Új könyv létmód: eladhatóság helyén free

Az e-könyv az évek során megérdemelt pozíciókat vívott ki magának az olvasás világában. Egyre több szöveg kerül kijelzőkre, az olvasók elfogadják ezt az információs betűcsatornát, irodalomélvezeti elektronikát. A folyóirat-kultúrában az online megjelenés szinte teljes mértékben átvette a print változat évszázados szerepét. A szakkönyv is a digitális megjelenés irányába fejlődik. A szépirodalom klasszikus része szinte hiánytalanul elérhető ingyenesen, akár az angol, akár a magyar nyelvet nézzük.

Aki olvasni akar, könnyen jut könyvhöz az interneten. Hazai és globális tárak ontják – legális módon – az ingyenes magyar nyelvű írásművek tízezreit. A szabad könyv az internet legnagyobb kulturális lehetősége. Szórakoztató és magvas irodalom egyaránt letölthető mindennemű anyagi ráfordítás nélkül: már akkor persze, ha tudjuk, hol találhatók meg a térítésmentesen, legálisan kínált művek. A digitális Kánaán hegycsúcsai-völgyei bejárhatók, de kell hozzá előkészület.

Az e-könyv mint kultúrtechnika

Könyvapplikációk öntik el a netet. Digitális tankönyvek kúsznak be az osztálytermekbe. Hangoskönyvek landolnak a telefonok kijelzőin. Teljes könyvtárak elektronizálják nyomtatott állományukat, a szövegek kikerülnek a felhőterekbe (Cloud-tárolókba). A tudományos publikációk a digitális glóbusz köreire kapcsolódnak. A könyv virtualizálódik. Az olvasó kielégítheti kedvét: ha keres, talál hangulatának, érdeklődésének megfelelő tartalmat. Ingyen, gyorsan. Az e-book arénában végtelenül peregnek a produkciók. Az e-könyv kultúrtechnika, olyan kommunikációs kör, amelyben az író-olvasó-kiadó, egyszóval minden könyvkörnyezeti szereplő folyamatosan impulzusokat kap a továbblépésre, megújulásra. De ismerjük-e eléggé a lehetőségeit? És ami a legfőbb: van-e tájékozottságunk arról, hogy a legális ingyenességnek seregnyi fajtája van? Nem olyan egyszerű a képlet, hogy egy adott könyvhöz mindig és mindenütt egy adott globális ingyenesség tartozik.

A könyv – a kézírásos kódexek éráját követően – a nyomtatás korszakának beköszönte után néhány évszázaddal érte el a széles közönséget. Kibontakozó humán funkcionalitása azonban – más iparágak és kereskedelmi gyakorlatok kikényszerített átvételével – megtört. A polgári társadalmi fejlődés gazdasági keretei között létrejöttek az értékesítési csatornák. A nyomtatott könyv ugyan már a kezdetektől, Gutenberg korától kezdve kereskedelmi termékként is funkcionált, azonban végérvényesen a XIX–XX. században vált árucikké. Az író tiszta szellemi alkotása – kulturális értelemben – befektetési célponttá torzult. Gyakorta, és koronként változó, az adott korra jellemző mértékben – a bátor szellemi-intellektuális kiadói vállalkozások ellenére – könyvidegen kereskedelmi és pénzhatalmi struktúrák, mohó rezsimek terpeszkedtek rá a szövegbázisra.

szalmababu_olvaso.jpg

Kép: Pixabay, Three-shots

Eladhatóság helyett a létezés igazol

A média és a biznisz uralta könyv további teljesítőképessége megkérdőjeleződött a digitális textkultúra kibontakozásával. Az informatika totális konstruktivitása új helyzetet teremtett a könyvforgalmazás- és értékesítés változatlannak hitt regisztereiben. A legkarakterisztikusabb változás az, hogy az elektronikus felületeken megél a nem üzletszerűen tálalt tartalom is. A digitális szöveg nem az eladhatóság, hanem a létezés szintjén kapcsolódik be a könyvmiliőbe. A rendszeres olvasó kilép a fogyasztásra edukált kiadványvásárlói közegekből. 

A könyvkomplexum ellentmondásos, kétértelmű, gazdasági és kultúr-hegemonista érdekek által konstruált folyamatait szétrobbantotta az e-könyv térhódítása. Simán csak azzal, hogy rendelkezésre áll egy új lehetőség a könyvelérésben: az ingyenesség. A mű magáért áll ki, hiszen szabadon elérhető, letölthető, gyakran továbbítható is. Az e-könyv természetszerűleg adottként mutatkozik meg a felhasználó előtt. Ilyen értelemben nem pusztán új médium, hanem kétlépcsős művelődési építmény: egyrészt információs felület, másrészt művelődéstámogató rendszerek – gyakran önszerveződésű – strukturálója is.

Könyv menza

A nyomtatott könyv tartalékai kimeríthetetlenek. Az elektronikus szöveg távlatai beláthatatlanok. Az ingyenesség alapján álló elektronikus szöveggyűjteményeknek kedvező hatása lehet a digitális kultúra teljes egészének megismertetésére, a hálózati művelődés tartalmi kibontakoztatására, a nemzeti önismeret biztos pontjainak felfedeztetésére.

Különös, hogy a könyv merkantilizmus viszonyrendszeréből a most kibontakozó kiadói-terjesztői-forgalmazói egyezkedések, szerzői támogatásokat átalakító kísérletek sem igazán tudnak kiszabadulni. A kultúrpolitika nyomtatásban gondolkodik, az olvasás világa eközben egyre távolodik a kiporciózott ABC struktúráktól.