Jó tudni: az ingyenes könyvállomány határtalan és korlátlan, akár a magyar, akár az idegen nyelveket nézzük. Erről bővebben: Ingyen e-könyv: nívós és korlátlan kínálat.

A Magyar Elektronikus Könyvtár és a Digitális Irodalmi Akadémia szinte a teljes magyar nyelvű (benne idegen szerzők magyar fordításban) szépirodalom választékát nyújtja. Szakirodalmi ingyenesség is bőven rendelkezésre áll a kutatói adatbázisok felkeresése nyomán. Folyóiratok archív és kurrens állományai is elérhetők ingyenesen. Az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis mellett külön ajánlható a MATARKA, a magyar folyóiratok tartalomjegyzékének kereshető adatbázisa. A folyóirat megtalálása után az adatbázisból kiderül, milyen lapszámok tölthetők le ingyenesen.

Pénzért? Ezer forint alatt

Az e-book olvasó bőven megéri az árát, ha valaki meg tudja előlegezni az egyszeri kiadást. A tartalom hamar visszahozza a befektetést.

A magyar kiadók kínálatában szemezgetve megfigyelhető, hogy többnyire 500-800 Ft között van a belépő tipikus ár. Első könyvesek művei, sokat írók regényfolyamai, szűk kört érintő szakkönyvek találhatók ebben a sorban. És ami a legfontosabb: klasszikusok. Magyarok és a világ minden tájáról való írók, filozófusok, gondolkodók. Sorolni is lehetetlen, de mégis néhány példa a különböző e-boltokból:

E-könyv: Gárdonyi Géza írások sokasága

Multimediaplaza: Mikszáth, Jókai és húszadik századi írók

Book and Walk: magyar klasszikusok mellett sok külföldi klasszikus, és ifjúsági regény: (Verne, Karl May)

iPubs: Conan Doyle, és amiért külön jó pont: Eötvös Károly balatoni írásai

Adamobooks: Nemere művei alapján képregények 

Ezer forint felett

Az egyezer forintot elérő produktumok már valamilyen szempontból papír-siker háttérrel rendelkeznek. Ezer fölötti árcédulát inkább olyan művek kapnak, amelyek egy profitábilis print könyv elektronikus verziói. Mi tagadás, szépirodalmi sikerek esetén, vagy keresett szerző művei okán bizony inkább kettessel kezdődő ezresekre kell számítanunk. A jelenlegi sikerlistás e-könyvek árai:

Vámos Miklós: Majdnem összes 

Dragomán György: Máglya 

Péterfy Gergely: Kitömött barbár  

Háromezer forint felett

A már egyáltalán nem olcsó regiszterben is bőven van kínálat. Ebben a kategóriában már megjelenik az erotika, az ezoterika, de több kortárs szépirodalmi kötet is komoly ezresekre taksálódik:

Závada Pál: Természetes fény

Nádas Péter: Világló részletek 

Bartis Attila: A Vége

Gyűjteményes kötetek

Jó áron érhetők el a vonzó témák iránti összeállítások, vagy alkalomhoz köthető szöveg termékek. Csak néhány példa:

Az első. "Még előtte? Vagy régen túl, de még mindig olyan, mintha tegnap történt volna? Legyen nagyon jó, vagy kevésbé, mindenki emlékszik AZ ELSŐ alkalomra. Amiről nem beszél senkinek. Vagy épp elmondja mindenkinek. Ami annyiféle történet, ahányan vagyunk."

#Verslavina. A nő meg a férfi 

"Lackfi János és Szabó T. Anna virtuozitása a versfogyasztók egyre szűkülő csoportjánál sokkal szélesebb körben volt ismert már eddig is. Azonban most, a legnépszerűbb közösségi portálon, olyan dologba fogtak (ösztönösen és játékosan), ami lavinaként söpört végig a neten, és rántott magával ismert és még kevésbé ismert alkotókat. Ez a #verslavina. Egy ajándékversből kiinduló, majd azt kinövő improvizációs asszociációfolyam, ami nagyon szépen mutatja meg, hogyan is működik az alkotás, kiben milyen válasz születik egy-egy szövegre."

A parlament a falra ment

A librarius.hu közéleti verspályázatára - amelynek témája a 2018-as választás volt - több mint száz pályázat érkezett. A pályázati anyagok kiértékelésekor kiderült, hogy a költemények sokszínű gondolati világa egyúttal kordokumentum is. Az írások megmutatják, mit gondolunk, hogyan gondolkodunk az országról, és benne saját helyünkről. Hogy ez a sokszínűség megmaradjon, minden olyan írás helyet kapott az antológiában, amely megfelelt a pályázati kiírásnak.

E-book sorozatok

Sikeres blogírók sorozatfüzetekben adják közre írásaik egy részét. A teljes tartalom külön kötetben is elérhető (printben és e-bookban is), de azok drágábbak természetesen. Csak két példa:

Lakatos Levente Szigor sorozata (füzetenként csak ezer forint alatt)

Oravecz Nóra "Élet másképp" sorozat (darbonként 1.200 forint)

Az e-book határtalan, mind a hozzáférést, mind a tárolást tekintve. Nem szabad elszállni, a korlátlan kínálat csábításával szemben az egyetlen bevált fegyver a saját logikájú, intim használati szokásokra épülő letöltési gyakorlat. Semmi gyűjtögetés, mennyiségi szemlélet. Borzasztó, ha látja az ember, hogy koppintásra gépre pakolhatom az összes Jókait, azt a könyvsort, amelyet szüleim egész életükben gyűjtögettek, illetve, ami a háború alatt elveszett, azt pótolgatták rokonoktól, ismerősöktől. Sosem volt teljes a száz kötetes. Ma ezt ingyen, kábé egy órányi munkával összerakhatom, és örökösen magammal cipelhetem. Az ember szinte szégyelli magát ennyi luxusért.

Fontos tudni, hogy a letöltés tényleg egyszerű, gyors művelet, így valóban csak az ízlés és a mértéktartás szab határokat. Ha hallunk valami szenzációt a világ valamely szegletéből, azonnal olvasható, letölthető a könyv. Ha fizetős, az sem akadály, hiszen a minta (kb. 10-20 százaléka a tartalomnak) ingyenes. Akinek van kedve és vágya hozzá, a határ tényleg a teljes világirodalom.

Mi a magyar ingyenes helyzet? A Magyar Elektronikus Könyvtár és a Digitális Irodalmi Akadémia a teljes magyar nyelvű szépirodalmi könyvtermés jelentős részét ingyenesen nyújtja. Még regisztrálni sem kell, huppan a szöveg a kijelzőnkre. További ingyenes letöltési lehetőségekről ebben a posztban: „Ingyen e-könyv: nívós és korlátlan kínálat”.

Mit olvasnak az e-book használók?

A Magyar Elektronikus Könyvtár legfrissebb listája szerint:

A dobogó első két helyét az Egri Csillagok foglalja el. Egy nyomtatott verzió, és egy hangoskönyv változat. Mikszáth és Petőfi, valamint a Biblia – az is hangoskönyvben – fér még be az első tízbe. A Piszkos Fred csak a tizenkettedik helyen vesztegel. A lajstrom havonta változik. Néha a sorrend inkább némileg a krimik és az erotikus tartalmak felé tolódik.

Az e-book nem különbözik elődjétől, a nyomtatott könyvtől, ami a használat egyszerűségét illeti.

Mindig közel van, nálunk lehet, mint a könyv is. Ahogy kinyitjuk a papír könyvet és megkeressük a kívánt oldalszámot, ugyanúgy járunk el az e-könyvnél is. Elővesszük a szerkezetet és azonnal olvashatunk. Ha közben kiléptünk, semmi baj, az e-bookban is van könyvjelző, folytathatjuk zavartalanul. Akaratlanul tükröt is tart elénk a feljövő kezdő oldal: az utóbb olvasott műveket kérésre listázza.

Egyes gépekhez könyvillatú matricákat árulnak, más gépeknél a lapozás zaja (alternatív zörejekkel) is beállítható, hogy teljes legyen a nyomtatott könyv illúziója. Lehet beszerezni illat-gyertyákat is a könyv címéhez és hátteréhez igazítva. Régi könyv odőr mécsest magam is vásároltam, működik: amíg tart a láng, betört a könyvtár hangulat. Kioltás után kissé koromszag lett.

A Kindle kijelzőjén könyvcímlapnak megfelelő képes grafika jelenik meg lekapcsolt állapotban, mintha igazi borító heverne előttünk. Az e-könyv-olvasó sok élmény, öröm forrása lehet. Ha rápillantunk némi használat után, nem egy gépely hever az asztalunkon. Az ágy melletti asztalkához is odaengedjük. Helyet kap a bőröndben is. 

Föl lehet állítani ilyen lajstromot? Fűzfa Balázs irodalom mester-tanár mindenesetre megpróbálja. Ugyan sajnálkozik, hogy kimaradt a listából Balassi és Csokonai, de hiába: a húszadik századi magyar líra mindent visz. Babits, Kosztolányi, Radnóti, József Attila nagyságával nehéz vetekedni.

Fűzfa Balázs véleménye szerint nem tanítjuk jól az irodalmat. Irodalomtörténetet oktatunk, élmény-olvasásra nevelés helyett. Ezen a problémán próbált túllépni „Tizenkét legszebb magyar vers” projektjével. A kiválasztott műveket elolvassák (meghallgatják, videón rákeresnek, filmes ráközelítéseket töltenek le), majd megpróbálják a sorokat, részleteket értelmezni. Nem az elfogadott kánon szerint, hanem a kapott befogadói impulzusok alapján. Ide tartozik, hogy a legnagyobbaktól nem minden esetben a legismertebb verseket veszi számításba.

Hol írták?

A verseket keletkezésük helyszínén, vagy annak táji környezetéhez kötődően vizsgálják. Diákok, tanárok, szakértők. Eljutnak Koltóra, Szabadkára, Kápolnásnyékre, Csengére. Megannyi ikonikus helyszín egy vershez, egy költőhöz kapcsolódóan. A választott költeményekhez illeszkedő tanulmányokból sok minden újat, érdekeset megtudhatunk: Weöres Sándornak például - és ez jó vagy rossz, mindenki maga ítélheti meg - soha nem kellett küzdenie az elismertségért. Már tizenhat éves korától a kor legnagyobbjai méltatták. Ez nem éppen jellemző magyar költői sors.

Eredeti gondolatokat is kapunk.

Hazánkban is népszerű könyvkeletkeztetési forma a „fanfiction” szövegalkotói kapcsolódás.

A Wikipédia szerint: „A fanfiction vagy fan fiction szó a magyar nyelvben is meghonosodott angol kifejezés. Szó szerint »rajongói irodalom«-nak lehetne fordítani. Használatos rá a »fanfic« rövidítés is. A fanfiction valamely rendkívül nagy népszerűségnek örvendő műalkotás rajongók általi »továbbírását« jelenti. Ezekben a művekben hol magát a történetet folytatják, hol csupán az eredeti történet szereplőit mozgatják, az eredeti cselekménytől adott esetben homlokegyenest eltérő történetvezetéssel. A fanfictionök jellemzője, hogy többnyire nem papíron publikálják, hanem az interneten e célra létesített oldalain gyűjtik össze őket.”

Fanfic, fanart, podfic, hangosfic

A fanfiction felfutása a Harry Potter könyvek és filmek nyomán következett be. Fanfic alapanyag lehet a könyveken és filmeken kívül: tévéműsor, tévésorozat, színdarab, képregény, videós játék, anime, játék-applikáció. A fanfic oldalakon publikált írások tematikáját vizsgálgatva kiderül, hogy a szerelmi történetek vezetik a rangsort, romantikus fedőnéven. Az oldalakon erősen jelen vannak az erotikus művek is. Nem lehet elmenni néhány számadat mellett részvétlenül: a Merengőn, az egyik legismertebb hazai fanfic oldalon (2018. év júniusában) 4. 462 szerző 17. 341 története olvasható.

Magyar fanfiction oldalak (a felsorolás nem teljes körű, és nem is lehet az, mert nagy a leolvadás és a megszűnés aránya, valamint a gyors keletkezés állapota is jellemző):

• Moly Fanfic ajánló oldal
• Fanfic Merengő
• Továbbvilág. Harry Potter fanfictionok magyar oldala
• Fanfiction globális portál magyar nyelvű része 
• Wattpad (jelentős magyar állománnyal):
• Hungarian Kpop Fanfics 
• K-Pop fanfiction G-portál
• Wattpad applikáció iTunesról 

Az online szövegelérés kalandokra csábít. Az otthoni könyvespolc véges. A könyvtári kutakodás professzionális. A végtelen net oda is elvisz, ahová egyébként nem jutna el az olvasói érdeklődés.

A folyóirat adatbázisok listázása közben – szakmai publikációra készülve – leltem rá a Petőfi Irodalmi Múzeum szervezetében működő Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet kiadványaira. A hajdani állambiztonság szégyenteljes, főként értelmiségellenes akcióival foglalkozik a Hankiss Ágnes vezette team. Innen sodródtam el más szabadon elérhető (témába vágó) írások adatbázisaihoz.

A népszerű nevén III/3-as ügynöklistákkal, azok tartalmával, és az elkövetések konkrétumaival az alábbi periodikák és kiadványszervezők foglalkoznak (free hozzáféréssel):

Arc és Álarc

Kiadja a Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet. A folyóirat témakörét a névadó Hamvas Béla egyik megjegyzése adja: „A történelemben uralkodó embertípus az álarcot viselő ember, aki elfelejtette az álarcok leleplezésének és átvilágításának a módszerét…”

A folyóiratot így mutatja be Megyeri Dávid: „A periodika szerzői azon vannak, hogy az álarcok mögé ismét megtanuljunk betekinteni Hamvas Béla útmutatásával. Mert idejétmúlt az ügynök közkeletű meghatározása, amelyet nem véletlenül emlegetnek szűkített jelentésében azokra korlátozva, akik a kommunista titkosszolgálati hatalmi piramis legalján voltak. Fel kell fedeznünk: sok mindenki ügynök, akit nem is úgy hív a különböző helyekről befolyásolt közhiedelem. Ezek az álarcos figurák elvonulnak a szemünk előtt a folyóirat cikkeiben, mint Hamvas Béla ikonikus művének, a Karneválnak a lapjain.”

Megdöbbentő leleplezések is bőven olvashatók a folyóirat tanulmányaiban. Írókról, írófeleségekről, beszervezésekről. Az érdeklődést egy idő után hasfájás és más elgyengülési tünetek követik az olvasó részéről. Csak erős idegzetűeknek ajánlott.

Betekintő

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának internetes folyóirata. A periodika főként konkrét eseteket dolgoz fel, személyek csoportok elleni diverziók titkos szolgálati megszervezését. Itt is lehet turkálni a brutális történetekben. Írók, és más értelmiségiek gyakran kerültek célkeresztbe. Arat a halál és kegyetlenség a valós nevekkel tálalt sztorikban. A legfrissebb számban a népi írók, illetve akiket a BM annak tartott, felderítése és megzabolázása a téma. Kik voltak a híradók, informátorok? Változatos a kép…

A 2010-es évek egyik könyvtípus-újdonsága a felnőttek részére készült színező-füzet. Néhány év alatt a műfaj példányai a könyvesbolti eladási listák élére kerültek. Kevesen gondolják, hogy a műfajnak van e-book változata is. Kiérlelt applikációk várják a gombnyomással kitöltő színeket nyújtó, ujjbeggyel irányított festőecsetek kedvelőit. Vannak minimalista előrajzok kezdőknek, és részletgazdagabb megoldások haladó művész-jelölteknek. Tény, és így lehet leginkább elképzelni a digitális színező verziókat, hogy a gyermekek részére készült kifestőkönyveknél sokkal részletgazdagabb előrajzok várják az amatőr koloristákat.

Téma: utazás, misztika

A színező kötetecskék többnyire irodalmi alapokra épülnek, gyakori a regényelemekből összeállított grafikus figurák felkínálása festegetésre. Elterjedt típus a rajzos útikönyv, ismert helyszínek, kedvelt városok grafikus megjelenítése: a színezés már a fantázia és az emlékek ötvözete lehet. Inspiráló, hogy természetesen az elkészült képeket ki is lehet nyomtatni.

 Az online elérésnek két módja van:

Ontja a Magyar Elektronikus Könyvtár és a Digitális Irodalmi Akadémia a szerzői memoárokat. Félre műélvezet, lássuk az irodalmi pletykákat!

Költő éhkoppon

Kezdjük egy régivel. Toldy Ferenc irodalmi arcképcsarnokot ad 1856-ban. Így nyit:

„Irodalmunkban nem sokan ragyogtak, de sokan munkálkodtak hasznosan: s a fénytelen de hasznos munka is ösmertetésre és hálára méltó.”

Ehhez képest elég nagy neveket mutat be. Virág Benedeket szinte népmesei figuraként ábrázolja. Fűtetlen szobában, éhezve élt a Mester. Látogatói csak benyitották a konyhaajtót, leesett a támasztékul tett fahasáb, így tudta a költő, hogy vendége érkezett. Toldy emlékezik:

„Reggeliét , ha volt, maga főzögette, s történt, hogy vasárnap reggel mise után kerülvén hozzá, bútortalan konyhája üresen-tiszta tűzhelyén osztozott velem csokoládéjával , melyet bögrécskéjéből váltva hörpölgettünk!”

Ilyen volt az író élete hajdan. És ma?

A Magyar Rádió irodalmi osztályára 4700 kézirat érkezett 1935-ben. Mikrofon elé nagyságrendileg ezer alkotás kerülhetett egy évben. Mi itt a sok? Ami kimaradt, vagy ami elhangzott? Visszatekintve háromnegyed évszázad múlva, tehát napjainkban, inkább az az érzése az embernek, hogy felismerték az írók, szerkesztők, minden rangú irodalmi közreműködők, hogy a jó szöveges művek megélnek hangzó formátumban is. Ma ez a felfogás az alkotók részéről még inkább felerősödött. Hajdani rádiós vers- és prózafeldolgozások, frissen készült hangzó vagy videós szavalatok, felolvasások uralják az irodalmi digitális hálót. A letöltésszámok megrendítően magasak. A YouTube az egyik legnagyobb magyar szöveggyűjtemény. A textúra birodalma visszatér a kezdetekhez, és ismét általánossá válik a hangos olvasás, azaz a hangzó szövegmegértés, auditív befogadás? Tombol a képiség is, videós és animációs irodalmi verziók idomulnak a kijelzőkre. Podcastok is szélesítik a kört, a hangzó kínálat ugrásszerűen növekszik.

Tinódi

De hát új dolog a hangos irodalom föl-föl támadása? Nem éppen! A Slam Poetry esélyes mai példának.

De említhetünk régebbi eseteket is. Elég erről Cs. Szabó Lászlóval szólni. Hogy is volt a magyar kobzosok, török kori lantosok korában ?

„A várakban újfajta hősének született, vitézi tettekről. Hiszen annyi volt az ostrom a lemorzsolódó védő övezetben, hogy kitelt belőlük egy faragatlan, kisebb Iliászra való. Szerzőjük verselő haditudósító, énekes frontszolgálat az élete, sovány kenyéren, természetbeni ellátásért. Mivel akkoriban mindenes gyógyszer a bor, a karcos lőrét s várbeli mérőjét még a töröknél is jobban szidták. Országos hírre egy jutott közülük, Sebestyén diák Tinódról; az ő faluja is elpusztult. A fülnek költöttek, nem a szemnek, lantkíséret s énekszó nélkül lélektelen a szöveg, ha kottajelzéssel kinyomtatták is az ismertebbjét.

A magyarok máig panaszolják egymás közt, hogy mialatt őseik bástyán és pincében kupa bor mellett kóbor diákok lantpengetésére fanyalodtak, Magyarország pajzsa mögött Monteverdi madrigáljaiban gyönyörködött a védett Nyugat.”

Az elektronikus könyv, mint a ma és a jövő emberének művelődés-technikai eszköze, világszerte az érdeklődés középpontjában áll. Zsebében egy egész könyvtárral él, aki Kindle vagy Nook e-book eszközt, vagy táblagépet használ.

De mi is igazán az e-book? Erről még keveset tudunk. Annyi bizonyos, hogy nem egyszerűen a nyomtatott könyv digitális verziója. A tartalom új alakiságát, az elektronikus textet alig ismerjük az irodalmiság oldaláról.

Az itt következő idézetek sem kutatási projektek alaposságával mutatják be az e-könyv jelenséget. A megfigyelés, a rácsodálkozás szintjén rögzítik a digitális olvasás újszerűségeit. A rövid szövegrészletek a könyv változásával, valamint a könyv ökoszisztémájának radikális átalakulásával foglalkoznak. Írók, olvasók, könyv-alkotók fogalmazzák meg gondolataikat, érzéseiket a terebélyesedő e-book világról. Néha lelkesülten, néha nagyon nem örülve a kifejlődő e-könyv környezet tabudöntögető extrémitásainak.

A text lefagy

„A digitalizációnak van egy természetes határa. Az e-book növekedés nem haladhatja meg a nyomtatott könyvek mennyiségének ötven százalékát. A könyv tökéletes kulturális építmény. Használhatósága felülmúlhatatlan. Az emberek szeretik a nyomtatott írásműveket.” (Maja Thomas)

Print mimikri helyett digi-verset

„Napjaink jellemző tendenciája, hogy az iparági szereplők a jövőt a múlt eszközeivel próbálják alakítani. A könyvkiadók utánozzák a képernyőn a papíroldalak látványát. Új bor ódon flaskában: ez az eredmény. Az iPad lehetőségeit nem arra használják, hogy újragondolják a könyv megjelenítésének eszköztárát. Egyszerűen maradnak a print mimikrinél, annak reményében, hogy megőrizhetik elveszett monopoliumukat a tartalom és az üzleti folyamatok fölött.” (Jeff Jarvis)