Könyvtagadás! Újra és újra?

„Gyönyörűséggel tölt el az elképzelés, hogy az emberek hamarosan torkig lesznek az olvasással, meg az írókkal is, és egy nap a tudós szerző rájön, meg kell írnia végrendeletét, és meghagyja: holttestét égessék el könyveivel, főleg saját irományaival együtt” – fogalmaz szúrósan Nietzsche.

A nagy hatású filozófus egyébként gyakran tett ennél is radikálisabb megjegyzéseket az olvasással összefüggésben. Érzékelte, hogy a sietős és hiú könyvtermelés, amely az 1800-as évek Németországában már valósággá lett, inkább veszélyt jelent, mint kulturális gazdagodást. Zsurnalizmusnak tartotta a könyvkiadás felemelkedését. Ha lehet, ma még bőségesebb a könyvkínálat. Az elektronikus és a hagyományos kiadványok száma egyaránt nő itthon és a világban. Az már más kérdés, hogy vásárolják, letöltik, olvassák-e a feltorlódott textanyagot.

Fekete lyuk?

A könyv reneszánszát éljük, legalábbis mennyiségi értelemben. A folyamatosan és egyenletesen növekvő publikációs aktivitást azonban képes-e követni a műigény? Nehéz megítélni, mivel a digitális könyvszóródás nyomán a szövegbefogadás új utakra tért. Gyökeresen változott az olvasás fogalma, és még radikálisabban változni fog. A számítógép inspirálta művelődési folyamatok egyelőre fekete lyuknak számítanak a témakör kutatói számára. A digitalizálódó irodalom és művészet ijesztően személyes, egy az egyben pörgő kommunikáció, működési mechanizmusa az elméleti vizsgálódások számára nehezen befogható. 

Az informatikai felszabadultság következtében a szövegalapú ismeretközlés és élményadaptáció komoly versenytársakat kapott. A katarzis nem a saját lendületű, vagy elmerültséget kívánó felismerésből, hanem a képernyőről a felhasználó elé variált ráismerésből táplálkozik. A könyvtagadás előző formái a könyv megújításának szándékából generálódtak. Most úgy alakulhat, hogy gyökeresen új szöveg-létmódok irányába fordul az érdeklődés.    konyves_csendelet.png

Könyves csendélet. Kép: Anna Galaseva

Narrátor közbelép

Az e-könyv-olvasó eszközök legtöbbje egyszerűen fel is olvassa a szöveget (a beszéd sebességén, hangszínén változtathatunk). Nem a szemünkön keresztül, hanem a fülünkön át jutunk a könyvhöz. A szerzők eredetileg a regényeiket olyan olvasónak írták, aki egyedül viaskodik a művel. Most belép a szöveg és fogyasztója közé a művészi interpretátor. És akkor még nem szóltunk a digitális változatok effektjeiről. A könyv szöveg-applikációvá alakul, ezt keresik, így szokták meg a bekapcsolódó nemzedékek. A szöveg teátralizálódik.    

Könyvperiódusok

Most olvasom, hogy a nyomtatott könyvnek tulajdonképp három periódusa van. Az első szakasz a felívelő kor, nagyjából Gutenbergtől a XIX. század végéig tart. Ez idő alatt vált a könyv a művelődés alapeszközévé. Ezt követte az avantgárd könyvmegújító mozgalom, amely szinte odáig jutott, hogy a könyvtárak felégetését, a klasszikus művek megsemmisítését irányozta elő. Nem az íráskultúra felszámolását értették katasztrófa terveik alatt, hanem a szövegformák átalakítását, felszabadítását. Úgy vélték, a könyv nem más, mint hagyomány, olyan tradíció, amely egy zárt, kivételezett kör műveltségéből keletkezett, és nem képes megújulni, szélesebb rétegekhez eljutni. Ezen akartak változtatni „gyerekromantikával” (Kassák), azt vizionálva, hogy az olvasóvá váló új rétegek elszakítják a gyökereket és friss magvakat ültetnek.

A harmadik korszak a XX. század elejével kezdődik: az üzleti konstrukciók vették át a kezdeményezést, az avantgárd kifulladt. A nagyközönségnek – amint megjelent vásárlóerejével - a sikerkönyv misztikuma hozta meg a betűvel való tömeges találkozást. Ezzel az irodalmon kívüli hatásmechanizmusok léptek be a könyvkultúrába, elsősorban a sztárcsinálás egyre finomodó és rafináltabb technikái. 

Avantgárd e-book

Az e-book tulajdonképp egy neo-avantgárd jelenség. Abban az értelemben, hogy tömegművészetté radikalizálódott. Nincsenek határok: sem szerzői, sem olvasói értelemben. Végtelenek az írói kísérletezés lehetőségei. A befogadói oldal is motivált, a gépes felhasználó nem ragaszkodik a merev tartalom szerkezetekhez. Keresi és megtalálja az ABC-t a nem text-központú felületeken is, mint a Facebook, Instagram. A digitalizált szöveg mennyisége korlátlan. Az e-könyv olvasó eszköz olyan elektronikus palatábla, amelyen elfér a könyvek sokasága, akár a teljes világkönyvtár.

Az értékes irodalom korlátozás nélkül, ingyenesen, és akár újratervezve, teljesen más tartalomkoncentrációban, info effektekkel kipányvázva megélhet és olvasóhoz juttatható. Ismét érdemes írni? Vagy éppen olvasni – csak másképp?

A témáról bővebben:

Változó könyvészeti előképek a digitalizáció szemszögéből: Gutenberg-átértelmezések, avantgárd könyvmegújító törekvések e-könyves nézőpontból

From the Gutenberg Galaxy to the Googletenberg Universe