A tavasz az olvasás évszaka. Csakhogy drága időtöltés a friss napfényre húzódni egy új könyvvel. Szemezgetve a könyvkereskedők portáljain a kortársak műveiben, azt kell mondanom, emelkednek az árak. Különösen igaz ez az e-könyvekre vonatkozóan. Az Amazonon már régóta trend, hogy egyes e-könyvekért többet kérnek, mint a nyomtatott verzióért. Talán itthon is ez a jelen és a jövő?

Marad az ingyenesség, ebben a témakörben az e-book vezet. Megszámlálhatatlan helyről lehet legálisan, szabadon jó könyvhöz jutni az interneten. Néhány jó portált az előző posztban bemutattunk.

De mi számít soknak vagy kevésnek, ha könyvek díjtételeiről van szó?

Michael Hart, a legenda szerint az első e-könyv kreátora, érdekes és szimpatikus személyiség. Ez a nagy mester, csöndes kultúrember – aki talán az egyetlen, aki nem gazdagodott meg az Internet nagy feltalálói között – már a múlt század hetvenes éveiben azt gondolta: az e-könyv eszköznek és tartalomnak együttesen nem lehet más célja, mint az, hogy mindenki saját maga rendelkezhessen otthon szinte az egész világirodalommal. Ez gyakorlatilag meg is valósult. Megalkotta a PC (Personal Computer) mintájára a PL (Personal Library) fogalmát. Sokszor idézett kijelentése volt: 

„A tanulás önmaga jutalma. Nem tudnék ennél többet mondani.”

Kézzelfoghatóbb axiómája azonban a következő:

„Két dolog van a világon, ami tényleg ingyenes és kimeríthetetlenül rendelkezésre áll: a levegő, amit beszívunk és a Gutenberg-projekt könyvei.” (Angol eredetiben: There are two things in the world that are truly, totally free with an endless supply. The air we breathe and the texts on Project Gutenberg.”)

Csakhogy igaz-e ez az állítás? Igazabb, mint valaha. Könyvek százezrei érhetők el, bennük magyar nyelven is gazdag gyűjteményekkel.

Romantikus, gazdag barátságot ápolt Deák Ferenc Vörösmarty Mihállyal. Még egészen fiatal korukban összemelegedtek, kapcsolatuk életük végéig szoros maradt. 1825-ben, mikor még nem voltak a nemzet híres emberei, Deák Ferenc Vörösmartyhoz fordult egy bizalmas ügyben. Ki szerette volna nyomtattatni testvére, Antal egyik írását. Saját költségre természetesen .Címe: Szent Györgyvár és Pölöske.

Így ír Deák Vörösmartynak:

„Ugyanazon elveszett leveledben megírtad már, Antal testvérem regéinek kinyomtatása mennyibe kerüljön, de ezen levélnek elveszésével ismét nem tudjuk magunkat mihez igazítani; kérlek tehát újra testvérem nevével is, írd meg, kisebb nyolcad rétre, kleine Garmond antiqua betűkkel, középszerű vékonyságú írópapíroson, 900 példányra, mennyiért nyomtatnak egy ívnyit az universitas (Egyetemi Nyomda) műhelyében? És így az egész munka kinyomtatásáért mennyit és milyen időszakonként kelljen fizetni, hogy mi itthon tudósításodhoz alkalmaztatván magunkat, az erre szükséges pénzt elkészíthessük.”*

Az elektronikus könyv és környezete mozgalmas kultúra. Sarkall és felkavar a sok elérhető írás. A találatok folyton újabb és újabb keresésekre (Google és enter) ösztönöznek. Legálisan, szabadon hozzáférhető művek ezrei sorakoznak a virtuális polcokon. A Magyar Elektronikus Könyvtár vagy a Digitális Irodalmi Akadémia műremekek ezreit szolgáltatja az érdeklődőknek. Gyakorlatias egyszerűséggel, ingyenesen, „free alapon”, regisztrációt sem igényelve.

„A nyomtatott Biblia, mint minden nyomtatott könyv, fizikai tárgy. Ennek hiánya sok vallásos olvasó számára okoz gondot, akár úgy is, hogy néhányuk számára a Biblia látható jele a vallásosságnak, miközben a digitális könyv ezt nem nyújtja” – írja Koltay Tibor a Könyv és Nevelés 2016/3. számában, meghivatkozva egy angol nyelvterületen lefolytatott kutatást.

De hogyan juthat az olvasó szabadon, ingyenesen a Szent Könyvhöz magyar nyelven? A választék óriási, képes változatoktól az ékírásos verzióig…  De nézzünk néhány konkrét letöltési lehetőséget.

A legenda szerint a férfiak a Marsról származnak, a nők pedig a Vénuszról. A bolygók küldöttei vagyunk, egy beavatkozó kéz nemenként szortírozott bennünket a kezdetekben. Az olvasás szempontjából az a kérdés: ez az eredeti felállás megőrződött-e a könyvekhez kötődő viszonyunkban? Lehet azt vizsgálni, hogy a férfiak és a nők betű-kapcsolata különbözik? Vagy éppen megegyezik?

Nyomtatott kiadványok esetében az ilyen kutatások csak interjús módszerrel végezhetők. Egyszerűen rá kell kérdezni az olvasótól a könyvélményeire, könyves szokásaira. Ez a metódus eleve bizonytalanná teszi a végeredményt, hiszen a vizsgálatban résztvevők nem egzakt, primer tényeket közölnek többnyire, hanem kulturális közösségének megfelelő megérzéseket, elvárásokat. Ritkán vallják meg például, hogy az adott könyvet a második oldalnál lecsapták, vagy, hogy egyszerűen nem értették meg az első fejezet után sem, hogy miről is szólna az adott mű.

Más a helyzet az e-book esetében. Itt minden olvasói aktivitás naplózható, nyomon követhető. Állítólag az Amazon ezt meg is teszi, függetlenül attól, hogy az olvasó online van, vagy kikapcsolt wifi-vel bújja a szöveget. Közzétettek azonban most egy legális felmérést a témakörben. Az eredmények elég nagy visszhangot váltottak ki. A The Guardian-on, illteve a Digital Book World portálon tanulmányozhatók a megállapítások. Az analízist a Jellybooks cég végezte.

Ki, mikor, mennyit olvas? Este vagy utazás közben? Papíralapú vagy e-könyveket olvasunk inkább? Mi akadályozza meg az olvasókat abban, hogy inkább az új technológiát használják, és nagyobb számban olvassanak e-könyveket? Mindezekre fény derül a Bookline e-könyv olvasási szokásokat firtató kérdőívére adott válaszokból.