Mélyhűtött könyv: kiolvasztani érdemes?

Olvasni mindenki tud, számítógépet kezelni is. Miért idegenkednek mégis annyian a digitális írásművektől? Az e-olvasás néhány éves története rávilágított: igaz ugyan, hogy semmi egyebet nem kell csinálni, mint sorról sorra követni a szöveget az e-könyvben is, csakúgy mint a printben, mégsem ilyen egyszerű a folyamat. Már ott kezdődik: miért vegyen valaki e-könyvet, mikor a nyomtatott is megteszi, használata kényelmes és egyszerű? Miért lapozgassak elektronikusan? Semmi fáradtságba nem kerül ujjaimmal forgatni az oldalakat, eljutva a következő szövegrészre. Igaz: egy eszközben, könyvtárnyi kötetet tarthatok magamnál. De elég ez a digitális kikulturálódáshoz? 

Papír nélkül nem könyv a könyv?

A könyv nemcsak tárgy, hanem érzelmi darab, személyes érték is. Oly sokat nyilatkoztak már erről, és oly keveset hitelesen. Azt hiszem továbbra is, hogy a betű a lényeges, a tartalom hozza lázba az olvasókat. A hangulati elemek, mint a könyv illata, fogása, papírjának anyagisága, a lapozás suhogása ugyan fontos, de nem meghatározó. Nem vitás természetesen, hogy a könyv, mint műtárgy is számba jöhet, de ez esetben nem a szerző gondolatai a vezérmotívumok, hanem a manufakturális elemek.

Egész őszintén: aki már használt legalább Kindle 3 szintű e-könyv-olvasót, úgy tapasztalom, nem vágyakozik a könyv fizikai valójának esztétikai átélésére is folyvást. Napi szinten semmiképp, sőt, inkább az előnyöket élvezi óráról órára. Mindig akad felfedezni való az ebook reader-en. Ugyan nincs illata, de van kiterjedése: rámehetek a web-re, levelezhetek, zenét hallgathatok, felugrik a szótár, befutnak a kapcsolódó linkek, megtépázás nélkül kijelölhetek sorokat, szamárfülezés helyett diszkréten jelölök be oldalakat. Ezek olyan fórok, amelyek felveszik a versenyt a print romantikával.

virag_es_konyv.pngKép forrása: Vén könyv, forró kávé, és ősz

Könyvtest szépsége kontra e-book gépiség

Ha valaki úgy látja, tartósan képtelen lemondani a megszokott könyv-formátumról, próbáljon lehetőséget találni egy e-könyv-olvasó otthoni tesztelésére. Aztán minden kiderül… Egy időben az elektronikus textek olvasását műszálas böngészésnek határozták meg, minden minősítő felhang nélkül. Inkább azt mondanám: mélyhűtött ABC az e-könyv, bármikor kiolvasztható a tartalom. Szavatossági idő nincs…

Félek, hogy elvesztem a könyvfájlokat, és elavulhat az e-könyv-olvasóm

Mindig meglepődöm, milyen konkrét veszélynek látják sokan az e-könyv sebezhetőségét. Attól félnek a legtöbben, hogy gépcsere esetén, vagy szoftver-összeomlás nyomán egyszerűen eltűnik a mű, soha többé nem hívható elő. Lehet, hogy szerencsés vagyok, de még nem volt komoly adatvesztésem, ezért nincsenek ilyen fóbiáim. Megértem, hogy mások viszont félnek, szoronganak, annyi rémtörténet kering.

Pedig – ellentétben a papír-kiadással –, ha elvész a kópia, az eladó azonnal pótolja, hiszen a felhasználói regiszterbe lépve, a mű újra és újra letölthető. Ez a lehetőség adott. Sőt, ha részlegesen is, és némi megszorításokkal, de már kölcsönözhetem is a saját gépemről egy másik gépre a birtokomban lévő műveket.

Ezzel szemben áll a nyomtatott könyv valódi múlandósága. Elsárgulnak a lapok, az oldalak bepiszkolódnak, elenged a kötés, széthullik a szeretett könyv, a foltos borító felszakadozik, láthatóvá válik a kopár, préselt papír. Az e-tartalom stabil külsővel bír, nem változik. Felvetődik a formátumok kérdése is: ha Kindlé-re vettem egy alkotást, és kedvem támad Sony-n olvasni, mit csinálok? Ez olyan: a bakelit lemezek is elavultak, a diafilmek is, a CD-k ugyanúgy. Ki hallott már a mikrofilmről? Emlékszik még valaki a 8-as film-kamerákra, a filmek ragasztására, és lepörgetésére? Hol vannak a kazettás magnók, a szalagosakat már nem is említve? A papírkönyv ebben tényleg előnyben van, már évszázadok óta tartja magát. De a pergamen, a papirusz is sokáig élt…

További részletek: Kerekes Pál: Akcióban az e-book (hazai és globális portálokról letölthető (200-300 Ft, 1,99 USD közötti áron) Közvetlenül (190 Ft) a kiadótól is elérhető.

A tartalomból:

Melyiket vegyem?

Mennyiért vegyek e-könyvet?

Ami kezelhetetlen

Trendi letöltés

Cekker nélkül

Könyvek és árak

Elektronikus dedikáció

Kulturális örökség-gép idea

Könyvészeti diadal: százalék helyett lapszámozás

A Biblioszaurusz fejezetből:

A könyv jövőbeli útja nem a spekulációs menedzselés, többszörös banki körökkel. Csak a tartalom kipróbált anyagai – érték, időállóság, útjelzés – lehet az a tartószerkezet, amelyre a könyv-menedzselés infrastruktúrája felépíthető.

Mit hozhat ebben az elektronikus könyv? Tisztulást, vagy további zavarodott üzletieskedést? Ami tény: a klasszikusok nyomban elérhetők digitális mezőkről. Divatba jöhetnek rég elfeledett szerzők, akiknek írásai nem tartalmi, hanem mennyiségi okok miatt kerültek háttérbe. Egyszerűen nem voltak könyveik elérhetők, mert a kiadók szerint a vélt kis érdeklődés miatt nem érte meg újra nyomatni remekeiket. Az a néhány öreg példány, salabakter, ami megtalálható volt esetleg a családi könyvespolcokon, nagyon nyúzott benyomást keltett, nem volt kedve hozzányúlni az átlagolvasónak. Most rákoppinthatunk az egérrel ezekre a gyöngyszemekre, csak úgy érdeklődésből. Sokan ott is ragadnak, magam is így jártam. Mondjak példát? Pázmány, Bod Péter, és sok más tekintély. Mikszáth, Jókai folytatja repülését, de felférnek már a gépre Bródy, Krúdy, és más nagy mesélők is.

 Az "Akcióban az e-book"  könyvismertetésből: 

"Az e-könyvek alig áttekinthető univerzumáról kaotikus, gyakran egymásnak ellentmondó és nehezen érhető információk zúdulnak nyakunkba. Olyan kérdések merülhetnek fel bennünk, melyek megválaszolása sokszor nem túl egyszerű, sőt, megkockáztatjuk, (most még) egyértelmű felelet sincs rájuk: Mi pontosan az e-könyv? Hol a helye a könyv és az olvasás kultúrájában? Miben különbözik a hagyományos könyvtől, milyen előnyöket tud felmutatni a könyvesboltokban és könyvtárakban kapható kötetekkel összehasonlítva? Honnan szerezhetjük be és milyen eszközök segítségével olvashatjuk el? Kerekes Pál az alapfogalmak tisztázásának fonalára fűzve vezeti az olvasás barátait e kulturális-digitális nóvum birodalmában, magabiztosan meggyőzve a kételkedőket az informatikai eszközök hasznosságáról és előremutató tulajdonságairól."