A könyv napja - kérdőjelekkel

Ha könyv, akkor plaza – jelenti egy ma, a Könyv Világnapjára (egyben a Szerzői Jogok Napja) időzített hazai felmérés. A Picodi smart-shopping platform összegzése szerint a magyarok 68 százaléka a hagyományos könyvesboltokat részesíti előnyben, ha olvasnivalót keres, a könyvtári kölcsönzés aránya 9 százalék, a barátoktól, ismerősöktől kölcsönkérésé pedig 1 százalék.

A színvonalas infografikákon bemutatott kutatási eredmények szerint a megkérdezettek 22 százaléka válaszolta azt, hogy nem nagyon olvas, illetve nem érdeklik a könyvek. Arra a kérdésre, hogy vásárolt-e az elmúlt egy évben könyvet, a nők 76, a férfiak 64 százaléka válaszolt igennel.

De mi a helyzet az árakkal?

Drágának találják-e a (szépirodalmi) könyvet a magyar vásárlók? Erre a kérdésre tizenöt százaléknyian úgy válaszoltak, hogy kifejezetten magasak a bolti árak, további 23 százalék megkérdezett pedig, ha nem is méregdrágának, de direkt túlzónak tartja a friss művekért kirótt összegeket. A könyvesboltok lassan az elérhetetlen divatcikkeknél megszokott kirakati nézelődés helyszínévé válnak. A konzumálás folyamatát jelzi, hogy a könyveladások kiemelt szezonja, mint más fogyasztói termékeknél, a november és a december. Harmincöt százaléka a teljes forgalomnak ebben a két hónapban realizálódik.

olcso_konyvtar_rokonok.pngAz Olcsó Könyvtár egykori árait mutató kiadvány

Milyen formátumban kelnek el a weben az írói alkotások?

A web-et az internetes felhasználók hagyományos funkciók keretei között használják a könyvet illetően. A nyomtatott könyveket online rendelik, ez teszi ki a hálózati könyvforgalmazás több mint felét. Ugyanakkor már eléri az e-könyves vásárlások aránya a webes forgalmazásban a tizenhárom százalékot. További beszédes adat: az online közösség tagjai jórészt nem fizetnek a könyvért, tizenegy százalékuk az ingyenes forrásokat veszi igénybe a letöltésekben.

Ki és mi hat a vásárlásokra?

A kedvező ár elemi jelentőséggel bír (23 százalékban ez a motiváció). A barátok ajánlásai és a saját döntés egyaránt eléri az ötven százalékos indíttatást. Ami új és meglepő: tizenegy százalékban a könyves bloggerek ismertetői, javaslatai vezetnek a vásárlási aktivitáshoz.

„Bár a webáruházakból is egyre többen rendelnek könyvet Magyarországon, a többség elsősorban a hagyományos könyvesboltokat preferálja, és a rendszeresen olvasók nagyjából harmada vásárol havonta vagy annál is gyakrabban” - összegezi a felmérés megállapításait a Magyar Nemzet elemzése.

A könyvárak problémaköre

Az ingyenes olvasás kalauza” e-book és nyomtatott formátumban megvásárolható tanulmány több fejezete foglalkozik a könyvkereskedelem történelmi tarifálási gyakorlatával. Anélkül, hogy az elemzés részleteibe itt belemennénk, az derül ki az árak több évszázados vizsgálatából, hogy a könyvek árait – az alapvető fogyasztói termékek viszonyrendszerében – nem befolyásolta a nyomdászat hihetetlen technikai fejlődése. A termelés olcsóbbá válása, mint az merkantil logikával elvárható lenne, nem hozta magával a könyvárak viszonylagos csökkenését. Ebből következik, hogy egyre többen fordulnak a legális ingyenes könyvelérési lehetőségekhez. Ezt a tendenciát látszik jelezni a Picodi felmérése is.

Az adatsort bemutatja és értékeli a Világgazdaság, a HVG és az Origo is.

A hazai könyvstatisztikák elérhetők a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése honlapja "Könyvforgalom" menü pontjáról.