Természetes az érdeklődés a felfedezők, az ismeretlenre vállalkozók iránt. Nincs ez másként a kultúrtörténetben sem. Melyik volt az első magyar nyelvű, vagy éppen nem magyar nyelvű, de hazánk területén keletkezett olvasmány?

Kihagyva a kéziratos korszakot, nem túlzás talán azt állítani: a nyomtatott könyv hazai és európai története, mivel iskolai tananyag, a köztudat része. Gutenberg neve sokat mond, a magyar első nyomdászok története azonban már kevésbé ismert. Ebben közrejátszik, hogy az első magyar földön nyomtatott könyv nem magyar nyelvű, majd történelmi kényszerből az első honi nyelvű munkák éppen nem hazánk területén, hanem Bécsben és Krakkóban készültek. A részleteket itt most nem érintem, viszont rákérdezek: ismerjük-e az e-könyv képernyőre kerülésének időpontját?

Az első e-book és könyvsiker

Egyértelműen igazolható, hogy az első e-bookot, az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat digitalizált változatát, 1971-ben Michael Hart hozta létre az Egyesült Államokban, közelebbről Kaliforniában. Már nem Európában indult útjára tehát az új szöveg terjesztési technika, mint a print esetében. Más szempontból nézve is, Gutenbergtől annyiban különbözik Hart könyves munkálkodása, hogy az ő esetében a Biblia „csak” a másodikként digitalizált könyvalkotás volt. Természetesen akkoriban még begépelték a szöveget, nem szkennelték, mint a mai eljárások egyike során. Hart nemcsak az első e-könyvet, de az első e-könyvgyűjteményt is létrehozta, a ma is működő Gutenberg Projectet. A nemzetköziségben maradva: Stephen King regénye, a Riding the Bullet volt az első olyan írás, amely csak online jelent meg, és 48 órán belül túllépte az 500 000-es eladott példányszámot.

Magyar e-book történet

Nem ilyen látványosan egyszerűen adatolható az első magyar e-book címe, szerzője, létrehozója. Könnyen lehet, hogy a történelem ismétlődik, és mint ahogyan az első nyomtatott magyar nyelvű könyvek nem az akkori hazánk területén születtek, megeshetett újból az is, hogy az első e-könyv Magyarországon kívül került digitalizálásra. Ennek oka az, hogy az Internet akkori állapotában (ez ma már nincs így) sokkal fejlettebb szerverek és szolgáltatások álltak rendelkezésre Európa nyugati részén és az Egyesült Államokban. Ezekben az országokban pedig jelentős a magyar nyelvű könyvállomány, és tudjuk, hogy a Gutenberg Projectnek már a kezdeti szakaszában is előfordultak magyar klasszikusok. De más korai online – nem magyar szervezésű – elektronikus könyvtárakban is megtalálhatók voltak a kisebb nyelvek irodalmi alkotásai is, köztük természetesen a magyar is. 

A magyar e-könyv-történet nem csak a Magyar Elektronikus Könyvtárral (MEK) kezdődik ugyan – hiszen voltak más egyetemi, könyvtári kezdeményezések is –, de kétségtelen, hogy ez az intézmény vált a magyar digitális könyv alapadatbázisává. Húsz éve folyamatosan működik, szabad és többirányú kereshetőséget nyújtó állománya ma már meghaladja a 19 000 dokumentumot. A MEK története jól adatolt, a részletek iránt érdeklődők a portál Irattár menüpontjában tallózhatnak.

Kép forrása: Pixabay from Mohamed Hassan

Az első magyar e-könyv: vagy több volt egyszerre?

A MEK munkatársai több visszaemlékezésben, publikációban számoltak be a kezdeti, 1994-es könyvállományról. Moldován István, az egyik alapító, többször felidézte, hogy honnan kapták az első állományokat, illetve hogy ők maguk mit és hogyan digitalizáltak. A szépirodalomra vetítve kapunk egy teljes listát: Arany János balladái, a Ludas Matyi és a János vitéz állnak az élen, valamint Weöres Sándortól Az éjszaka csodái.  (Személyes beszámolókból tudjuk, hogy ezeket a műveket többnyire maguk a MEK-alapítók gépelték be egyszerűen a számítógépbe. Szkennelési technikák még nem álltak itthon rendelkezésre.) Egy későbbi beszámolóból, két évvel későbbről (1996) már adatolhatók további művek a legkorábbi kezdeti időkből: „Arany János Toldija, Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regénye, az Ómagyar Mária-siralom, a Károli Gáspár fordította Biblia vagy Petőfi Sándor és József Attila összes verse már nemcsak könyv alakban olvasható, hanem a számítógép képernyőjén, az Interneten is, akár Amerikában vagy Ausztráliában. Köszönhető ez a Magyar Elektronikus Könyvtárnak (MEK), amelyet lelkes könyvtárosok, számítógépes szakemberek, Internet-olvasók, irodalombarátok három éve építenek a hálózaton.”

E-book történet hazai kronológiája

Hangsúlyoznunk kell, hogy ebben a rövid történeti összefoglalóban nem tértünk ki az elektronikus szövegkultúra kezdeteire, azaz a CD-DVD lemezeken rögzített irodalomra, illetve más egyetemi hálózati kísérletekre, tekintettel arra, hogy a jelen ismertető témaköre az elektronikus könyv, nem az elektronikus szöveg általában. Csak felvillantásként, érdekességként azonban Horváth Iván rövid összefoglalóját a hőskorszakról érdemes itt is idézni:

1976: a szegedi egyetemen megkezdődnek a régi magyar költészet teljes számítógépi leltárának munkálatai.

1984: létrejön az első hálózati összeköttetés Magyarországon egy irodalomtörténeti adatbázis és egy távoli felhasználó között. A két végpont: a szegedi JATE R55-öse és az MTA Irodalomtudományi Intézetének Commodore C64-ese, közöttük hagyományos, postai telefonvonal és egy bőröndméretű modem.

1992: Párizsban megjelenik a régi magyar költészet adatbázisa a hozzávaló kétkötetes kézikönyvvel.

1993 november: ugyanez megjelenik az Interneten, számos új szöveggel bővítve. Elkészül a Balassa-kódex sugárlemezes kiadásának első változata.

1993 december: további támogatás hiányában ideiglenesen befejeződik a magyar irodalomtörténeti adatbázis fejlesztése az Interneten.

1994: ekkor kezdődik meg a Magyar Elektronikus Könyvtár kiépítése.

1996: az Internet Expo költségén tovább fejlődhet az 1993-ban félbehagyott adatbázis; elkészül a Balassa-kódexnek és József Attila prózájának nagy pontosságú hálózati kiadása.

Az e-könyvek hazai története részeként kell tekintenünk az e-book könyvkiadás megindulását is. Az első magyar, csak e-könyvekre szakosodott könyvkiadó a 2000-ben alapított a Vikk.net, amely önmagát „az első magyar Virtuális Könyvkiadó”-ként határozta meg a bejelentkező címoldalán. Ma már nem működik a vállalkozás, archivált honlapja azonban elérhető. A „Választékunk” menüpont alatt felidézhetjük, mi is szerepelt az első magyar e-könyv kiadó kínálatában. A címoldalon elérhető könyvek nagy része ma már a MEK állományából ingyenesen elérhetők.

Az e-könyvek történetéről összefoglalóan:

Kerekes Pál: Az ingyenes olvasás kalauza. A könyv az összes hazai és globális e-book forgalmazónál kapható.

Fejezetcímek

Magyar könyvelsők: kódex, nyomtatott, digitalizált, online

• Az internet előtti magyar elsők
• Az internet kezdetéről származó első magyar és nemzetközi kiadványok
• Az internet határterületeiről származó első digitáliskönyv-kísérletezések