Archívum, a történelem médiája

„Az archívumokkal – konkrét és elvont értelemben vett gyűjteményekkel, tárolókkal – való foglalkozás a kulturalitás alaprétegét képezi, amely nemcsak rögzíti és tárolja, hanem konfigurálja is, hogy hogyan férünk hozzá a történelemhez, hogy hogyan emlékezünk, hogy mit tekintünk művészetnek, és azt is, hogy hogyan szerveződnek a közigazgatás, a törvénykezés, és a jog intézményei” – állapítja meg a Média-és kultúratudomány kézikönyv „Archívum” szócikke.

A levéltárak, archívumok, könyvtárak az informatikai átalakulásnak nem vesztesei, hanem éppen fordítva: nagy nyertesei. Az emlékezet intézmények (beleértve ez esetben a könyvtárat is) a kulturális intézményrendszer szakmai perifériáiról a kultúratudományos elméletalkotás centrumába kerültek.

„Az internet, amely időközben maga is óriási, központ nélküli archívummá nőtte ki magát, az archívumban rejlő további lehetőségeket szabadíthat fel. Részben máris az internet látja el az archívumi anyagok publikációjának és kommunikációjának a feladatát. Azáltal, hogy szabad hozzáférést nyújt az adatokhoz, fellazítja az archívumhoz való hozzáférés eddig meglehetősen szigorú feltételeit is” – áll az Archívumok a médiatörténetben c. tanulmányban.

A Helikon, Irodalom- és kultúratudományi szemle 2014/3. száma tematikus összeállítással foglalkozik az „archivológia” kibontakozó tudományával.

Hogyan hívjuk?

Az „archívum” kifejezés hazai használata inkább a levéltár fogalmához kötött. Ugyanakkor az internetes könyv- vagy folyóiratadatbázisok, gyakran döntenek az „archívum” névválasztás mellett. Kapcsolódik az adatbázis elnevezés is a sokszínűséghez.

Újabban az archívumot a médiaarcheológia alapintézményének tekintik. Bekerült a köztudatba a szlogen: az archívum a történelem médiája.

A Hungaricana portált (ez is kifejező elnevezés) egy könyvtári és levéltári együttműködés tartja fent. Szöveges dokumentumok mellett képek, térképek, tárgyfotók, múzeumi objektumok is elérhetők a jól strukturált menüpontokból.

Bulvár, vagy komoly? Ma már nehéz eldönteni

A Magyar Távirati Iroda napi híranyagából valók ezek a megörökített gyöngyszemek. 1949. január 5-én készült a híranyag.

Újabb veszedelem: távolbalátó készülék a gépkocsikon
New York, január 5.
Thomas Desmond szenátor New York állam parlamentjében javasolta, hogy tiltsák meg a gépkocsikba szerelt távolbalátó készülékek használatát. New York zsúfolt utcáin súlyos közlekedési balesetek történhetnek - mondotta a szenátor - ha a gépkocsik vezetői menetközbon a távolból közvetített ökölvivő-mérkőzést vagy operaelőadást nézik és ennek következtében figyelmük elterelődik a forgalomról. New York amúgy sem nagyon biztonságos utcáit most még a távolbalátás is veszélyezteti* /tol/

Ez fölött már egy másik hír áll: szovjet tengerészek puszta kézzel öltek meg egy polipot.

Szovjet búvárok hősies küzdelme egy polippal
Cserednikov szovjet búvár hat óra hosszat dolgozott a Csendes-óceán partvidékén egy elsüllyedt hajó gépének kiemelésén és éppen fel akart szállni a tengerfenékről, amikor egy polip megtámadta. Már három órája rángatta és fojtogatta a szörny mind a nyolc karjával, amikor Karpenko búvár segítségére sietett társának. Karpenko addig döfködte kesével a polip testét, amig Cserednikovnak is sikerült kését kiszabadítania övéből. Most már egyesült erővel vagdalták az óriásállatot, úgyhogy a tenger vizét az élethalálharc közelében teljesen vörösre festette a vér. Az állat még vonaglott, amikor sikerült partra vonszolni. /MTI/

Végül fő bulvár anyag:

Százezer forint egy liter tej!

2. kiadás. 6 óra 15 perc.

1949. január 5.

Tévedések elkerülése végett: nem tehéntejről, hanem egértejről van szó. A kis rágcsálók tejére mellrákban szenvedő nők kezelése során van szükség. Az egerek azonban olyan kevés tejet adnak, hogy 3000 ezer fehér és szürke állat egy év alatt mindössze két liter tejet szolgáltat. Most a világ különböző rákkutató intézeteiben egértenyészetet állítanak fel, hogy biztosítani tudják a kísérletekhez szükséges egértejet. /MTI/

Érdemes volt akkoriban is újságot olvasni. Színtiszta, világos és korrekt tájékoztatás.