Rég volt, talán igaz se volt? És ma? Egy orvos 1905-ből :

„Fel kell keresnünk az embert mindenütt, a hol csak feltalálható. A lakásában, az iskolában, a templomban, a gyárban, a műhelyben, a kórházban, a korcsmában, minden fajta foglalkozá­sában, figyelnünk kell rá az élet minden körülményei között, hol, hogyan él, mit csinál, hogyan öltözik, hol dolgozik, hol alszik, mit eszik és iszik? Hová kényszeríti akár az erő­sebbek lelketlensége, akár a saját nyomorúságos tehetetlensége? Tudnunk kell, mit és miért cselekszik, s ha nem jól cselekszik, rá kell őt vezetnünk a jóra - még a saját akarata ellenére is -, mert az ő betegsége a mienk is lehet s az egészség mindnyájunknak legfőbb kincse, és azt sem fegyver, sem jól záró lakat egyedül meg nem védheti.”

Az informatika, az e-book egyik nagyszerű adománya az, hogy a nyilvánosság eléréséhez nincs szükség drága nyomtatásra. Ha úgy gondolja az olvasó, hogy olyan tartalomra lelt, amit érdemes újra közreadni, szinte nincs akadály az újrafelhasználás előtt. (Természetesen a jogi keretek betartása alapkövetelmény.)

Nagyapám testvére – nem ismertem, mivel 1926-ban meghalt – orvostudor volt, szembetegségekkel foglalkozott. Ez önmagában még nem lenne érdekes, viszont azt tudtam róla a családi visszaemlékezésekből, hogy orvos íróként is ismertté tette a nevét. Erről könnyen meggyőződhettem, hiszen ha beütöttem a Google-ba, vagy könyvtári katalógusokba a nevét – amely azonos az enyémmel, hiszen az ő emlékére kaptam a Pál-t – az ő személye és írásai jöttek fel elsőként.

E-book feldolgozás

Végül csak belefogtam, félve a szakszövegtől, a fennmaradt publikációinak az elolvasásába. Meglepődtem. Egy modern gondolkodású, szenvedélyes közéleti ember, előretekintő, bátor férfiú képe bontakozik ki tanulmányaiból. Az írások élvezhetők nem szakember számára is, hiszen közegészségügyi kérdésekről van benne szó, a napi élet higiéniájáról.

A tanulmányoknak szinte csak olyan felvetései és szemrehányásai vannak az akkori közélettel szemben, amelyek mindmáig nem oldódtak meg. Bátorság is kellett bizonyára annak idején az ilyen merész gondolatok nyilvános kifejtéséhez. Ma talán ez is példaszerű. A független, véleményét minden körülmények között felvállaló értelmiségi szerepköre ismét igencsak a középpontba került. Az alábbiakban néhány szemelvény az írásból:

A paraszolvenciáról

A kezelő orvosnak a kezelésnél első kötelessége a néppel humánusan bánni, drasztikus gyógy­módoktól s szerektől tartózkodni, trachoma gyógyításáért körletében senkitől semmi körül­mények között díjazást, vagy egyéb holmit el nem fogadni, s a kezelésen pontosan megjelenni.

Az européer gondolkodás életidegensége

Méltóztassék elhinni, nem üldöz az a szegény trachoma-orvos sem passióból, sem haszon­lesésből senkit sem, de hogy valakit, kit meg kell a rend kedvéért fenyíttetni, ne tudjon meg­büntetni, az olyan absurdum, a mihez fogható egész állami rendtartásunkban nincs.

Szoktak már ilyen europäer absurdumok a miniszteri szobákból máskor is kikerülni, mindig a humanizmusra való hivatkozással. Adja Isten, hogy trachoma-ügyünk jelenlegi, igazán lelkes munkát kifejtő vezetőjét ne érje nemes humanizmusában csalódás, én azonban attól tartok, hogy rendelete elhibázott, mert a kényszerkezelés eltörlésével ütött résen mihamar a tracho­mások ezrei fognak megszökni s pár év alatt üresen fognak a trachoma-orvosok rendelő helyi­ségei állani.

Az egészségügy alulfinanszírozása

Általánosan tudva van, hogy a közegészségügy hazai közigazgatásunk mostoha gyermeke, a trachomaügy pedig valósággal fattyúhajtása; legtöbb esetben kedvetlenül, sőt ellenszenvvel intézik a hatóságok trachoma-aktáikat el.

Végkövetkeztetés: Ne bolondozzunk tekintetes Haza!

Kellő számú s arra alkalmas személyzet, s megfelelő pénz híján igazi eredményt ezután sem lehet elérni, legfeljebb csak műleges papiros-eredményt. Pénz kell ide, mentül több!

S mi történik akkor, ha a szükséges összeg nem teremthető elő? Semmi. Marad minden a régiben. Felette célszerűtlen ugyan és egy kissé szégyenteljes is ez a mostani állapot, de azért látjuk, hogy a világ eddig sem dőlt össze tőle.

Hogyan is mondja Tóth Béla: Ne bolondozzunk tekintetes Haza!

A könyv elérhető ingyenesen a Magyar Elektronikus Könyvtárból két részletben: itt és itt

Képekkel, kéziratokkal, levélmásolatokkal kibővítve kapható az e-könyvesboltokban és a kiadó Publionál: itt.