E-könyv kalauz

Könyvkonnektor

Az első magyar e-book

Természetes az érdeklődés a felfedezők, az ismeretlenre vállalkozók iránt. Nincs ez másként a kultúrtörténetben sem. Melyik volt az első magyar nyelvű, vagy éppen nem magyar nyelvű, de hazánk területén keletkezett olvasmány?

Kihagyva a kéziratos korszakot, nem túlzás talán azt állítani: a nyomtatott könyv hazai és európai története, mivel iskolai tananyag, a köztudat része. Gutenberg neve sokat mond, a magyar első nyomdászok története azonban már kevésbé ismert. Ebben közrejátszik, hogy az első magyar földön nyomtatott könyv nem magyar nyelvű, majd történelmi kényszerből az első honi nyelvű munkák éppen nem hazánk területén, hanem Bécsben és Krakkóban készültek. A részleteket itt most nem érintem, viszont rákérdezek: ismerjük-e az e-könyv képernyőre kerülésének időpontját?

Az első e-book és könyvsiker

Egyértelműen igazolható, hogy az első e-bookot, az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat digitalizált változatát, 1971-ben Michael Hart hozta létre az Egyesült Államokban, közelebbről Kaliforniában. Már nem Európában indult útjára tehát az új szöveg terjesztési technika, mint a print esetében. Más szempontból nézve is, Gutenbergtől annyiban különbözik Hart könyves munkálkodása, hogy az ő esetében a Biblia „csak” a másodikként digitalizált könyvalkotás volt. Természetesen akkoriban még begépelték a szöveget, nem szkennelték, mint a mai eljárások egyike során. Hart nemcsak az első e-könyvet, de az első e-könyvgyűjteményt is létrehozta, a ma is működő Gutenberg Projectet. A nemzetköziségben maradva: Stephen King regénye, a Riding the Bullet volt az első olyan írás, amely csak online jelent meg, és 48 órán belül túllépte az 500 000-es eladott példányszámot.

Magyar e-book történet

Nem ilyen látványosan egyszerűen adatolható az első magyar e-book címe, szerzője, létrehozója. Könnyen lehet, hogy a történelem ismétlődik, és mint ahogyan az első nyomtatott magyar nyelvű könyvek nem az akkori hazánk területén születtek, megeshetett újból az is, hogy az első e-könyv Magyarországon kívül került digitalizálásra. Ennek oka az, hogy az Internet akkori állapotában (ez ma már nincs így) sokkal fejlettebb szerverek és szolgáltatások álltak rendelkezésre Európa nyugati részén és az Egyesült Államokban. Ezekben az országokban pedig jelentős a magyar nyelvű könyvállomány, és tudjuk, hogy a Gutenberg Projectnek már a kezdeti szakaszában is előfordultak magyar klasszikusok. De más korai online – nem magyar szervezésű – elektronikus könyvtárakban is megtalálhatók voltak a kisebb nyelvek irodalmi alkotásai is, köztük természetesen a magyar is. 

A magyar e-könyv-történet nem csak a Magyar Elektronikus Könyvtárral (MEK) kezdődik ugyan – hiszen voltak más egyetemi, könyvtári kezdeményezések is –, de kétségtelen, hogy ez az intézmény vált a magyar digitális könyv alapadatbázisává. Húsz éve folyamatosan működik, szabad és többirányú kereshetőséget nyújtó állománya ma már meghaladja a 19 000 dokumentumot. A MEK története jól adatolt, a részletek iránt érdeklődők a portál Irattár menüpontjában tallózhatnak.

ekonyv_zakoval.pngKép forrása: Pixabay from Mohamed Hassan

Az első magyar e-könyv: vagy több volt egyszerre?

A MEK munkatársai több visszaemlékezésben, publikációban számoltak be a kezdeti, 1994-es könyvállományról. Moldován István, az egyik alapító, többször felidézte, hogy honnan kapták az első állományokat, illetve hogy ők maguk mit és hogyan digitalizáltak. A szépirodalomra vetítve kapunk egy teljes listát: Arany János balladái, a Ludas Matyi és a János vitéz állnak az élen, valamint Weöres Sándortól Az éjszaka csodái.  (Személyes beszámolókból tudjuk, hogy ezeket a műveket többnyire maguk a MEK-alapítók gépelték be egyszerűen a számítógépbe. Szkennelési technikák még nem álltak itthon rendelkezésre.) Egy későbbi beszámolóból, két évvel későbbről (1996) már adatolhatók további művek a legkorábbi kezdeti időkből: „Arany János Toldija, Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regénye, az Ómagyar Mária-siralom, a Károli Gáspár fordította Biblia vagy Petőfi Sándor és József Attila összes verse már nemcsak könyv alakban olvasható, hanem a számítógép képernyőjén, az Interneten is, akár Amerikában vagy Ausztráliában. Köszönhető ez a Magyar Elektronikus Könyvtárnak (MEK), amelyet lelkes könyvtárosok, számítógépes szakemberek, Internet-olvasók, irodalombarátok három éve építenek a hálózaton.”

E-book történet hazai kronológiája

Hangsúlyoznunk kell, hogy ebben a rövid történeti összefoglalóban nem tértünk ki az elektronikus szövegkultúra kezdeteire, azaz a CD-DVD lemezeken rögzített irodalomra, illetve más egyetemi hálózati kísérletekre, tekintettel arra, hogy a jelen ismertető témaköre az elektronikus könyv, nem az elektronikus szöveg általában. Csak felvillantásként, érdekességként azonban Horváth Iván rövid összefoglalóját a hőskorszakról érdemes itt is idézni:

1976: a szegedi egyetemen megkezdődnek a régi magyar költészet teljes számítógépi leltárának munkálatai.

1984: létrejön az első hálózati összeköttetés Magyarországon egy irodalomtörténeti adatbázis és egy távoli felhasználó között. A két végpont: a szegedi JATE R55-öse és az MTA Irodalomtudományi Intézetének Commodore C64-ese, közöttük hagyományos, postai telefonvonal és egy bőröndméretű modem.

1992: Párizsban megjelenik a régi magyar költészet adatbázisa a hozzávaló kétkötetes kézikönyvvel.

1993 november: ugyanez megjelenik az Interneten, számos új szöveggel bővítve. Elkészül a Balassa-kódex sugárlemezes kiadásának első változata.

1993 december: további támogatás hiányában ideiglenesen befejeződik a magyar irodalomtörténeti adatbázis fejlesztése az Interneten.

1994: ekkor kezdődik meg a Magyar Elektronikus Könyvtár kiépítése.

1996: az Internet Expo költségén tovább fejlődhet az 1993-ban félbehagyott adatbázis; elkészül a Balassa-kódexnek és József Attila prózájának nagy pontosságú hálózati kiadása.

Az e-könyvek hazai története részeként kell tekintenünk az e-book könyvkiadás megindulását is. Az első magyar, csak e-könyvekre szakosodott könyvkiadó a 2000-ben alapított a Vikk.net, amely önmagát „az első magyar Virtuális Könyvkiadó”-ként határozta meg a bejelentkező címoldalán. Ma már nem működik a vállalkozás, archivált honlapja azonban elérhető. A „Választékunk” menüpont alatt felidézhetjük, mi is szerepelt az első magyar e-könyv kiadó kínálatában. A címoldalon elérhető könyvek nagy része ma már a MEK állományából ingyenesen elérhetők.

Tovább olvasom

Mélyhűtött könyv: kiolvasztani érdemes?

Olvasni mindenki tud, számítógépet kezelni is. Miért idegenkednek mégis annyian a digitális írásművektől? Az e-olvasás néhány éves története rávilágított: igaz ugyan, hogy semmi egyebet nem kell csinálni, mint sorról sorra követni a szöveget az e-könyvben is, csakúgy mint a printben, mégsem ilyen egyszerű a folyamat. Már ott kezdődik: miért vegyen valaki e-könyvet, mikor a nyomtatott is megteszi, használata kényelmes és egyszerű? Miért lapozgassak elektronikusan? Semmi fáradtságba nem kerül ujjaimmal forgatni az oldalakat, eljutva a következő szövegrészre. Igaz: egy eszközben, könyvtárnyi kötetet tarthatok magamnál. De elég ez a digitális kikulturálódáshoz? 

Papír nélkül nem könyv a könyv?

A könyv nemcsak tárgy, hanem érzelmi darab, személyes érték is. Oly sokat nyilatkoztak már erről, és oly keveset hitelesen. Azt hiszem továbbra is, hogy a betű a lényeges, a tartalom hozza lázba az olvasókat. A hangulati elemek, mint a könyv illata, fogása, papírjának anyagisága, a lapozás suhogása ugyan fontos, de nem meghatározó. Nem vitás természetesen, hogy a könyv, mint műtárgy is számba jöhet, de ez esetben nem a szerző gondolatai a vezérmotívumok, hanem a manufakturális elemek.

Egész őszintén: aki már használt legalább Kindle 3 szintű e-könyv-olvasót, úgy tapasztalom, nem vágyakozik a könyv fizikai valójának esztétikai átélésére is folyvást. Napi szinten semmiképp, sőt, inkább az előnyöket élvezi óráról órára. Mindig akad felfedezni való az ebook reader-en. Ugyan nincs illata, de van kiterjedése: rámehetek a web-re, levelezhetek, zenét hallgathatok, felugrik a szótár, befutnak a kapcsolódó linkek, megtépázás nélkül kijelölhetek sorokat, szamárfülezés helyett diszkréten jelölök be oldalakat. Ezek olyan fórok, amelyek felveszik a versenyt a print romantikával.

virag_es_konyv.pngKép forrása: Vén könyv, forró kávé, és ősz

Könyvtest szépsége kontra e-book gépiség

Ha valaki úgy látja, tartósan képtelen lemondani a megszokott könyv-formátumról, próbáljon lehetőséget találni egy e-könyv-olvasó otthoni tesztelésére. Aztán minden kiderül… Egy időben az elektronikus textek olvasását műszálas böngészésnek határozták meg, minden minősítő felhang nélkül. Inkább azt mondanám: mélyhűtött ABC az e-könyv, bármikor kiolvasztható a tartalom. Szavatossági idő nincs…

Félek, hogy elvesztem a könyvfájlokat, és elavulhat az e-könyv-olvasóm

Mindig meglepődöm, milyen konkrét veszélynek látják sokan az e-könyv sebezhetőségét. Attól félnek a legtöbben, hogy gépcsere esetén, vagy szoftver-összeomlás nyomán egyszerűen eltűnik a mű, soha többé nem hívható elő. Lehet, hogy szerencsés vagyok, de még nem volt komoly adatvesztésem, ezért nincsenek ilyen fóbiáim. Megértem, hogy mások viszont félnek, szoronganak, annyi rémtörténet kering.

Pedig – ellentétben a papír-kiadással –, ha elvész a kópia, az eladó azonnal pótolja, hiszen a felhasználói regiszterbe lépve, a mű újra és újra letölthető. Ez a lehetőség adott. Sőt, ha részlegesen is, és némi megszorításokkal, de már kölcsönözhetem is a saját gépemről egy másik gépre a birtokomban lévő műveket.

Ezzel szemben áll a nyomtatott könyv valódi múlandósága. Elsárgulnak a lapok, az oldalak bepiszkolódnak, elenged a kötés, széthullik a szeretett könyv, a foltos borító felszakadozik, láthatóvá válik a kopár, préselt papír. Az e-tartalom stabil külsővel bír, nem változik. Felvetődik a formátumok kérdése is: ha Kindlé-re vettem egy alkotást, és kedvem támad Sony-n olvasni, mit csinálok? Ez olyan: a bakelit lemezek is elavultak, a diafilmek is, a CD-k ugyanúgy. Ki hallott már a mikrofilmről? Emlékszik még valaki a 8-as film-kamerákra, a filmek ragasztására, és lepörgetésére? Hol vannak a kazettás magnók, a szalagosakat már nem is említve? A papírkönyv ebben tényleg előnyben van, már évszázadok óta tartja magát. De a pergamen, a papirusz is sokáig élt…

További részletek: Kerekes Pál: Akcióban az e-book (hazai és globális portálokról letölthető (200-300 Ft, 1,99 USD közötti áron) Közvetlenül (190 Ft) a kiadótól is elérhető.

Tovább olvasom

Könyvek hangosan: podcast és felolvasások

Az internet beláthatatlan média-galaxis. Az online űrben a szövegtestek atomjaikra hullanak szét, majd ismét összeállnak más szerkezetben. Az írott művek képben-hangban születnek újjá. A szabad irodalomelérés kategóriájába beletartoznak  a textuális literatúra-műfajok (vers, próza, esszé) hang- és videoadaptációi is; annál is inkább, mert – a képes, hangos, animált videoverziók naplózott és számszerűsíthető adatai alapján – az irodalmi művek elérésében, megismertetésében, akár részleges tanulmányozásában a multimédiás eszközökön prezentált alkotások népszerűsége meredeken emelkedik, függetlenül attól, hogy eredetileg szöveges művekről van szó. 

Rossz kimondani? Mégis reális: ma a magyar irodalom legnagyobb népszerűsítője a YouTube. Nem ritkák klasszikusaink esetében a milliós letöltésszámok. „A walesi bárdok” különböző változatai a kétmilliót is simán ugorják. Ebből Sinkovics Imre versmondása egymaga közel egymilliót hoz.

A podcast: műsor, hangos könyv, egyéb?

Ebben a posztban most egy online irodalomi szegmensre, a talán kevéssé ismert, bár egyre népszerűbb műsorfajtára, a kulturális podcast-ra hívnám fel a figyelmet.

Elmúlt hetekben indult a „Lapozz a 99-re!” podcast. Szabados Ági, az ismert tévés személyiség szerkeszti és vezeti. Nem előzmény nélküli a program, Szabados Áginak saját olvasásnépszerűsítő blogja is van, benne a „Nincs időm olvasni” protest menüvel. A podcast már túl van a hatodik epizódon. Az egyes adások ingyenesen elérhetők a tartalom áruházakban, mint a Spotify, Apple, és Google boltokban, vagy éppen a magyar Podkaszt gyűjtőportálról. Az egyes részek címeiből:

Mi a baj a kötelező olvasmányokkal? (erről a Magyartanárok Egyesületének véleménye: populáris és kortárs felé)

A titokzatos bestselleríró

Bátor nők

A krimik titkai

Alkoholizmus, függőségek, pókanyák

podcast4.pngKép forrása: https://unsplash.com/@austindistel 

A podcast olyan hangos műsor, amit az internetről lehet letölteni. Mint sok minden, ez is az Apple infó-boszorkánykonyhájában készült, mára azonban minden operációs rendszer és eszköz képes podcastok befogadására és közvetítésére. 

Podcast értelmezése, lehetőségei

Mit is jelent ez a kifejezés, hogy „podcast”? Ez az iPod zenelejátszó nevéből és a broadcast („közvetítés”) angol szóból kreált összetétel arra utal, hogy a hallgató az internetről tudja letölteni és utána a saját lejátszóján meghallgatni a rendszeresen újabb részekkel jelentkező műsort. Természetesen nemcsak iPodon lehet podcastokat hallgatni, hanem bármilyen készüléken, amely hangállományok lejátszására képes – így a telefonunkon vagy a számítógépünkön is.

A podcastok kezdetben stúdióbeszélgetésszerűek voltak, és ma is ez a legjellemzőbb. Napjainkban azonban egyre több irodalmi podcast indul, letölthetünk hangoskönyveket fejezetenként, rádiójátékokat, sőt akár novellaválogatásokat is!

A hagyományos rádiókkal ellentétben a mi döntésünk, hogy az adott hanganyagokat hol és mikor hallgatjuk meg. Ezenkívül előre-hátra tekerhetjük az mp3-akat, így egy-egy kedvenc részre akár vissza is ugorhatunk. A megszokott - időben kötött - műsor jelleggel szemben nagy előny az is, hogy akkor sem maradunk le egy-egy érdekes hanganyagról, ha épp nem érünk rá, hiszen a felvételeket később is (bármikor) letölthetjük/meghallgathatjuk.

Természetesen lehetőségünk van arra is, hogy a felvételeket az internetböngészőnkben vagy valamelyik médialejátszó programmal hallgassuk meg. Óriási előny, hogy ha a podcastra „feliratkozunk”, akkor a friss hanganyagok akár automatikusan is áttöltődhetnek a kedvenc mp3-lejátszónkba vagy telefonunkra, így tehát úgy juthatunk hozzá a friss tartalmakhoz, hogy ehhez az egyszeri beállítást követően nem kell mást tennünk.

Hazai irodalmi podcastok

Többségben vannak a neten az angol nyelvű podcastok, de számottevő a magyar adások mennyisége is. Gyakori, hogy könyves vagy irodalmi folyóiratok rendelkeznek podcast melléklettel. Néhány ezekből:

A podcastokat külön alkalmazásban prezentálja az iTunes portál, az Apple tartalomáruháza. Néhány magyar program:

  • o Legalább ennyit a kortárs magyar irodalomról
  • o Hármas „Könyvelés”
  • o Civil Rádió, Tilos Rádió kulturális podcastjai
  • o Keménykötés

A podcast további nagy gyűjteménye a Spotify globális zenei- és hangfájl portál. A magyar nyelvű kulturális csatornák legnagyobb választéka itt található. Könyves és könyvismertető magyar nyelvű Podcastok széles választéka található a Spotify-on, csak felsorolás szerűen néhány:

  • o Könyvespolc
  • o Könyvpáros
  • o Zsókaland (mesefelolvasás)

Tovább olvasom

Sport, a közellenség

Lehet a testmozgásra haragudni? Szapulni az élsportot tiszta szívből? Van, aki megteszi, megtette. Nem napjainkban, hanem a múlt század első évtizedeiben.

Hogy kerül ide ez a téma, egy könyves blogra?

Azért a furcsaságért, mert az olimpiai mozgalmat ledorongoló író éppen az irodalom megbecsülésének redukálódását állítja szembe az atléták társadalmi és anyagi elismerésének égig szökő emelkedésével.Kultúra és sport végzetes konfliktusa? A szerző ennél is tovább megy: úgy érzékeli, rövidesen magát a közéletet is a versenycsúcsok és rekordok logikája fogja vezérelni. Hová lesz akkor a demokrácia?   

A vitatott gondolatiságú, ám kétségtelenül tehetséges, és egykoron a legeredetibb alkotók közé sorolt Szabó Dezső (1879-1945) esszéjének címe: Az olympiász tanulságai. Megírásának ideje 1936, a berlini olimpia éve. Kemény az indítás:

„Most már tudom, miért feszítették meg liberálisék a szegény Krisztust. Mert ahelyett, hogy gólt rúgott volna az emberrel az üdvösség kapuján, vagy jó ökölcsapással knokoulta volna a bűnből, vagy fényképmasinásos népszerűséggel húzta volna ki a kárhozat Császárfürdőjéből: hát új világot építő új lelket akart adni neki!”

A hangerő tovább emelkedik:

„Igen: ez a sportőrület, ez a veszett testkultusz: tatárjárás a kultúra ellen s az általános kultúra fokozatos, gyors fokozatú leromlását jelenti.”

Végül totálissá, szuperszonikussá válik a gondolatsor: 

„ A közélet, a történelem izombarmok vad Olympiászává válik, ahol az ellenfél, a vetélytárs mindenáron legázolása az egyetlen törvény. Ezt a kiválasztást valósítja meg a népképviseleti rendszer mai formája a politikában, mely a minden hazugságra képest, a lelkiismeretlen úszítót, a gazul ígérgetőt, a műveletlent, a tehetségtelent, az immorálist, az ordas újságírót, a lézengő grófi Biberachot juttatja történelem-csináláshoz, s ezek kezébe adja a bölcsők, a családok, a nemzetek, a kultúrák sorsát!”

Veri a lécet

Felidézi az író, hogy ő is benevezett egy Olimpiászra. Trénerei közé sorolja a nagy erdélyi írókat. Így következtet: „És elbeszélések hosszú sorát írtam meg. Ezer évek látásai után új látással tudtam megmutatni az emberi lélek dolgait. Nincs ez olyan magasba szökkenés, mint Csák Ibolyka ugrása?”

Csák Ibolya egyébként az első magyar női atlétikai olimpiai bajnok, 1936-ban győzött.

szabo_dezso_1.png

Szabó Dezső könyvei között

Digitális elérhetőségek

Szabó Dezső írásai szabadon letölthetők, köztük a legismertebb regénye, az „Elsodort falu” a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) állományából. Tanulmányai szinte teljes sora szintén ingyenesen elérhetők a Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívumából (MTDA).

Természetesen a poszt keretein belül nem vállalkozunk a tanulmány tartalmi értékelésére. Mint sok más különcködésében, ebben a krokijában (mert tanulmánynak nem nevezhető) is viharvert blődségek tarkítják a szöveget. Extrémitások, találó megjegyzések, és originális fogalmazási fordulatok azonban bőven találhatók az írásban. Érdemes ezért – és sok más érték miatt is – ismeretségbe kerülni Szabó Dezső írásaival. Életműve teljes egészében elérhető legális, ingyenes elektronikus adatbázisok használatával. Az idézett tanulmány elérhetősége:

Szabó Dezső: Az egész látóhatár. I-III kötet. Magyar Élet kiadása, 1939. Szabadon letölthető: III. kötet 118-135. old.

Sokat olvasott politikai szatírájából 1995-ben film készült. Címe: Feltámadás Makucskán.  Ez az írása ma is hiánytalanul élvezhető. A tartalma röviden az: egyszercsak újraélednek a halottak, elkezdenek visszajönni a temetőből egy eldugott faluban. Mivel a helyiek nem tudnak megoldást a túlvilági migránsáradatra, az országos politikának kell intézkednie. A rendszer beindul... A váratlan helyzet termi a groteszt, az abszurdot. 

 

 

 

Tolvajok célkeresztjében: könyv és könyvtár

Krimik általában könyvekben egzisztálnak. Nem gyakori, hogy maga a könyv kerül a rendőrségi híradások élére.

Ma ez történt, 2019. május közepén. Megnyíltak a fogdaajtók a könyves fosztogatók előtt.

Plázaszarkák kötelékben

Több portál is beszámolt egy banális esetről (itt és itt). Pláza-könyvesboltot fosztogattak. Ami érdekes, hogy videón követhetjük a cselekményt. Egyszerűen hihetetlen: egy szervezett banda, jól leosztott feladatokkal pakolta ki a könyvrakások tetejéről a drága kiadványokat. Egyikük összerakta a csomagot, másik szereplő egy preparált hátizsákba csúsztatta az elcsenésre előkészített köteget, harmadik társuk az orgazda autóba fogadta be a zsákmányt. Mindezt videón szemlélgethetjük, és álmélkodhatunk: egyrészt, hogy már érdemes könyvet lopni, olyan drágák a kötetek; másrészt, hogy milyen ügyetlen és kezdő csaklizókról van szó, hiszen teljesen nyilvánvaló a lebukás, olyan primitív módszerrel próbálkoztak a levideózott áruházi gagyizók.

A másik híradás már igazi profikról tudósít. Évtizedeken keresztül fosztogatták a nagy európai és magyar könyvtárakat: olyan térképeket tulajdonítottak el az állományokból, amelyeket a nemzetközi műkincspiacon értékesíteni lehetett. Többszereplős történet, a banda tagjai számos országból rekrutálódtak. Nem nagy dicsőség, de tény: a bűnszövetkezet élén egy magyar férfi állt. Bekövetkezett a lebukás. Határ ellenőrzés alkalmával egy gyanússá vált kocsit átkutattak, és kissé feltűnő volt, hogy egy átlagos személyautóban több száz antik térképet szállítottak. Megszólalt a vészcsengő, innen kezdve országszerte beindultak a műkincs csempészetre szakosodott rendőri nyomozók.

Felgöngyölítették a láncolatot. Kiderült, hogy nem tettek egyebet a sor végén álló végrehajtók, mint bejelentkeztek álnéven nagy könyvtárakba, kikérték az értékes atlaszokat, majd kivágtak belőlük drága, becses metszeteket. Nem az egészet lopták el, az feltűnő lett volna. Csak néhány képet nyestek ki, majd a "megkutatott" könyvet visszaadva kisétáltak az épületből. A könyvtárosok nem észlelték a lopást azonnal. Ha egyáltalán rájöttek a turpiságra később, hiszen ritkán forgatott anyagokról volt szó.

E-book különítmények

Ami a furcsa: rendben van, hogy ez a két eset bekerül a médiumokba. De miért nem foglalkoztatja a sajtót és a közvéleményt a digitális könyvekkel való visszaélés szinte tömegesnek mondható jelensége? Mindent ellopnak a jóindulatúan kalózoknak nevezett könyves károkozók. Nem számít a műfaj: regény, tanulmány, képzőművészeti album egyaránt a feneketlen illegális digitális zsákokba kerül.

vandorlo_dalnokok.png

Vándorló dalnokok. Tőlük nem lehetett a tartalmat ellopni... Forrás: Digitális Képarchívum. Vasárnapi Újság 1880. október 7.

Mindenkinek a saját baja fáj a legjobban, de most nem ezért idézem be: csak azért, mert ez konkrét és részemről nyomon követhető. Az elektronikus könyvészetről, a digitális szövegkultúráról írt, néha ráadásul többszerzős könyveimet – seregnyi vegyes portál mellett – egy külön rám szakosodott weblap kínálja teljesen ingyen. Egyebet sem kell tennie az érdeklődőnek, mint regisztrálnia magát. Csak azért – nem humorérzék híján - nem iratkozom fel a honlapra, mert nyilvánvaló, hogy a megadott elérhetőséggel kereskednek majd. Ettől kezdve semmilyen vírusvédő nem blokkolja majd a gépemre küldött támadásokat. Hamarosan a megadott e-mail cím közbeiktatásával dél-amerikai számlákat fognak ezerszámra kiadni észak-európai cégeknek. Már láttam és tapasztaltam ilyet.

Aki keres, az talál

Persze jogosan kérdezhetik: honnan találtam rá a saját könyveimet kínáló kalóz oldalra? Nem különös. A Google kereső a nevemre és a könyvemre való beütés után a huszadik-harmincadik sorban hozza a portált. Ez van, ez a helyzet.

A digitális kiadványok útja a sötét erdőben kígyózik. Mindenünnen leselkednek az e-kiadványokra és le is csapnak. Nem az éj leple alatt, hanem napvilágnál, totálisan látható és követhető módon.

Meddig még?

A könyv napja - kérdőjelekkel

Ha könyv, akkor plaza – jelenti egy ma, a Könyv Világnapjára (egyben a Szerzői Jogok Napja) időzített hazai felmérés. A Picodi smart-shopping platform összegzése szerint a magyarok 68 százaléka a hagyományos könyvesboltokat részesíti előnyben, ha olvasnivalót keres, a könyvtári kölcsönzés aránya 9 százalék, a barátoktól, ismerősöktől kölcsönkérésé pedig 1 százalék.

A színvonalas infografikákon bemutatott kutatási eredmények szerint a megkérdezettek 22 százaléka válaszolta azt, hogy nem nagyon olvas, illetve nem érdeklik a könyvek. Arra a kérdésre, hogy vásárolt-e az elmúlt egy évben könyvet, a nők 76, a férfiak 64 százaléka válaszolt igennel.

De mi a helyzet az árakkal?

Drágának találják-e a (szépirodalmi) könyvet a magyar vásárlók? Erre a kérdésre tizenöt százaléknyian úgy válaszoltak, hogy kifejezetten magasak a bolti árak, további 23 százalék megkérdezett pedig, ha nem is méregdrágának, de direkt túlzónak tartja a friss művekért kirótt összegeket. A könyvesboltok lassan az elérhetetlen divatcikkeknél megszokott kirakati nézelődés helyszínévé válnak. A konzumálás folyamatát jelzi, hogy a könyveladások kiemelt szezonja, mint más fogyasztói termékeknél, a november és a december. Harmincöt százaléka a teljes forgalomnak ebben a két hónapban realizálódik.

olcso_konyvtar_rokonok.pngAz Olcsó Könyvtár egykori árait mutató kiadvány

Milyen formátumban kelnek el a weben az írói alkotások?

A web-et az internetes felhasználók hagyományos funkciók keretei között használják a könyvet illetően. A nyomtatott könyveket online rendelik, ez teszi ki a hálózati könyvforgalmazás több mint felét. Ugyanakkor már eléri az e-könyves vásárlások aránya a webes forgalmazásban a tizenhárom százalékot. További beszédes adat: az online közösség tagjai jórészt nem fizetnek a könyvért, tizenegy százalékuk az ingyenes forrásokat veszi igénybe a letöltésekben.

Ki és mi hat a vásárlásokra?

A kedvező ár elemi jelentőséggel bír (23 százalékban ez a motiváció). A barátok ajánlásai és a saját döntés egyaránt eléri az ötven százalékos indíttatást. Ami új és meglepő: tizenegy százalékban a könyves bloggerek ismertetői, javaslatai vezetnek a vásárlási aktivitáshoz.

„Bár a webáruházakból is egyre többen rendelnek könyvet Magyarországon, a többség elsősorban a hagyományos könyvesboltokat preferálja, és a rendszeresen olvasók nagyjából harmada vásárol havonta vagy annál is gyakrabban” - összegezi a felmérés megállapításait a Magyar Nemzet elemzése.

Tovább olvasom

A szabad olvasás hiánylistája

Az ingyenesen használható digitális könyvadatbázisok szinte korlátlan gazdagsága mellett (erről lásd Az ingyenes olvasás kalauza e-könyvet) joggal lehet hiányérzete az érdeklődő olvasóknak. Van néhány jelentős szerző, akinek az életműve nem érhető el a nagy magyar free e-könyvtárakból. A Magyar Elektronikus Könyvtár (klasszikusok lelőhelye) és a Digitális Irodalmi Akadémia (free kortárs irodalom) nem szolgáltatja a magyar szövegkultúra nagyjai közül éppen a legkeresettebbek némelyikét.

Akik kimaradtak: jelentős magyar szerzők ingyenes hozzáférés nélkül

Még nem közkincs több jelentős és olvasott író életműve. Sokféle okból dönthetnek így a jogtulajdonosok. Erről vagy beszélnek az érintettek vagy nem. Ha nincs biztosítva az ingyenes digitális elérés, az természetesen veszteség az olvasni vágyók részére. Különösen abból a nézőpontból sajnálatos ez, hogy kormányoktól függetlenül az aktuális kulturális vezetés mindenkor komoly áldozatokat hozott a nyílt magyar nyelvű e-könyvtárak létrehozása és fenntartása érdekében.

Akik nincsenek benne a digitális univerzum szabad köreiben, azaz nem érhetők el írásaik az legálisan működtetett free e-könyvtárakban:

Közeli időktől közkincs lesz:

Balázs Béla (2020-tól)

Molnár Ferenc (2023-tól)

Gábor Andor (2024)

Nyírő József (2024-től)

Szép Ernő (2024)

Herczeg Ferenc (2025-től)

Nagy Lajos (2025-től, bár egy írása megtalálható a MEK-en)

angi_vera.pngVészi Endre művei szabadon elérhetők a Magyar Elektronikus Könyvtárból illetve az író honlapjáról. A képen Vészi Endre művéből készült film, az Angi Vera egyik jelenete

Nagyon keresett, de jelenleg nem érhető el ingyenesen, és csak távolabbi időpontoktól lesz közkincs (alfabetikus sorrendben):

Csurka István

Fekete István

Heltai Jenő

Márai Sándor

Wass Albert

Weöres Sándor

Zilahy Lajos

Természetesen ez a lista nem teljes, nem is lehet az, hiszen nem vállalkozhat senki arra a bírói szerepre, hogy végérvényesen meghatározza, ki számít jelentős szerzőnek. Inkább csak arra szeretnénk itt utalni, hogy az ingyenes elérés igényének kielégítése rendkívül összetett gazdasági, kulturális, és informatikai feladat.   

Szabad olvasás, de nem szabad kereskedelem

Említeni kell a tisztelet hangján az olyan népszerű szerzők MEK aktivitását, akiknél a védelmi idő még nem járt le, mégis az örökös, vagy maga a még élő szerző engedélyezte a digitális szabad elérést a MEK virtuális polcairól. Ez nem jelenti a kereskedelmi forgalmazás lehetőségét más ügynöki szervezetek, vagy kiadók számára. A MEK könyvlicenszekről itt olvashat. Csak példaként: Vészi Endre, vagy még az életében (időközben elhunyt 2018-ban) erről intézkedő Papp Tibor költő, és a sokféle műfajban alkotó Baranyi Ferenc (műfordításai is elérhetők). Természetesen ez a lista sem teljes, sőt említeni kell, hogy egyre több kortárs szerző ad engedélyt a MEK-nek az ingyenes (egyes művek vagy teljes életművek vonatkozásában) felhasználásra.  

Az ingyenes könyvhozzáférésről részletesen az előző posztban olvashat.

Könyvapp kalauz

Kulturális outlet az e-könyv áruház? Olcsóbb az elektronikus, mint a nyomtatott kiadás?

Változnak az idők. Nincs digitális last minute. Mára itthon és a nagyvilágban az e-book kikerült az akciós termékek köréből. Adott mű elektronikus verziója gyakran éppen drágább a print változatnál. A könyv radikalizmus töretlen.

Egykor gyakran elhangzott: kifutó szöveges termékektől rogyadoznak a webes könyvesboltok. Ez volt talán a kezdet gyötrelme, dilettantizmusa. Most a frissesség a jellemző, nem ritkán a digitális anyag az első születés, és csak ezt követi a nyomtatott kinevelés.

Mindeközben történt egy s más. Az internet, majd a web, és különösen az e-book megteremtői az ingyenesség fogalomkörében gondolkoztak. Koncepcióik maradéktalanul az e-könyv világában valósultak meg. A szabad elérésű szövegkultúra felsorakozott a könyvtári vívmányok többezer éves történetének új lapjaira. Appok és adatbázisok nyújtózkodnak a digitális felületeken.

Hol érhetők el a legális, szabad könyvbázisok?  

Megjelent, és kapható elektronikusan, valamint printben is, „Az ingyenes olvasás kalauza.” Az alcíme:

A szabad elérésű elektronikus irodalom magyar nyelvű szöveges és audiovizuális könyvtárai, a free szöveggyűjtemények elérhetőségei, a nyílt magyar text- és multimédia-bázisok globális, határon túli, és hazai színterei

A bevezetőből:

„Közel kétszáz web-címet adunk meg, ahonnan legálisan, szabadon, free alapon lehet magyar nyelvű irodalmat letölteni, többnyire platformfüggetlen módon. Telefon, táblagép, e-könyv-olvasó eszköz, és természetesen asztali gép és note-book is lehet az olvasás eszköze. Lehet letölteni a műveket, vagy fenn hagyni az eredeti rendszerben, nem ez a fontos: a lényeg ma már az olvasói gyakorlaton van. Az irodalom elérésének praxisai mindenkor társadalmilag és médiatörténetileg meghatározottak. Ma sincs ez másképp. A kultútechnikák változhatnak, az irodalmi és információs értékek stabilak maradnak, akármilyen felületen is közelítünk a művekhez.”

ex_libris_vigand.png

Kép: részlet a Kaluzból. Az Iparművészeti Múzeum Ex libris gyűjteményének virtuális prezentációja

Szerző: Kerekes Pál. Terjedelem: 248 oldal.

A tartalomjegyzék:

Tovább olvasom

Kurázsi – volt ellenzéki csoportok adatbázisa

„Az államszocialista rendszerek erodálódását, majd a rendszerváltással jelentkező bukásukat nem kizárólag nagyhatalmi játszmák eredményezték, hanem a – legkülönfélébb mozgalmakat és műfajokat felölelő – „földalatti” civil szerveződések és a kulturális szféra ellenállása is. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont koordinálásában több mint húsz országban, tizenkét partnerintézmény bevonásával zajló nemzetközi kutatóprogram kísérletet tesz eme örökség történeti feldolgozására és láthatóvá tételére. A COURAGE kutatóprogramot a Horizont 2020, az Európai Unió Kutatási és Innovációs Keretprogramja támogatja. A kutatóprogram a kulturális ellenállás gyűjteményeinek közös adatbázisát hozza létre, lefedve az egykori szocialista blokk tagállamait. A felépülő adatbázis egyfajta metaarchívumként funkcionál, és nagy segítség lehet a történelem, irodalom vagy művészeti oktatás területén, hiszen képes egyszerre multimediális tartalmakat megjeleníteni, illetve a szabad, kreatív bejárást biztosítani a felhasználóknak.”

 

A COURAGE adatbázist létrehozó és gondozó munkatársak projektjüket a „Valóságos könyvtár – könyvtári valóság” konferencián mutatták be. Munkájukat a tanácskozás előadásaiból szerkesztett tudományos kötet mutatja be szöveges változatban.

 

Ellenzékiség a szocializmusban?

Ez még ma is viták tárgya. Rendszerkritikusság? Művészeti performansz? Metál zene? Nyilatkozatok aláírása, Kartások? Szamizdat? Inkább ilyen fogalmak voltak használatosak akkoriban. A Courage archívum kiindulópontjai: „Tematikus szempontból az ellenkultúra heterogén fogalma alá tartoznak a film, az előadóművészet, a zene, a tánc, a képzőművészet, az ifjúsági szubkultúrák, a nemzeti hagyományőrző mozgalmak (például a táncház mozgalom), az emberi jogi és környezetvédő, a rejtve működő vallási közösségek vagy az emigráns csoportok gyűjteményei. Utóbbiak esetében különösen fontos, hogy az emigrációs közösségek miként járultak hozzá e gyűjtemények létrejöttéhez, fenntartásához és népszerűsítéséhez.”

cseh_tamas_archivum.pngKép: Cseh Tamás Archívum nyitóképe a Courage adatbázis portálon

Mellette és ellene

Külön érdekessége az épülő adatbázisnak, hogy nem kizárólag a rendszeridegen mozgalmak, szerveződések emlékeit veszik számba, hanem az ellenoldal, azaz az állami intézmények ellenlépéseit is: gyakorlatilag a szemmeltartást, a politikai célzatú dokumentálást. „A kutatás középpontjában nem önmagában az ellenkultúra vagy kulturális ellenállás mozgalmi aspektusai állnak, hanem kettős módon az ellenkulturális relikviákat gyűjtő magán- és közgyűjtemények története (archívumok, levéltárak, múzeumok, privátgyűjtemények) és elemzése – tágabb szociális, politikai és kulturális összefüggéseikben –, illetve maga a kulturális megőrzés társadalmi gyakorlata (különösen a tiltott vagy megtűrt gyűjtőtevékenység), mint ellenkulturális praxis.”

Végezetül a projekt munkatársai a jövőről így fogalmaznak: "Az adatbázis nagy segítség lehet a történelem-, irodalom- vagy művészeti oktatás területén, hiszen képes egyszerre multimediális tartalmakat megjeleníteni, illetve szabad, kreatív bejárást biztosítani a felhasználóknak. A projekt további célja egy, a formális és informális pedagógiai módszereknek egyaránt megfelelő digitális tananyag fejlesztése különböző korosztályok és célcsoportok számára.”

Könyv és bemutatója az OSZK-ban

A tanulmány adatai és letölthetősége: Apor Péter - Bódi Lóránt - Horváth Sándor - Micsik András - Scheibner Tamás: Courage: az ellenzéki kultúra adatbázisa

A „Valóságos könyvtár – könyvtári valóság. Könyvtár- és Információtudományi tanulmányok 2018” című kötet bemutatóját az Országos Széchényi Könyvtárban tartják, 2019. március 27-én, 17 órakor. A nyilvános rendezvény meghívója itt és itt tölthető le.

A kötet másik tanulmányáról poszt: Inform vagy kultform? 

Inform vagy kultform?

Falak nélküli könyvtár? Hálózati könyvtár? Könyvtár a felhőben? Szolgáltató könyvtár? Adatbázis alapú, aggregátor könyvtár?  

Ezekkel a kifejezésekkel gyakran találkozunk a könyves tereken, legyünk akár print, vagy akár elektronikus határok között. A fogalmi újítások a könyvtárak állandó és változó szerepeire utalnak.

Milyen lesz a digitális kor könyvtára? És ezen belül: hogyan fog működni a következő évtizedekben a legintenzívebb emlékezet intézmény, maga a nemzeti könyvtár? Miben lehet más, ha egyáltalán másként funkcionál majd, mint a korábbi korok bibliotékája?

Káldos János, az Országos Széchényi Könyvtár vezető munkatársa, tartalmas, tudományos lüktetésű, de közérthető nyelvezetű kisesszéje a felvezetésben a következőképp jellemzi a helyzetet: „Számtalan konferencia, kutatás, tanulmány, eszmecsere, jövőkép, stratégia és koncepció és/vagy megvalósult épület igyekezett és igyekszik választ adni a fenti kérdésekre. A válaszolók döntő többsége egyetért abban, hogy az új technikai forradalom, amelyben az infokommunikációs technológia, a robotika, a genetika, a nanotechnológia területeinek fejlődése és összekapcsolódása, egymásra hatása és ennek a technikai forradalomnak a társadalomra gyakorolt hatása az alapvető oka annak a paradigmaváltásnak, ami a könyvtárak működésének jelenlegi és jövőbeli keretét meghatározza.”

Árkádok

Az írásos művek (legyenek bármely hordozón vagy formátumban) megőrzésének alapintézménye a könyvtár, amelynek négy alapvető funkciója van: gyűjtés, megőrzés, feldolgozás, szolgáltatás. Ez az „oszloprend” az ókor óta a „könyvtár” négy tartópillére. Mi fog történni a könyvek nagy (virtuális vagy valóságos) csarnokában a következő években? Szemelvényezve Káldos János írásából, néhány alapvetést érdemes sorra venni. Csak valóban figyelemfelhívásként értelmezve a következő mondatokat, idézünk tanulmányából.

virtualis_corvinak.pngKönyvrészlet (Catullus: Carmina) az OSZK Bibliotheka Corvina Virtualis szabadon letölthető gyűjteményéből

Gyűjtés

Hogyan értelmezhető az internet komplex rendszerében a hungarikum könyvtári fogalma?

Megőrzés

Úgy tűnik, hogy a digitális korszakban átalakul a társadalmi emlékezet megőrzésének felelősségi rendszere is.

Feldolgozás

A hálózati térben az elemi adatok között kapcsolatok jöhetnek, jönnek létre. A könyvtáros és könyvtári szolgáltatások feladata, hogy „megszelídítse” az elszabadult adatokat. A felhasználónak ugyanis azt kell éreznie, hogy az adatok személyesen neki szólnak.

Szolgáltatás

A digitális adattérben a fogyasztók részéről egyre erősebben fogalmazódik meg az az igény, hogy az adatok minél egyszerűbben, személyes érdeklődésüknek megfelelően legyenek elérhetők. Az adatközpontként funkcionáló könyvtárak átkódolt mechanizmusa alapszintű számítógépes rutinnal kezelhető felületeket fog nyújtani a jövőben. Az egyre komplexebbé váló gyűjteményeket felhasználóbarát, gyakorlatias megközelítésű, könyvtáros rendezettségű, és nem informatikai apparátusú szisztémákkal lehet és érdemes feltárni. 

Big Data

„A könyvtár a megőrző és információközvetítő (média) rendszerek közé tartozik” – érvel az esszé írója.

Az adatválságból kivezető utak kiépítéséhez a könyvtárak jelentősen hozzájárulhatnak. A tárolás fontossága mellett hangsúlyt kap a feldolgozási teljesítmény növelése, az információtovábbítás felgyorsítása. A kihívások egyikét így határozza meg Káldos János: „Reméljük, hogy az OSZK fejlesztési terveiben megfogalmazottak és azok megvalósulása segíti …. a könyvtári rendszer információpiaci pozíciójának meghatározását és stabilizálását.”

A tanulmány ingyenesen letölthető.

A tanulmány címe és az azt közlő teljes tanulmánykötet elérhetősége

Káldos János: A (nemzeti) könyvtár állandósága és változása. In: Valóságos könyvtár – könyvtári valóság. Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2018. Szerk: Kiszl Péter, Csík Tibor. Budapest, ELTE Könyvtár- és Információtudományi Intézet, 2018. 31-43. old.

A teljes kötet szabadon letölthető innen.

A „Valóságos könyvtár – könyvtári valóság. Könyvtár- és Információtudományi tanulmányok 2018” című kötet bemutatóját az Országos Széchényi Könyvtárban tartják, 2019. március 27-én, 17 órakor. a nyilvános rendezvény meghívója itt és itt tölthető le.

süti beállítások módosítása