az unió túlnyomó része tehát úgy döntött, az elektronikus könyveket is könyvnek kell tekinteni adójogi szempontból is. A lefelé limitálást végrehajtó országok (lista erről itt) között egyaránt találhatók nagy és kis népességűek, mintegy jelezve, hogy nem a piac nagyságrendje vagy a forgalom a döntés mozgatója, hanem egyszerűen a tény: a tartalom a lényeges, nem a platform, amin fut a mű. A print és a digi könyv az olvasó szempontjából azonos forrás, okos és keresett bőségszaru.

Fölmerül a kérdés: mi a helyzet Magyarországon?

Igazából semmi változás, illetve nincs hír ezzel kapcsolatban sem az illetékes intézményektől, sem a könyves szakmák képviselőitől. Marad minden a régiben, az e-book kedvelők továbbra is letöltögetőknek számítanak, és nem olvasónak. Ugyanis az érv az a merkantil merevség mellett, hogy az elektronikus könyv nem könyv, hanem digitális szolgáltatás, éppen úgy, mint a televízió vagy a wi-fi előfizetés. Ez 27 százalékos ÁFÁ lesújtást jelent itthon, szemben a nyomtatott könyv 5 százalékos adóterhelésével.

Kinek jó ez? A kereskedőknek biztos nem, hiszen a drágaság miatt a forgalom stagnál, nem nő jelentősen. Az íróknak talán kedvező a magas ÁFA? Nem, hiszen az ÁFA mértéke nem befolyásolja a járandóságukat (ha egyáltalán hozzájutnak). Talán a költségvetés a haszonélvező? Aligha, ugyanis, ha mérséklődne az ÁFA, olcsóbbá válnának az e-könyvek, és nem érné meg illegális letöltőoldalakat használniuk a potenciális olvasóknak. A legális forgalmazás pedig adóztatható.

Kép: Amazon szatíra. Matan Segev, Pexels

Miért nem, ha az igen mellett szól minden érv?

Nemtörődömségről, lustaságról van szó? Az egész e-book nagyságrend olyan kicsi, hogy nem érdemes foglalkozni vele? Nincsenek válaszok, érdemben figyelembe vehető tájékoztatás a témáról nem érhető el itthon.

Intelligens és az olvasóknak nyújtott nemes gesztus lenne, ha csatlakoznánk a print és a digitális publikálás egyenértékűsége mellett kiálló országokhoz. A szellemi muníción és megbecsülésen túl a hagyományos és az új könyv gazdasági egalizációja azt is eredményezhetné, hogy a hazai e-book kereskedelem a globális gigantikus elektronikus plázáktól (Amazon, iTunes, Google Play) átkerülhetne a magyar webes kereskedőkhöz. Az adóeredményeken túl ez azért is fontos lenne, mert ily módon reális képet kaphatnánk az itthoni e-book vásárlás tényeiről, elsősorban a tartalmi keresletről.

Részlet "Az ingyenes olvasás kalauza" bevezetőjéből:

"A számítógép néhány esztendő, lefeljebb két évtized alatt, munkánk és magánéletünk szerves részévé vált. Olyan eszköz került kulturális környezetünkbe, amely nyilvánvalóan erősebb és alkalmazkodóbb, mint bármely régebbi médium. A digitális rendszerek – kulturális szemszögből nézve műveltségi adatbázisok – hálózati megteremtése, pénzügyi és bölcsészeti menedzselése kialakította a szöveges anyagok új módon való kezelésének technikáját, befogadói gyakorlatát. Az irodalmi és tudományos művek, a textek összessége, a korábbiaktól totálisan eltérő létezési és felhasználási metódusokban fűződnek fel a hálózat láncszemeire."

A  könyv ingyenesen elérhető változata (némileg rövidebb, ám illusztrált) a Magyar Elektronikus Könyvtárban is elérhető.