E-könyv kalauz

Könyvkonnektor


Félúton: print és más

Közzétette a TÁRKI a 2020-as év első felében végzett kutatását a magyar könyvolvasók természetrajzáról. Lényegében azt vizsgálta a cég, hogy mennyi időt fordít olvasásra a magyar nyelvet ismerő-használó (tehát határon túli, vagy hazánkban élő külföldi is) ember, illetve hogy miképp jut könyvhöz az…

Tovább olvasom

Homo Connectus

„Az Emberiség képes lehetne-e valaha is nagyobbat alkotni, mint Beethoven vagy Platón?” Ezzel a kérdésfeltevéssel megy szembe Teilhard de Chardin, a múlt század egyik legnagyobb hatású teológusa. Válasza szerint a gigantikus arányú planetáris kulturális hálózat teljesítménye versenyképes lesz a…

Tovább olvasom

Szövegjet

„A költészet emberi, a számítógép nem emberi, sőt embertelen, és ennélfogva a számítógépnek nem lehet köze az irodalomhoz?” A kérdés még sarkosabb következtetésbe fordul: „Az irodalmat nem lehet értelmesen adatnak tekinteni. A probléma lényegi és nem felszínes: az irodalom nem adat. Az irodalom az…

Tovább olvasom

Kiborg legendák

Könyv az "Ember 2.0" verzióról

Létezhet-e szerelem két gép között? Az Oidipus háttér nyilván kizárva, de digitális Otellók fojtogathatják a hűtlen áramköröket. A mesterséges intelligencia poszthumán világában elmosódnak az organikus és gépi létezés határai. A kiborgok betársulnak a halandók nagy kalandjába, a sorsok nem a…

Tovább olvasom

Egy e-könyves halálára

Digitális szivárgás lehet az esélye egy különleges életműnek

A romlatlan világűr új bolyongója kezdi végtelen pályáját. Az arra érdemesekről a médiumok megemlékeznek. Meghalt Najmányi László. Címlapokról bukkan elő a rideg közlemény. Az elmúlás általában lezárást hoz, Najmányi esetében remélhetőleg inkább a kezdeteken lesz a hangsúly. Eljött az ideje, hogy…

Tovább olvasom

Kalózok vagy humanisták?

A könyvek sorsáról ismét a bírói pulpitusról fognak dönteni. Volt már ilyen, épp elég a magyar és a világtörténelemben. Most ki vagy mi a vádlott? Ezúttal nem láncon vezetik be az elkövetőt. Nem is lehetne, több százezer olvasót, több millió dokumentumot. Konkrétan arról van szó, hogy az Internet…

Tovább olvasom

Nagy író nagy járványról

A hatvanöt pluszosok új kategória. Öregek órája közelg, reggel 9-12 között mehetnek a kopottas lénytársak az utcára. De mit olvasunk? Ha egyáltalán kezünkbe kerül könyv, a média ingerek hányattatásai zavarában. Ez esetben jöjjön Kazinczy. Kétszeresen is agg író, egyrészt mint évszázadokkal ezelőtt…

Tovább olvasom

Nőnap, 1790

Röpiratot adott ki a női nem politikai megbecsülése érdekében egy akkoriban neves költő, Pálóczi Horváth Ádám. Az egyébként remek XVIII. század végén, 1790-ben szólt ez a férfi a „Budán öszve gyült Rendekhez”. „A magyar asszonyok prókátorá”-nak nevezi magát a szerző. Felteszi a kérdést már az első…

Tovább olvasom

Versfilm

A versek megzenésítése örök műfaj. Sanzonok, kuplék, zenekari kíséretes feldolgozások, kórusátiratok nagy számban tölthetők le a video-megosztó portálokról. Elég bekopogni a szerző, vagy más közreműködő nevét: azonnal érkeznek a találatok. Külön itt két nagyon népszerű költészeti projektet emelnék…

Tovább olvasom

Könyv: Jót s jól! De olcsón!

Párizsban történt. A legenda szerint ahogy árusítani kezdték a városban az első nyomtatott Bibliákat, az ügynököket máglyára akarták vetni. Egyértelműnek látták ugyanis, hogy ilyen olcsó könyveket csak az ördög segítségével lehet legyártani. XV. század utolsó negyedében járunk. Az elérhető árban…

Tovább olvasom