Kindle és Kobo: férfiak vagy nők eszközei?

A legenda szerint a férfiak a Marsról származnak, a nők pedig a Vénuszról. A bolygók küldöttei vagyunk, egy beavatkozó kéz nemenként szortírozott bennünket a kezdetekben. Az olvasás szempontjából az a kérdés: ez az eredeti felállás megőrződött-e a könyvekhez kötődő viszonyunkban? Lehet azt vizsgálni, hogy a férfiak és a nők betű-kapcsolata különbözik? Vagy éppen megegyezik?

Nyomtatott kiadványok esetében az ilyen kutatások csak interjús módszerrel végezhetők. Egyszerűen rá kell kérdezni az olvasótól a könyvélményeire, könyves szokásaira. Ez a metódus eleve bizonytalanná teszi a végeredményt, hiszen a vizsgálatban résztvevők nem egzakt, primer tényeket közölnek többnyire, hanem kulturális közösségének megfelelő megérzéseket, elvárásokat. Ritkán vallják meg például, hogy az adott könyvet a második oldalnál lecsapták, vagy, hogy egyszerűen nem értették meg az első fejezet után sem, hogy miről is szólna az adott mű.

Más a helyzet az e-book esetében. Itt minden olvasói aktivitás naplózható, nyomon követhető. Állítólag az Amazon ezt meg is teszi, függetlenül attól, hogy az olvasó online van, vagy kikapcsolt wifi-vel bújja a szöveget. Közzétettek azonban most egy legális felmérést a témakörben. Az eredmények elég nagy visszhangot váltottak ki. A The Guardian-on, illteve a Digital Book World portálon tanulmányozhatók a megállapítások. Az analízist a Jellybooks cég végezte.

xkindle-paperwhite-3-vs-kobo-glo-hd-vergleich-ab_jpg_pagespeed_ic_wxxdtydf5i.jpg

A kutatási technológia egyszerű volt: önként jelentkező olvasók e-reader eszközére feltelepítettek egy olyan szoftvert, amely képes az olvasó minden műhöz köthető tevékenységét regisztrálni, adatbázisba rendezni. Négyszázan vettek részt a felmérésben. Itt már eleve jelentkeztek a különbségek: az önkéntesek nyolcvan százaléka a hölgyolvasók köréből érkezett, csak húsz százaléknyi férfiút sikerült beszervezni.

Mire jutottak a több hónapnyi kutatás után? Néhány érdekességet érdemes kiemelni. Elsősorban az látszik, hogy a férfiak sokkal hamarabb képesek eldönteni, hogy egy adott könyv érdekli-e őket vagy sem. A rendelkezésre bocsájtott ingyenesen letölthető szépirodalmi (fiction) alkotások letöltése nyomán az erősebb nem képviselői néhány oldalnyi szöveg után képesek voltak dönteni arról, hogy folytatják-e az olvasást, vagy nyomnak egy vége enter gombot. Megdőlt az a legenda is, hogy a férfiak nem szeretik az érzelmes történeteket. Dehogynem! Igaz, elég nagy százalékban nem olvassák aztán végig a művet, de elkezdik, annyi bizonyos.

Az írók számára talán ez a következtetés vonható le: ha férfi olvasók érdeklődésére is számítanak, akkor az első ötven oldalig fel kell vázolniuk a témát, és a konfliktust, különben elveszíthetik a nem női olvasóikat. Az is igazolódott: az életkor sokkal inkább meghatározza az olvasói magatartást, mint a nemi hovatartozás.

Az adatok egyik elemzője megállapítja: nem valószínű, hogy a táblázatszerűen kimutatható világos tények alapján a kiadók változtatnak eddigi stratégiájukon és napi gyakorlatukon a piacra kerülő könyvek kiválasztásában. Ez könyv melletti és olvasóbarát ideának számít vagy sem? Hirtelen nem tudnék rá válaszolni. Bízom a szerzőkben…