Buta termék az e-könyv-olvasó. Ebből következik, hogy az e-szövegeket nem olvassák. Az olvasás elektronikus forradalma megbukott, illetve el sem kezdődött a HVG újévet köszöntő tudósítása szerint. A szakíró megállapítja: „Nem vált valóra az évtizeddel ezelőtti jóslat a nyomtatott könyvek haláláról, olyannyira nem, hogy a digitális formátumú olvasnivaló még meghatározó részt sem tudott szerezni a piacon.”

Mindebből semmi sem igaz. Helyesebben éppen az ellenkezője a valóság.

Egyes szegmensekben a digitális tartalom szinte teljesen kiszorította a nyomtatott szöveget. A napilapok print kiadása minimálisra zsugorodott. A tudományos publikációk a hálózaton egzisztálnak, az adatbázisokban forognak össze. Az irodalmi és kulturális folyóiratok is az internet bölcsész végpontjaira épülnek, archívumaik a teljes anyagot szolgáltatják azonnal vagy némi időbeli késleltetéssel. Fontos periodikák csak digitálisan léteznek.

De térjünk vissza a könyvekhez.

A nyomtatott kiadványok olvasottságát a kereskedelmi statisztikákból kibogarászni nem lehet. Ezek a számok csak annyit mutatnak, amennyit: vagyis azt, hogy a vásárlók a hazai kereskedők egy részétől éppen mit vesznek. (Hogy olvassák-e, az már más kérdés.) De maradjunk akár az e-könyv forgalmazási adatoknál. A hivatkozott cikk szerint a magyar e-könyvek vásárlására a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) kimutatásaiból lehet következtetni. Ezzel csak az a baj, hogy a szervezetnek nem szolgáltat adatot (mivel nem tagja) az e-book forgalmazók jelentős hányada. Ezért már eleve nem teljes a kép. Még nagyobb hiányosság, hogy az MKKE táblázatai nem mutatják ki az e-könyv vásárlásokat a globális digitális áruházakból. Elsősorban az Apple iTunes, a Google Play eladásairól van szó, és természetesen az Amazon is ide sorolható (elsősorban nem magyar nyelvű forgalmával). Ezen kívül még számtalan nem hazai könyvbázis létezik, ahonnan vásárolnak az olvasók. Feltehetőleg nem magyar nyelvű könyveket, de talán nem követünk el hibát, ha ezeket a vásárlásokat is a honi könyvpiachoz számítjuk. A self-publishing kiadói és forgalmazói gyakorlata teljesen láthatatlan a felmérések számára. Pedig a legnagyobb hazai portál, a Publio, néhány év alatt 1954 címet adott ki.

Kép: Vörösmarty a Fóti dalt olvassa fel. Forrás: DKA adatbázisból, Vasárnapi Újság, 1892. október 23.

Ez a pénzes oldal.

Csakhogy a digitális kultúrának az egyik alapvonása nem más, mint a szabad hozzáférés, a free részesülés. Ez talán a legmarkánsabban éppen a könyv-galaxis befogásában, meghódításában mutatkozik meg. Hazánkból csak két példa: a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) a maga közel húszezer címével szinte a teljes klasszikus magyar irodalmat szolgáltatja, a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) pedig a széles értelemben vett kortárs literatúrát nyújtja, közel száz szerző művein keresztül. Gyakorlatias egyszerűséggel, ingyenesen, regisztrációt sem igényelve.

Csak egy egyszerű adat, ha már a számokat nézzük. A Magyar Elektronikus Könyvtárnak napi szinten átlagosan (2018 decemberében) 33. 090 látogatója volt. Összesen, szintén napi átlagban, 833. 163 oldalt töltöttek le. Tényleg megbukott az elektronikus olvasás? Nincs Magyarországon ilyen nagy forgalmú könyvtár, mint éppen a MEK. 

És akkor még nem vettük ide a globális ingyenes könyvportálokat, a nagy nemzeti kulturális vállalkozások könyv regisztereit, és a kereskedelmi könyvportálok igencsak méretes ingyenes kínálatát. Talán nem túlzás azt állítani: A digitalizáció nyomán az írott kultúra – nagyobb sebességgel, mint a képi-zenei-filmi örökség – egyre nagyobb terjedelemben válik elérhetővé mindenfajta korlátozás nélkül a képernyők és kijelzők felületein.

Szabadon, legálisan olvasható a világ könyvtermésének jelentős százaléka, függetlenül a nyelvtől, a helytől, az időtől. Természetesen megszorításokkal és ezekről sohasem feledkezve meg, de mégis kijelenthető: az olvasó szempontjából napjainkra beköszöntött az ingyenes szövegelérés végtelennek tűnő lehetősége. Kikötések, korlátok helyett az igények jutottak döntő szerephez.

Ezt a tényszerűséget egyszerűen nem lehet figyelmen kívül hagyni, amennyiben az elektronikus könyvek elfogadottságáról beszélünk. Visszatérve a cikk indító gondolataihoz: lehet, hogy a könyvforgalmazásban nem köszöntött be az e-book megjelenésével pénztári forradalom, de az olvasás világában a digitalizáció nyomán bekövetkezett változások revolúciót hoztak. Az ingyenes digitális könyvválasztékot figyelembe véve, nem tűnik teljesen hitelesnek, ha valaki úgy hivatkozik a nem olvasásra, mint gazdasági érvek, időhiány, más kifogások. 

Szabad olvasási felületek

Az ingyenes olvasás lehetőségeiről, koncentrálva a magyar nyelvűségre, ingyenesen elérhető kalauz: Magyar irodalom a világhálón.