A versek megzenésítése örök műfaj. Sanzonok, kuplék, zenekari kíséretes feldolgozások, kórusátiratok nagy számban tölthetők le a video-megosztó portálokról. Elég bekopogni a szerző, vagy más közreműködő nevét: azonnal érkeznek a találatok. Külön itt két nagyon népszerű költészeti projektet emelnék ki:

„Rájátszás. Szívemhez szorítom”

2011 óta folyamatosan fellép ez a formáció a nagy irodalmi és kulturális fesztiválokon. A kortárs költők műveinek zenei pódiumra komponálása a céljuk. A csoportot egyaránt alkotják zenészek, költők, írók. Ötvenezret meghaladó (néha százezerhez közeli) letöltésszámok is előfordulnak. Ez nyilvánvalóan kortárs irodalmi alkotás számára nyomtatott formában nem, vagy csak nagyon kivételes esetben teljesíthető. Leginkább Grecsó Krisztián (ezúttal gitározik, nem regényt ír) és Erdős Virág (ezúttal énekel és nem verset költ) teszi ismertté a zenekart.

„Pilvaker, a szavak forradalma”

Vitatott, ám mégis irodalom dominanciájú koncertfolyam, sok esetben külön is feldolgozva egy-egy vers egyedi viedóban. Klasszikusaink műveit adják elő rapperek, többnyire változatlan szöveggel, gyakran átírások formájában. A legutóbbi koncertet közel hétszázezren töltötték le a You Tube-ról. A Szeptember végén feldolgozást tizenkétmillió (12 100 000, február 2020!) alkalommal nézték meg.

Énekes poézis

Mint legtöbbször, a felsorolás nem teljes, egyszerűen lehetetlen a már klasszikus életműnek mondható interpretátorok szabad elérésének teljes bemutatása. Csak a legismertebbeket említve: Hobó, Dinnyés József, Cseh Tamás, Tolcsvay zenekarok és sokan mások. Annyi elmondható, hogy szinte bizonyos, hogy némi internetes keresés után free elérésben rátalálhatunk ezekre az előadókra.

Szalon- és iskolai projektek

Lackfi János „Nem kötelező olvasmányok” sorozata (YouTube csatornája) az iskolai vers-olvasmányok befogadásához nyújt újszerű megközelítéseket, előtérbe helyezve a mai szokás- és beszédmódok keretibe illeszthetőségét a halhatatlan magyar alkotásoknak. Egyes elemzései a húszezrest, vagy azt meghaladó letöltési számokhoz közelítenek.

Lutter Imre „Sorok között” kulturális szériája (százezren innen és túl letöltésszámok), kapcsolódva a „Vers – mindegy, kinek” videó-pódium előadásaival sokat tesznek a költemények befogadásának, értelmezésének XXI. századi karakterének felvázolásához.

Irodalmi szalonok kötetlen hangvételű beszélgetés videósorozata közül példaként csak kettőt emelnénk ki: Juhász Anna „Pura Poesia” interjúit, illetve a Hadik Kávéház nagyestjeit irodalmunk legendáihoz kapcsolódóan.

Versfilm

Érdekes, látvány-kiegészítésekkel dúsított literatúrával kísérletező műfaj a versfilm. Több experimentális alkotás szerzője használja művére ezt a meghatározást. Néhányat ezek közül kiemelünk.

Talán a legextrémebb, amelyben nemzetközi filmsztárok egyébként angol nyelvű filmjeleneteibe applikálnak magyar klasszikusokat:

Robin Williams verset mond: Petőfi Sándor: Reszket a bokor mert…

Versfeldolgozások filmes epizóddal kiegészítve, vagy hangulati képkockákkal színesítve:

József Attila: Talán eltűnök hirtelen

Szabó Lőrinc: Szeretlek

MOME versfilmek gyerekeknek

Videóvers Flotta - Szépírók Társasága

A Szépírók Társaságának hosszú távú tervei közé tartozik egy Videóvers Flotta létrehozása, melyet először a hazai és határon túli magyar városokban, később pedig különböző európai városok nyilvános terein és tömegközlekedési eszközein – busz, villamos, földalatti, vonat, hajó – megrendezett videóvers fesztiválokon mutatnánk be a nagyközönségnek. Ezen a videóvers oldalunkon egy válogatást teszünk közzé azokból a szövegekből, melyeket megvalósításra ajánlunk filmeseknek. A videóversek ideálisan félperces, egyperces, maximálisan háromperces kisfilmek, melyekben a kép- és hanghatások mellett fontos a szövegek (betűk, szavak) megjelenítése is, akár grafittiként, égen húzott kondenzcsíkként, járdára, falra, ablakra festett, vagy vésett feliratként, dobókockákból kidobott szövegekként, fűnyíróval fűbe vágott alakzatként, vagy bármely más ötletes, művészi formában. Olvasható már néhány kreáció, és nemzetközi kitekintésben  nézhető néhány angol nyelvű próbálkozás is különböző európai országokból.

Klikkfarmerek kontra könyvtárosok

Az egykori digitális triumfalizmus helyett napjainkra már józanabb felfogások, visszafogottabb kulturális aktivitások jellemzik a free alapú elektronikus irodalom publikálását, szolgáltatását. A lájkok, kattintások, irányított kommentelések fizetett munkásai, a klikkfarmerek még nem mozdultak rá az igényes irodalom platformjaira. Könyvtárosi feladatnak lehetne meghatározni ennek az állapotnak a megőrzését. Technikai funkcionáriusok, részvény-pozsgásos üzleti globalitások projekciói már éppen eléggé eltorzították a kulturális befogadás hálózatának érték-orientációjú szemcséit. A digitális könyvtár (Magyar Elektronikus Könyvtár, Digitális Irodalmi Akadémia, Hungaricana és még sok más szöveg-bázis) jelenleg is elsősorban tartalom kurátor és csak másodsorban archívum. Átvéve a képzőművészeti fogalomtárból, terjed egy találó kifejezés több kulturális szegmensben, így az irodalmi platformok applikációiban is: kurált tartalom, azaz a bőségesség, többnyelvűség izgalmas káoszából kiemelések, olvasáslisták készítése, prezentálása az internet befogadói, az adott portál látogatói számára. Különösen hatékony lehet az irodalmi web-gondozásban az audiovizuális literatúra válogatása, producált szelektálása, tekintettel a műfaj népszerűségére, könnyű és gyors elérési potenciáljára.