Az e-book – irodalmilag – nem informatikai, hanem könyvészeti fejlemény. Az elektronikus könyv előképe nem a számítógép, nem a szövegszerkesztő alkalmazás, hanem az a textualitás, amely képes változni évezredektől évezredekre, évszázadokról évszázadokra, vagy napjainkban, akár évtizedenként. A hardver-gyártók, szoftver-programozók csak készítői, nem feltalálói az elektronikus irodalomnak.

e-book már a XIX. században

Könyvteoretikai kérdés, hogy az irodalmi alkotás elveszíti-e eredendő tartalmát és érzéki-esztétikai hatáskultúráját, ha nyomtatott könyvről digitális szövegtermékké konvertálják? Közel száz évvel ezelőtti költői hitvallások – ellentétben a mai elutasítókkal – éppen arra esküdtek, hogy igencsak jót tenne az irodalom elterjedésének és megértésének, ha a művet leválasztanák a papírról, és átküldenék egy sokkal ígéretesebb megjelenítési formátumra, az elektronikus kivetítésre. Az avantgárd érintett izmusai – ugyan még az informatika térhódítása előtt – nem szembeállították a print és digitális tartalomprodukciót, hanem direkt fordítva, kifejezetten a jövő írói közlésmódjának tekintették a kezdődő elektronikus íráskultúrát.

Dada

A nyomtatott korszakban is voltak előképei a hipertextnek. Ide sorolhatók a lábjegyzetek, idézések rendszerei, beszúrások, indexálások, mutatók, bibliográfiák, összefoglaló néven intertext elemek. Ami új fejlemény, hogy a digitális szöveg módszertanának, a hipertext-kultúrának az előzményeit egyre gyakrabban találják meg a téma kutatói nem másban, mint az avantgárd szöveg-kezelési elgondolásokban. „A szöveg lineáris szerkezetének lebontása, azaz a hipertext-szerű  mű-konstrukció tulajdonképpen a XIX. század végéhez köthető kísérleti irodalom tradíciójához tartozik: a szürrealizmushoz, dadaizmushoz, képvers-alkotásokhoz” – állapítja meg a David Bolter – Michael Joyce szerzőpáros. Így fogalmazzák meg a tételüket:

„Az avantgárd szerzők célja az volt, hogy szakítsanak a hagyományos olvasó beidegződésekkel, azzal a text-befogadási rutinnal, amely lépésről lépésre halad a szöveg struktúrájában. Ebben az értelemben a mai hipertext nem más, mint a természetes kiérlelődése az avantgárd egykori újító kezdeményezéseinek, a XX. század kezdeteihez kötődő modernizmus tradíciójának átültetése a jelen médiumaiba.”

Avantgárd: ábránd és valóság

Az irodalom elhagyta a papírt, terjeszkedik elektronikus felületeken, és még további, az elfogadott kulturális kommunikációs területektől távol eső informatikai tartományokat foglal el. Pillanatokig élő gépi karakterek, jelsorozatok váltják a print formációk stabilitását. Az avantgárd újítók a papír fogságából szerették volna kiszabadítani az irodalmat, de legalább a költészetet. Ma már azzal szembesülünk, hogy a papír-utód, az elektronikus felület organizálja a literatúra jó részét. Egy ábránd megvalósult.

Erről a témáról magyar nyelvű tanulmány az Iskolakultúra folyóiratban:

Változó könyvészeti előképek a digitalizáció szemszögéből: Gutenberg átértelmezések, avantgárd könyvmegújító törekvések e-könyves nézőpontból 

Angol nyelvű változat, amerikai ISBN számmal, prémium státuszban, free letöltéssel: 

From the Gutenberg Galaxy to the Googletenberg Universe