Tévé nem, Net igen!

Zúgtak a vészharangok a tévézés első magyar évtizedeiben. Az olvasás visszaszorulásától riadoztak értelmiségi körökben. A könyvespolcokat aztán mégsem fűrészelték fel az irodalom koporsójához. A nagy szörnyülködések után végül letisztult a kép. Visszaállt az alaphelyzet: az olvasók maradtak a könyvnél, az olvasással szemben közönyösek továbbra sem futottak a boltokba, könyvtárakba műveltségi termékekért.

De mi a helyzet az Internettel?

Az aggódás ez esetben is beindult. Az úgynevezett „számítógépezés” mint tudatlansági sárkányszörny lett ábrázolva, amelynek – például otthon a szülők – hiába vágják le az egyik fejét, rögtön tíz másik nő ki a helyén. Az olvasás végképp a veszélyzónába került a nyomtatott kiadványok barátai szemében.

Másképp alakult. Az Internet nyomán nemhogy csökkent a könyvtárak látogatottsága, hanem radikálisan emelkedett. Némi lanyhulás és stagnálás után maga a könyvvásárlás intenzitása is nőtt. Most oda értünk, hogy egy reprezentatív mintán végzett kutatás kiértékelői megállapíthatták: az Internet hatására nem hogy csillapodott az olvasási kedv, hanem egyenesen nőtt.

Így fogalmaznak*:

„A 2017 őszén felvett adatokból a médiahasználat és olvasás összefüggéseire vonatkozó ismereteink alapvetően megerősítették eddigi tudásunkat, miszerint a televíziónézés negatívan, az internethasználat pedig pozitívan hat a könyvolvasás gyakoriságára.”

Ez így önmagában nagyon megnyugtató. Ugyanakkor rámutat arra az Internet hajnalán nem sejtett szomorú tényre, hogy a digitális kultúra jótéteményei ugyan számosak, de a lemaradásra, a társadalmi esélyegyenlőség hiányára nem jelentenek gyógyírt. Csepeli György erről így következtet**:

„Kiderült, hogy az internet-hozzáférés és az internet által elérhető tartalmak, szolgáltatások a gazdagokat ugyan tovább gazdagítják, de a szegények számára nem hoznak lényeges javulást."

gates_olvas.pngBill Gates printet ajánl

Új cseneleken

A nyomtatott könyv, vagy társa (nem utódja) az elektronikus szöveg, egyaránt eljut olvasójához. Az internet nyomán talán gyorsabban és könnyebben, mint valaha. Az íróság kezdi visszanyerni súlyát, tekintélyét. A média felfedezte az irodalmi szerzőt, mint kommunikátort, egyre többet kérdezik kamerák előtt a sikeres szöveg-kreátort. Éled, buzog az érdeklődés a kortárs irodalmi alkotók és műveik iránt. Véleményem szerint ez is az internet hozadéka. A hálón kifejlődtek azok a média-csatornák, amelyeken keresztül meg lehet szólítani az új olvasói generációkat.

Hajrá online, hajrá könyv! Hurrá betű, rajta digitális karakter!

 

*Tóth Máté: Olvasás és médiahasználat. In: Könyvtári Figyelő, 2018. 2. sz. 188-200.old.

** Csepeli György: A szegénység a digitális korban. In: Információs Társadalom, 2017. 2. sz. 48-52. old.