A munkából kivonuló korosztály, mondjuk hatvanöt év felett, olvas? És mit olvas, vesz könyveket még? Már úgy értve, hogy saját célra, nem ajándékként.

Egy amerikai felmérés szerint a hatvanöt év felettiek mindössze tizenhét százaléka olvas el egy évben legalább egy könyvet. Nem tudom, nálunk mi a helyzet, én annyit tudok hozzátenni: nekem megmaradt az olvasási kedvem. Nem azért, mert megszoktam ezt az időtöltést. Az csak egy dolog. A lényeg az, hogy a mai magyar kortárs irodalom nagyon erős. Sorra ontja a letehetetlen könyveket.

Itt van például a szenior olvasás

Németh László írja: „Tanítványaimnak sokszor idézem Weöres Sándor versét: ’Azért szánom én a mai embert, mert a szíve nem bír öregedni.’ Mért nem bír? Mert a semmit sem becsüli úgy, mint a testi frissességet?"

Majd így folytatódik a szöveg:

"Azt hiszem, nagyobb oka is van. A megöregedéshez tőke kell: lelki tartalékok. Akikből túl sokat vett ki a gyermekkora: sosem lesz felnőtt; a megerőltető férfikor öregségünket eszi meg. Századunk kitolja az átlag élethatárt, de elnyüvi tartalékait.”

Az olvasás az a pótkeret, ami rendelkezésre áll. Az ingyenesen legálisan elérhető hihetetlenül gazdag állományok új pályára állíthatják a megnövekvő szabadidővel vívódókat. Az őszkor a régi és új írók felfedezésének kalandjaival van tele a digitális mezőkre bátorkodók számára.

 Az elektronikus szabadság megnyitja az utat a régi szerzők felé. Tudtam például, illetve elhittem, hogy Babits Mihály félelmetesen éles eszű tanulmányokat adott közre a maga idejében. Hát jó, a kisebb esszék gyűjteményét behívtam a képernyőre. Ez végzetes hiba volt: egyszerűen felfoghatatlan ennyi gondolatgazdagság. És nem avítt. Teljesen mai, nagyon is mai.

Fiatalok és öregek viszonya

Így fejteget például Babits a "Ma, holnap és az irodalom" című rövid esszéjében. „A köztudat azt tartja, hogy az öregek az észemberek, akik mindent az ész szerint cselekszenek; ez pedig nem úgy van: az öregeknek már nagyon is volt idejük beletörődni abba, hogy a világon úgysem történik semmi az ész szerint."

Tovább ez van:

"Mit gondolhatnak a fiatalok, akik friss, még meg nem vesztegetett ésszel cseppentek ebbe az esztelen világba, hol már tudatosan, programszerűen intéznek mindent az ész ellen, véresen, ostobán, azzal az egyszerű mentegetőzéssel, hogy ez úgyis mindig így volt és így is lesz.”

A többi részt nem idézem, ki kellene tenni a tizennyolcas karikát, olyan vészterhesen komoly és mai. Ijesztően tiszta szavakban elmondva.