Az elektronikus könyv és környezete mozgalmas kultúra. Sarkall és felkavar a sok elérhető írás. A találatok folyton újabb és újabb keresésekre (Google és enter) ösztönöznek. Legálisan, szabadon hozzáférhető művek ezrei sorakoznak a virtuális polcokon. A Magyar Elektronikus Könyvtár vagy a Digitális Irodalmi Akadémia műremekek ezreit szolgáltatja az érdeklődőknek. Gyakorlatias egyszerűséggel, ingyenesen, „free alapon”, regisztrációt sem igényelve.

Napokban rendezték az Olvasás Napját. Olyan már van, hogy Olvasás Éjszakája. Mikor lesz az irodalmi szörcsölés, a végtelen elektronikus szöveggyűjtemények órája? Mert ez a téma is megérdemelne látványos akciókat.

Csoóri Sándorhoz nyúlunk, hogy megértessük magunkat. A média túltengés ellen így szólt: „…ha régen szabadsághiányban szenvedtünk, ma valósághiányban szenvedünk folyamatosan.”

Majd így folytatódik az útmutatás:

„Ma hiába dongnak körül ilyen vagy olyan veszélyek, a veszély tudata botrányos eleganciával elillant belőlünk. Morgunk, sziszegünk, föl-fölidézzük az irodalom arany napjait, amikor egy-egy könyv, egy-egy vers többet ért, mint a tüntető tömeg. A demokrácia legfőbb eszköze nem a könyv, nem a nagy szellemek sugárzó hatása, hanem a másnapra eldobható újság, a minden egérlukból helyszíni közvetítést sugárzó televízió – írja Csoóri Sándor nem is olyan régen, 2003-ban. (Elveszett utak. A mennyezetről lezuhant csillár.)

Hogy jön ide a digitalizáció, az elektronikus könyv?

Annyiban, hogy vélhetőleg sosem találtam volna rá ezekre a mondatokra, ha nem képernyő előtt ülök. Pedig de sokat koptattam a könyvtári olvasótermek székeit. Annak idején, a Szabó Ervin patinás falai között katalógusszekrények sora kígyózott a termekben. Szorgos értelmiségi munkálkodók forgolódtak előttük. Társasági érzete volt a könyvtárlátogatónak, röppentek az órák. Ma más a helyzet, elfogadom: egyedül kínzom a klaviatúrát, de végül csak felugrik az a találó mondat, amiért érdemes volt gép elé kuporodni. Persze továbbra is van könyv, falon futó polcsor kötetekkel, ez is igaz. Szabad a választás, nyúl a kéz a műért, vagy pereg az ujjakon az URL cím. Sokféleképp lehet eljutni a betűkhöz. A szöveg nagy kalandja folytatódik a hálózaton, néhány évezrednyi statikus hordozó után. A könyv expressz robog tovább.